Magyar Katolikus Lexikon > O > Oszlop


oszlop (lat. columna): kör alaprajzú, sudarasodó építészeti tartóelem. A népnyelvben kőláb. - Részei a lábazat, ~törzs, ~fő. A sudarasodás azt jelenti, hogy fölfelé egyenletesen v. hasasan vékonyodik, azaz a felső átm. kisebb az alsónál, a középső átm. esetleg nagyobb a felsőnél. Alsó sugara a róm., gör. és reneszánsz építészetben az ~ok magasságának, egymástól való távolságának meghatározásához használt mértékegység, modulus. Az ~ok és párkányzatok formája és aránya alapján különböztethetők meg az oszloprendek (a görögöknél dór, ión, korintusi, a rómaiaknál kompozit). - A Szentírásban Isten jelenlétének jele a tűz- és →felhőoszlop. Az ósz-i világkép szerint az ég és a föld ~okon nyugszik (Jób 9,6; 26,11; Zsolt 75,4). A salamoni tp. bejáratánál a →Jachin és Boásznak nev. érc~ok a mennyek örökké mozdíthatatlan kapuját jelentik. Cédrusfából (1Kir 7,2), márványból (Eszt 1,6), ezüstből (Én 3,10: gyaloghintó részeként) v. kőből készült (→kőoszlop); épületelemként csak ritkán találkozunk vele a Bibliában (pl. Bír 16,25; 1Kir 7,1-6; Ez 42,6). Jer 1,18: képes értelemben vas~ szerepel; 10,1: az angyal lába izzott, mint a tűz~: 1Kir 7,6: Salamon ~csarnokot emelt. Hellén hatásra ~csarnokok, ~okkal szegélyezett utak épültek a heródesi Tp-ban is (vö. Mk 11,15; ApCsel 3,11; 5,12; Jn 10,23). Az ~ átvitt értelemben az erő és az állandóság képe: az Egyh. az igazság ~a (1Tim 3,15;. Sir 24,4; 36,26); az ap-ok az Egyh-ban az ~ok (Gal 2,9;. Jel 3,12: „A győztest ~pá emelem Istenem templomában”). - Ikgr. Egyiptomban a szabadon álló ~ (→obeliszk) az ég és a föld kapcsolatának jele volt. Megszemélyesítésének tekinthető az eget, mindenséget hordozó Atlasz. - Az ~ ker. szimbolikája a Gal 2,9-en alapul: az ~ az ap-ok és utódaik, akik az Egyh. épületét hordozzák. Euszébiosz szerint ezért állítottak a konstantinápolyi apostoltp-ban és a jeruzsálemi Martyrionban (→Szent Sír-templom) 12 ~ot. A →tabernákulumokon lévő 4 ~ a 4 evangélista jelképe. Óker. műalkotásokon egy önálló ~ az Egyh. szimbóluma lehet (1Tim 3,15). A Bölcs házának 7 ~a a szentségek és a Szentlélek ajándékainak előképe (Bölcs 9,1). A kölni dómban 12 pilléren vannak az ap-ok nevei. Az ~ a Krisztus születése-képeken az egyik kereszt-szimbólumra, a pálmára utal (vö. bambergi Veit Stoss-oltár). Gyakori az ~ kakassal, Péter tagadásának jelével. A keresztet hordozó ~ a kerség jelképe. A csomóra kötött →apotropaion. A 17-18. sz: K-Eu-ban a pestisjárványok elmúltával többfelé állítottak - néha a tömegsírok fölé - fogadalmi és emlék~okat, amelyek szobordísze Máriával v. a Szentháromsággal terjedt el (pl. a bpi Szentháromság téren Ungleich Fülöptől, 1712-14). - Szűz Márián kívül Szt Afra, Szt Alipius, Szt Bibiána, a négy megkoronázott, Szt Sebestyén, Oszlopos Simeon, Szt Tekla és az Erősség attrib-a. - Az emblematikában az Istenbe vetett bizalom és az erős hit jele. - Az aszkézis különleges formája volt az ókorban az ~on élés. →stilita **

Kirschbaum IV:54. - Lipffert 1976:136. - Sachs 1980:304. - KML 1986:253.

Oszlop, v. Sopron vm. (Oslip, Au.): plébánia a v. győri egyhm. ruszti esp. ker-ében. - 1310: már létezett. Tp-át Nagyboldogasszony tit-ra sztelték, a mait 1313: építették. Anyakönyvei 1700-tól. Kegyura 1880: Esterházy Miklós hg. Anyanyelve 1880: horvát. - Lakói 1910: 1425 r.k. horvát. **

Dehio 1980:226. - Schem. Eisenstadt. 1980:107. - Juhász 1982:158.