Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagyvárad


Nagyvárad, Várad, Varadinum, Grosswardein, Magnovaradinum, v. Bihar vm. (Oradea, Ro.): város Erdélyben, →Bihar vármegye központja. - 1. Neve. A római korban Ulpianum. A honfoglalás után az első okl-ekben Varadium, a kk-ban Bihar-Várad, az erdélyi fejedelemség idején Vég-Várad, a 17. sz. végétől a bécsi haditanács irataiban Gross-Wardein, Nagy-Várad. 1850: az addig önálló 4 városrész (→Várad: a vár és környéke; Olaszi a Körös folyó jobb partja; Velence a vár mögötti részek; Vadkert a szőlősi határrész) közigazgatási egyesítésével ~. A köznyelv azonban megőrizte az ősi Várad nevet, amelyet a rum. is átvett: Oradea. -

2. vára. A kis méretű, kör alaprajzú földvár az Igfun erdő peremén, folyóktól, mocsaraktól és nagy kiterjedésű legelőktől övezett alacsony magaslaton, alkalmas stratégiai ponton épült. A körülötte lévő falvak törzsi eredetű nevei (Kér, Jenő, Megyer, Tarján, Besenyő) a hely korai megszállását és hadászati jelentőségét tanúsítják. - A várat Szt László kir. (ur. 1077-95) erősítette meg. Még 1077 e. a Ny-i oldalon lakótornyot építtetett Boldogasszony-kpnával (1598: még megvolt). Ez a lakótornyos földvár lett az épülő székesegyházat körülfogó első védelmi övezet, és talán a később épült erdélyi, székelyföldi erődtemplomok (Csíkkarcfalva, Torja, Valkó stb.) modellje is. László kir-t a várban lévő szegyh-ban temették el. - 1241: a tatárok elfoglalták és fölégették, az újjáépült vár a török közeledtével az ország egyik legfontosabb végvára lett. 1569 u. itáliai építészek tervei alapján ötszögű, olaszbástyás erősséggé építették át. 1598: védői visszaverték a törökök támadását. 1606: Bocskai 2 é. ostrom után tudta bevenni. 1660: hősies védekezés után föladták a török túlerőnek, 1692: több sikertelen kísérlet után visszafoglalták. 1703-06: a kurucok tartották ostromzár alatt. Később katonai szerepet már nem játszott. Falai 2000: nagyrészt még álltak. -

3. város. a) Kr. e. 350-: a rómaiak és dákok, 275: →vandálok és →gótok, 378: →hunok, 457: gepidák, 567: →longobárdok, 690: avarok, 796: →bolgárok lakták. 896: a Körös völgyét, s vele ~ ter-ét a m-ok foglalták el (→honfoglalás). -

