Magyar Katolikus Lexikon > H > Heidegger


Heidegger, Martin (Messkirch, Baden, 1889. szept. 26.-Messkirch, 1976. máj. 26.): filozófus. - →Husserl tanítványa, 1915: Freiburgban egy. mtanár. 1923: prof. Marburgban, 1928-45: Freiburgban, ahol 1933-tól rektor, 1951: visszavonult. Írásait 1914-től közölte, először a századeleji fil. irányzatokról írt, majd a husserli →fenomenológia iránt érdeklődött. 1927: Sein und Zeit c. művében a lét értelmére kérdezett. Az egész Arisztotelészig visszanyúló eu. metafiz. hagyományt elvetette, mert szerinte nem a léttel, hanem a létezőkkel foglalkozott, és új alap-ontológiát dolgozott ki. Ennek kiindulópontja az emberi ittlét (Dasein) fenomenológiai elemzése. Az ember nem egyszerűen elméleti „alany”, aki közömbösen áll szembe a valósággal, hanem a lét felé nyitott, a létre rákérdező. Ez adja az emberi ittlét lét-karakterét, amely főleg a gondban és az időbeliségben ragadható meg, de világba-dobottságunkban és halálra-szántságunkban is nyilvánvaló. A hiteles emberi magatartás hangsúlyozásával ~ utat nyitott az emberi szabadság szerepét hangsúlyozó →egzisztencializmusnak, amelytől azonban ő maga elhatárolta magát, munkássága inkább →egzisztencia-filozófiaként jellemezhető. Sein und Zeit c. műve nagy hatással volt a sz. eleji prot. teol-ra, főleg R. Bultmannra, aki a nem-hiteles és a hiteles emberi lét kettősségében a kinyilatkoztatás előtti és utáni embert, a bűn által megrontott ill. a kegyelem által helyreállított emberség jellemzését látta, és a hitbéli döntést tekintette az egzisztencia megvalósításának. Jelentős ~ bölcselettört. munkássága is. Úgy vélte, hogy a fil. eredeti programját - hogy ti. a „lét igazságát” tárja föl - már a gör-ök is föladták, ez a törekvés már Plátónnál is az ítélet helyességének kérdésére szűkült, az újkori bölcselőknél Descartes-tól kezdve a racionális megismerés került középpontba, így viszont a lét a tárgy, a tárgyiság (objektivitás) fogalmával vált egyenlővé. A lét ilyenfajta racionalista eltárgyiasításából fejlődött ki a modern technika, amely odafurakodott az ember és a lét közé. A fil. - és részben a költ. - föladata az, hogy helyreállítsa ezt a megszakadt egységet. Így a „lét parúziája”, visszatérése az üdvösség elérését is jelenti, valahogy úgy, ahogy azt Hegel fogalmazta meg, a szellem önmagába való visszatérése gondolatával. ~ nyomán indult útjára az egzisztencializmus (főleg J–P. Sartre munkássága), az „új fenomenológia” (Merleau-Ponty), az egzisztenciális pszichológia (Gebstattel, Dinswanger), hatott az irod-tudományra (Staiger) és számos más ter-re. Mint a lét értelmezője új lendületet adott a ker. ontológiának is, az újskolasztika ~ alapján újraértelmezte a szenttamási lét- és ismeretelméletet, Przywara kifejezésével tomista ~-iskoláról is beszélhetünk, amelyhez olyan nevek sorolhatók, mint G. Siewerth, K. Rahner, M. Müller, J. B. Lotz. Rajtuk keresztül a ~i gondolkodás kihatott a kat. teol-ra is. - M: Die Kategorien- und Bedeutungslehre des Duns Scotus. Tübingen, 1916. - Sein und Zeit. Jahrbuch für phil. und phänomenologischer Forschung VIII. Halle, 1927. - Vom Wesen des Grundes. Halle, 1929. (Ergänzungsband zum Jahrbuch für phil. und phänomenologischer Forschung. Festschrift E. Husserl zum 70. Geburtstag gewidmet.) - Kant und das Problem der Methaphysik. Bonn, 1929. - Was ist Methaphysik. Uo., 1929. - Holzwege. Frankfurt am Main, 1950. - M-ul: Mi a metafizika? Ford. Zoltán József. Bp., 1945. - Suki Béla: ~ fil-jának alapkérdései. Bp., 1976. (Marxista, de sokáig az egyetlen mo-i értékelés) - A műalkotás eredete. Ford. Bacsó Béla. Jegyz. Ara–Kovács Attila. Uo., 1988. - Lét és idő. Ford. Angyalosi Gergely, Bacsó Béla, Kardos András, Orosz István, Vajda Mihály. Bp., 1989. - „Költőien lakozik az ember.” Válogatott írások. Bp-Szeged, 1994. - Vigilia 1994:3-6. sz. (Fenomenológia és teológia. Ford. Tőzsér Endre) - Matura/Bölcselet 1995. (Bevezetés a metafizikába. Ford. Vajda Mihály. Mellékletben ~ életrajza, interjúja a Der Spiegelből). - Költemények. Ford. Keresztury Dezső. Bp., 1995. Melléklete: Költemények a Gondolkodás tapasztalatából. R.Z.

Ivánka Endre: ~ fil-ja és az ókori metafiz. Bp., 1940. (Klny. Bölcs. Közlem.) - Stegmüller, Wolfgang: Hauptströmungen der Gegenwartsphilosophie. 1969. (718. o: teljes bibliográfia). - Versényi, László: ~ being and truth. New Haven-London, 1965. - Gajdenko, P. P.: Az egzisztencializmus és a kultúra. ~ fil-jának bírálata. Ford. S. Nyírő József. Bp., 1966. - LThK V:63. - Mérleg 1976/3:199. (†M. Heidegger 1889-1976. Benne Bernhardwelte beszéde ~ temetésén.) - Fehér M. István: M. H. Bp., 1984. - Ferge Gábor: A költészet mint a lét nyelve a fil. és a teol. határterületén. (Az 1995: kiadott Költemények mellékletének utószava) - Zeitschrift für kath. Theologie 1994/7:257. (Muck, Otto: ~ und Karl Rahner) - Szabó 1999:108.