Magyar Katolikus Lexikon > P > papiruszok


papiruszok: papiruszon fennmaradt ókori írásos emlékek. - I. Előfordulásuk. Néhány kivételt nem tekintve Egyiptom az egyetlen olyan ország, ahol a száraz homokban ~ megőrződtek és felszínre kerültek. Legelőször 1752: Herculaneumban találtak ~at, de nem tulajdonítottak nekik jelentőséget, és egy kivételével elégették őket; ez az egy S. Borgia bíb. tulajdonába került. A következő évtizedekben szórványosan találtak ~at. Valójában csak 1877-től számíthatjuk a ~ vizsgálatának (papirológia) korát, amikor Fajjúmban egy régi város mellett a helybeliek több ezer töredéket ástak ki; ezek nagyobbrészt Rainer bécsi főherceg tulajdonába mentek át. Fajjúm, melynek a →Ptolemaioszok korától egészen az arab hódításig (Kr. u. 640) erősen hellénista lakossága volt, a továbbiakban is a fő lelőhely maradt, de más, délebbre eső helyekről is kerültek felszínre ~. Bibliai ~at csak a 19. sz. végétől ismerünk. Az ismert ~ száma legkevesebb 10 ezer lehet; ebből kb. 6 ezer van megfejtve. A legjelentősebb leletet (Oxyrhynchus,1896-1906) két oxfordi diák, P. B. Grenfell és A. S. Hunt ásta ki az Egypt Exploration Fund támogatásával. Kevés lelet került felszínre szakavatott kutatók ásatásai során. A ~ zömét helybeliek kutatták fel, természetesen sok tönkre is ment belőlük. - A legrégibb ~ az 5. és 6. egyiptomi dinasztia korából (Kr. e. 2500-2200) származnak. A legrégibb ma ismert héb. papirusz →palimpszeszt a Kr. e. 8. sz-ból (Mur 17); a legrégibb arám papirusz egy levél, melyet egy palesztinai kiskirály, Adon írt a fáraónak (→Nechó), Sakkurában találták (1942) és jelenleg Kairóban van az Egyiptomi Múz-ban. Általában kb. a Kr. e. 500 és Kr. u. 1000 közé eső időből valók a fennmaradt ~. - II. Értékük. A ~ egyrészt a gör-róm. és a korai zsidóság tört-ének és kultúrájának értékes forrásai, másrészt segítették a gör. köznyelvre és ennek a →bibliai göröghöz való viszonyára, továbbá a Biblia szövegének áthagyományozására, a zsidó →diaszpórára és a →gnózisra vonatkozó ismereteink gyarapodását. - III. Fajtáik. A) A bibliai ~. 1. Amíg Júdea pusztájában nem kerültek felszínre ~, az egyetlen értékes bibliai papirusz az eladóról 1902: elnevezett, feltehetően Fajjúmból eredő Nash-papirusz (Cambridge, Egyetemi Kvtár) számított: egy liturgikus használatra szolgáló lapon a →Tízparancsolatot (Kiv 20,2-17) és a →semát (MTörv 6,1-5) tartalmazza. Egyesek a Kr. e. 2. sz-ból, mások a Kr. u. 2. sz-ból eredőnek tartják. - 2. Gör. ósz-i ~: →bibliai kéziratok. - 3. Gör. úsz-i ~: →bibliai kéziratok. - 4. Nagyon jelentősek azok a kopt ~, melyek lehetővé tették a kopt ÚSz kritikai kiadását bohairi és szahidi nyelvjárásban is. - B) →elephantinei papiruszok. - C) A Júdea pusztájában talált ~. 1. →Kumrán vidékén a 11 barlangból, melyben kéziratokat találtak, az 1., 4., 6., 7. és 9. számúban voltak ~. - a) 1. sz. barlang: egy tucatnyi kis töredék feltehetően a Kr. u. 1. sz. közepéről; tartalmuk meghatározhatatlan. - b) 4. sz. barlang: igen gazdag lelet, kb. 1600 nem bibliai tárgyú papirusz töredéke, egy papiruszon a szekta szabályzata, vsz. a Kr. e. 2. sz. végéről, 2 apokaliptikus jellegű töredék, liturgikus ~, köztük az egyiken reggeli és esti imák a hónap minden napjára. - c) 6. sz. barlang: a gazdag lelet zöme papirusz, köztük olyan, melyen héb. bibliai szöveg olvasható. Ez bizonyítja, hogy a palesztinai zsidóság is írhatott kanonikus szövegeket papiruszra. - d) 7. sz. barlang: csak gör. ~ kerültek innen felszínre; közülük 2 bibliai szöveget tartalmaz (→bibliai kéziratok). - e) 9. sz. barlang: apró töredék. - 2. A Murabbaatban talált szövegek nagyobb része papiruszra van írva. - a) Héber és arám ~: 55 papirusz ill. papirusztöredék, közülük 1 a Kr. e. 8. sz-ból való, 1 a Kr. u. 1. sz-ból, a többi a 2. zsidó felkelés idejéből. - b) A gör. és lat. ~ zsidó és ker. eredetűek. - c) Arab ~. - 3. Hirbet Mirdben arab ~ között találtak egy arám papiruszt, mely az első, Palesztinában felszínre került palesztinai ker. papirusz; vsz. a Kr. u. 7. sz: egy szerzetes írta elöljárójának. - 4. Nahal Heberben és környékén talált ~. - 5. Maszadában katonai jellegű lat. ~ (a róm. helyőrségtől). - 6. Jerikó közelében talált, →Szamariából eredő ~. - D) →Nag'Hammadiban felszínre került ~. R.É.

BL:1418.