Magyar Katolikus Lexikon > S > Sartre


Sartre, Jean-Paul (Párizs, Fro., 1905. jún. 21.-Párizs, 1980. ápr. 15.): író, filozófus. - 1929: fil. végzettséget szerzett. 1931-37: Le Havre-ban, Párizsban és Laonban gimn-ban tanított fil-t; megalapította és vez. a Les temps modernes c. folyóir-ot. Az 1930-as évek elején →Husserl, →Heidegger és →Kierkegaard indítására körvonalazódott benne egy olyan fenomenologikus pszichológia, mely elsősorban a képzelőerőre összpontosított. Az →egzisztencializmus egyik atyjaként az ember igazi értékét a fantáziában látta, a tudat és a lét számára értéktelen, de a radikális pesszimizmust a radikális szabadsággal próbálta ellensúlyozni. Fil-jának népszerűsítő megfogalmazása 1946: Az egzisztencializmus humanizmus c. kiáltványa, mely az ateista egzisztencializmus szóvivőjévé tette. A másik emberben az egyén szabadságát fenyegető ellenfelet látott (a pokol a másik ember). Fő műve: L'Être et le Néant. Párizs, 1943. - Az 1970-es évekig élettársával, Simone de Beauvoirral együtt döntően meghatározta Fro. intellektuális arculatát. - M m-ul: A fal. Bp., 1959. - Egy vezér gyermekkora. Uo., 1959. - A szavak. Uo., 1964. - A legyek. Uo., 1968. - Zárt tárgyalás. Uo., 1968. - Az undor. Uo., 1968. - Temetetlen holtak. Uo., 1968. - A tisztességtudó utcalány. Uo., 1968. - Az ördög és a jó Isten. Uo., 1968. - Az altonai foglyok. Uo., 1968. - Mi az irod.? Uo., 1969. - Módszer, tört., egyén. Uo., 1976. - Velence foglya. Uo., 1984. - Freud. Uo., 1987. - Exisztencializmus. Uo., 1991. - A szabadságról. Uo., 1992. - Az Ego transzcendenciája. Debrecen, 1996. - Elmélkedések a zsidókérdésről. Bp., 2002. **

LThK 1993. IX:78. - Szabó 1999:111.