b) Szt László városa. Alapítását egyes történészek Szt István kir-nak (ur. 997-1038), mások Szt László kir-nak (ur. 1077-95) tulajdonítják, aki a →nagyváradi püspökség és a →nagyváradi káptalan alapításával Várad tört-gazd-keresk. jelentőségét is megalapozta. Szt László kir. holttestét 1096/1098 k. hozták Somogyvárról ~ra. A legenda szerint a megtiszteltetésért versengő 2 ppség, Zágráb (szintén László alapította) és ~ között istenítélet döntött ~ javára: a gyászszekeret vontató ökrök az éjszaka folyamán maguktól indultak el az országúton ~ felé. Ezután ~ néhány évtized alatt (Székesfehérvár után) a kk. Magyar Királyság 2. legfontosabb vallási és szellemi közp-ja lett. Szt László szttéavatás után  (1192. VI. 27.) sírja →istenítéletek és eskütételek helye lett. László kétélű csatabárdját és ezüstkürtjét a sír mellett (esetleg a sekrestyében) őrizték, ünnepi körmenetekben körülhordozták az ereklyékkel együtt. - Az ereklyéket a tatárdúlás idején (1241-42) Ecsedre, a Báthoriak várába szállították, majd a fejereklye kivételével nyomuk veszett (→Szent László hermája). 1273: már nem a kir. koporsójára, hanem fejereklyéjére tették a kezüket eskü közben. 1406: tűzvész pusztított a tp-ban, az arany és ezüst tárgyak is megolvadtak, Szt László csontjai azonban sértetlenek maradtak. Hunyadi János és főpapok, főnemesek kérésére V. Miklós p. (ur. 1447-55) 1450. IV. 12: László ~i sírja és a székesfehérvári bazilika látogatóinak engedélyezte mindazokat a búcsúkat, melyek Rómában a 7 nagy bazilika látogatásával nyerhetők. Ezzel ~ a leghíresebb kk. nemz. szentélyünk, a m. Compostela lett. - Futaki Dömötör váradi pp. (1345-72) a szegyh. homlokzatára tétette István, Imre és László (Magyar háromkirályok) szobrait. 1390. V. 20: Zsigmond kir. és Mária kirnő jelenlétében áldotta meg Zudar János pp. (1383-95) Szt László aranyozott, legendássá vált lovasszobrát (→Kolozsvári Márton és György), mely Justinianus óta (6. sz.) az első szabadtéren fölállított lovasszobornak tekinthető. 1660: a többi királyszoborral együtt a törökök martaléka lett. - Kálmáncsehi Domokos pp. a sír és az ereklyék szolg-ára alapította 1496 k. →Szent László Király Sírjának és Szent István első Vértanú Egyházának társaskáptalanját. - III. Béla fia, Imre kir. 1196: trónralépésekor meglátogatta ~ot, és a váradi egyh-at gazdag adományban részesítette. 1208-35: készült a →Váradi Regestrum a székeskápt. első ismert jegyzőkv-e, 389 per, ill. tüzespróba lajstromával. 1215: említi Várad-Olaszit (villa Latinorum Varadiensium), 1235: Várad-Újvárost (Civitas Waradiensis). - 1235: eltemették II. Andrást a szegyh-ban. 1241-42: a tatárdúlás miatt ~ teljesen elpusztult, Rogerius knk. Carmen miserabile c. (1243) művében írta le az eseményeket. 1268-80: Lodomér pp. alatt újjászerveződött a kápt., újra benépesültek a kolostorok; új lakosság települt a városba (köztük ol-ok, innen az Olaszi, Velence városnevek), s Szt László kultusza is újraéledt. IV. László kir. (ur. 1272-90) a koronázása után fölkereste Szt László sírját. III. András kir. (ur. 1290-1301) 1291. I. 5: ogy-t tartott ~on 5 vm. (Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár és Szabolcs) részvételével. 1291-94: az első fennmaradt tizedjegyzék először említi Várad-Velencét (Vicus Venetia) mint a ppség tulajdonát. A szegyh-ban temették el 1295: Fenenna kirnőt, III. András első feleségét, 1319: Károly Róbert feleségét, Luxemburgi Beatrixot. - 1320: Telegdi Csanád megalapította a kisprépostságot, s a vár ter-én (szemben a szegyh-zal) fölépítette Szűz Mária kisebbik tp-át. 1338: Báthori András pp. Várad-Velencén a klarisszáknak építtetett tp-ot. I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-80) a megkoronázása után és 1352: zarándokolt el Szt László sírjához, a tp-ot adományokban részesítette, a várost megerősítette jogaiban; 1367 k. a szegyh-ban temették el I. Basarab havasalföldi vajda leányát, Erzsébetet, László oppelni hg. feleségét. - Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) alatt ~ sokat fejlődött (ipar, keresk., tud., műv-ek), 1422: ogy-t tartottak. Zsigmondot László sírja mellett, Mária kirnőt kedvelt pihenőhelyén, a klarisszák ktorában temették el. - 1395. V. 17: Mária (Anjou) kirnét a szegyh-ban temették el. 1412: Ulászló gyalog, mezítláb zarándokolt el Szt László sírjához. - 1443. IV. 7: földrengés miatt leomlott a szegyh. 2 K-i tornya, elpusztult a sekrestye és a benne lévő kincstár, kivéve Szt László fejereklyetartóját. - 1445-65: a Hunyadiak korában, Vitéz János ppsége alatt ~ az eu. humanizmus fontos közp-ja (a kápt. tagja volt →Janus Pannonius). - 1468: a megsebesült Mátyás kir. Moldvából érkezett ~ra, itt ajánlották föl neki a cseh koronát. - 1474. II. 7: Ali bej szendrői pasa 2 napi ostrom után az öregeket és gyermekeket megölte, a nőket és ffiakat rabszíjon vitte Szendrőbe. - Mátyás kir. Várad-Olaszi, Vadkert és Velence mezővárosok (oppidum) lakóit a ~i pp. és kápt. birtokain fölmentette a harmincad s a királyi adók fizetésétől. Ezt az első szabadalomlevelet 1553: I. Ferdinánd, 1558: Izabella, 1562: János Zsigmond, 1580: Báthori Kristóf, 1588, 1593: Báthori István, 1600: I. Rudolf kir. megerősítette. - 1514: a →Dózsa-féle parasztháborúban Lőrinc pap vez-e alatt oláhok szállták meg ~ot. Dózsa felnégyelt testének egy részét ~ kapujára szegezték ki. 1526: a →mohácsi csatában ~ pp-e, a fiatal Perényi Ferenc is meghalt. Buda elfoglalása, 1541 u. több nemesi család és a margitszigeti apácák is ~ra menekültek. - A 2 →váradi béke (1444. VIII. 15; 1538. II. 24.) I. Ulászló és II. Murád szultán, ill. a Habsburg és Szapolyai család között hozott megegyezést. Fráter György pp. megakadályozta, hogy a →reformáció ~on gyökeret verhessen. 1551: meggyilkolása után Izabella kirné hívei ostrom alá vették a várost, mely a Lengyo-ból visszatérő Izabella főv-a lett. -

