Magyar Katolikus Lexikon > A > apotropaion


apotropaion (gör. 'bajt elhárító'): bajt vagy szerencsétlenséget mágikus úton elhárító kép, tárgy vagy jel, főleg népi használatban. - Vitatott, hogy a ker. műv-ben lehet-e ~ képértelmezésről beszélni. Ált. a román plasztikában előforduló állat- és ördögábrázolásnak tulajdonítanak ~ jelentést. Bizonyos díszítőelemeket (pl. →csomó, fonatok, pentagramma, levélinda stb.), melyek eredete az ördög- és állatábrázolásokba nyúlik, ~nak vélnek. A 15. sz: széles körben elterjedtek az ún. pestislapok, sztképek és ~ jelek (köztük mindig ott volt a gör. →tau), melyeknek nézéséből gyógyulást reméltek. **

Sachs 1980:44.