Magyar Katolikus Lexikon > P > perjel


perjel (lat. prior): szerzetesi elöljáró, a következő jelentésekben: 1. az →apát helyettese, különösen a →clunyi reform, valamint a →ciszterciek kolostoraiban. Tőlük vették át e tisztségmegjelölést a →premontreiek is. - 2. egyes bencés irányzatoknál (→kamalduliak) maga a ktori főelöljáró. - 3. Főelöljáró lehet olyan ktorban, amelynek élén nem áll apát vagy →prépost. - 4. A →lovagrendeknél a lovagrendi káplánok testületének elöljárója szintén ~ nevet viselt a kk-ban, később azonban egy-egy rendi ig. körzet elöljárója, akár pap, akár világi fogadalmas. - 5. ~nek mondjuk az apátságoktól függő, kisebb szerz-házak elöljáróit is, és ezenkívül még egyes kolduló r-ek (→domonkosok, →ágostonosok, →kármeliták, →szerviták) nagyobb ktorainak elöljáróját. M.L.