c) 1556-1660: ~ot az erdélyi fejed-ek, majd 1692-ig a törökök uralták. A ppség és a kápt. elmenekült, a ~i pp. 1692-ig nem léphetett be székhelyére. 1559: Izabella kirné a somlyói Báthori Istvánt nevezte ki ~ főkapitányává (a fejed. után a 2. ember). Rajta kívül Báthori Kristóf, Bocskai István, II. Rákóczi György is fejedelmi trónra került a ~i főkapitányok közül. 1562: a ~i zsin. elfogadta az új (prot.) hitvallást, és szuperintendensnek választotta →Méliusz Juhász Pétert. 1565. VI. 22: feltörték és meggyalázták Szt László sírját. - 1569. X: a váradi disputa a →kálvinisták és →unitáriusok vitája volt. - 1570. X. 4: ~on született prot. családban Pázmány Péter. - 1598: Király György alkapitány (Bocskai István főkapitány távollétében) megtagadta az engedelmességet a fejed-nek, és a m. kir-t ismerte el urának; ezzel ~ elszakadt Erdélytől, ami kiváltotta a törökök haragját. Szaturdzsi Mohamed másodvezér azonban sikertelenül ostromolta X. 1-XI. 3: ~ot. - II. Rudolf kir. (ur. 1576-1612) 1600. III. 21: megerősítette ~ szabadalmait és kiváltságait, címerét kibővítette. - 1603, 1604, 1612: földrengések pusztítottak. - 1605-06: a császári őrség megadta magát Bocskai István csapatainak, ~ ismét Erdélyhez került, a kivonuló várőrséggel távoznia kellett az utolsó kat. papnak is. - 1613-29: Bethlen Gábor fejed. alatt ~ várának új építési szakasza kezdődött, melyhez 1618: fölhasználták a tp. köveit is. 1629. VI. 17: a ~i zsin. egyesítette a mo-i és erdélyo-i protestantizmust. 1660: megkezdték ~on a →Károli-Biblia nyomtatását (1661: Kolozsvárott fejezték be). - 1660. VI. 7: meghalt II. Rákóczi György, VIII. 27: a törökök 49 napi ostrom után elfoglalták ~ot, az „ország kulcsát”. A híres királyszobrok anyagából Belgrádban ágyút öntöttek, a tp-okat lerombolták, ill. mecsetté alakították. A szultánnak a győzelemről küldött verses felirat szövege szerint: „elfoglaltatott Várad, szív nélkül marad Erdély” (Evlia Cselebi). Thököly Imre 1685. X. 15: a ~i basa vendége volt, aki elfogatta és Belgrádba vitette. X. 16: „a törökverő” Bádeni Lajos hadseregével Bihar felől Olaszit rohammal visszafoglalta; 1692. V. 11: Heissler Donáth tábornok ostrom alá vette a váradi várat, táborában volt Benkovits Ágoston ~i pp. is. VI. 7: a törökök kivonultak, ~ felszabadult. -

d) I. Lipót (ur. 1657-1705) 1693. XI. 24: visszaállította a ppséget és a kápt-t régi jogaiba. Csáky Imre pp. 1717-33: fölépítette a 2. szegyh-at, a mai Szt László-tp-ot (tornya 1790: készült el). 1728: elkészült a (régi) vármegyeháza. Csáky Miklós pp. (1738-47) a ppi székházzal együtt 1741: megalapította a →nagyváradi latin szeminárium és teológiát nyomdával (→nagyváradi papnevelő nyomdája). - 1752. V. 1: Forgách Pál pp. letette a mai szegyh. alapkövét, az építkezést 1779. XII. 8: fejezték be, 1780. VI. 25: Kollonits László pp. szentelte fel. 1727: a kapucinusok, 1760: az Irgalmas Rend telepedett le. 1760-62: Michael Haydn vez. ~on az egyh. zenekart. 1765: Szenczy István knk. leánynevelőint-et nyitott, s meghívta az orsolyita apácákat. 1777: Mária Terézia (ur. 1740-80) megalapította a g.k. ppséget. 1780. XI. 14: megnyitották a jogakad-t (csak bölcsészkarral). - II. József (ur. 1780-90) 1786. VI. 12: ~ra látogatott. - 1792: Váralja néven a várral együtt külön község jött létre. - ~on született 1804. X. 17: Nagy Sándor József aradi vt., 1830. XII. 16: Tisza Kálmán (1875. X. 20-1890. III. 13: Mo. min-elnöke). - 1836: a 3 napos tűzvész 178 házat hamvasztott el. -

e)1848. III. 20: népgyűlés fogadta el a pesti 12. pontot. XII. 6: Bem tábornok megszállt ~on, s kiáltványt intézett Erdély népéhez. 1849. I. 26-V. 26: ~ a szabadságharc hadiiparának fő közp-ja, itt működött az orsz-os fegyver- és lőszergyár (kb. 11 ezer puskát gyárthattak). VI. 18-19: ~on találkozott Kossuth és Bem. VIII. 8: Rüdiger tábornok elfoglalta ~ot, a hadiüzemet fölszámolták. VIII. 14-30: orosz főhadiszállást rendeztek be. - 1850. I. 4: a négy „középponti város, Várad-Újváros, -Olaszi, -Velence és -Váralja felülről hozott rendelet alapján egyesült, 1. polgármestere Bölönyi Menyhért. - I. Ferenc József (ur. 1848-1916) 1857. V. 26-28: másodszor járt ~on a feleségével, Erzsébettel. - 1873: árvíz pusztított, kolerajárványban 1650 beteg, 1096 halott volt. 1876: megalakult a Szt László király szabadkőműves páholy. - 1893. IX. 10: Schlauch Lőrinc bíb. megáldotta Tóth István Szt László-bronzszobrát. - 1901. XII. 10: Ady Endre a Nagyváradi Napló s-szerk-je, 1903: Még egyszer c-mel megjelent egyetlen ~on közzétett verskötete. - 1919: a Tanácsköztársaság 27 napja után IV. 20: Traian Moșoiu tábornok átvette ~ kormányzását. IV. 21: az új katonai parancsnok, Holban tábornok a Holdas-tp-ban bejelentette: „~ a mai naptól Nagyromániához tartozik”. - IV. 26: Aurel Lazár igazságügymin. átvette a főhatalmat a román kormány nevében. XI. 24: elrendelték a hatósági és céges feliratok kétnyelvűre cserélését. - 1922-33: Bartók Béla 6x tartott előadást ~on. - 1923: elfogadták az áll. szerepét növelő Nagyrománia-alkotmányt. I. 18: tanév közben bezárták a Prem. Főgimn-ot. 1925. VI. 14: az új közigazg. törv. szerint ~ az Oradea nevet kapta (Oradea Mare volt). - 1930. VIII: egyesítették a szatmári és a ~i latin egyhm-t. 1931. X: ~hoz csatolták az Őssi-telepet. - 1940. IX. 6: a II. →bécsi döntés (1940. VIII. 30.) értelmében ~ot Mo-hoz csatolták, Horthy Miklós kormányzó bevonulásával kezdetét vette a m. katonai adminisztráció (1940. XI. 25-ig). - 1941: a Szentszék különválasztotta a ~i ppséget a szatmáritól, de pp-öt nem nevezett ki. 1942. I. 1: a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerület beépült a Tiszántúli Egyházkerületbe. 1942. V: a Szt László-ünnepségek alkalmával a Szt Jobb ~ra érkezett az →aranyvonattal. Fölállították Tisza Kálmán szobrát. - 1944. III. 27-28: megjelentek az első ném. csapatok, megkezdték a zsidók deportálását. VIII. 30: a szövetségesek bombázták a várost, főleg a repülőtér környékét. IX. 27: a Vörös Hadsereg és az általuk főleg hadifoglyokból szervezett Tudor Vladimirescu-hadosztály első egységei elérték ~ot, de a m. és ném. csapatok IX. 28: visszaverték őket. - A rum. és szovjet csapatok X. 12: elfoglalták ~ot, XI. 11: bevezették a szovjet katonai adminisztrációt. 1945. III. 9: a pol. és közigazg. vez-t a helyi kommunisták vették át. 1948. X. 21: a g.k. ppséget és szerz. rendeket megszüntették. 1948-49: a r.k. egyhm. javait és birtokait államosították, a szerz-rendeket feloszlatták. A Szentszék újraegyesítette a ~i egyhm-t a szatmárival, de ezt nem hajtották végre. 1952. IX. 24: létrehozták →Nagyvárad tartományt. - 1954: Szőllőst ~hoz csatolták. 1955: lebontották a Kálvária-tp-ot, helyén vendéglő épült. 1956: Biharpüspökit ~hoz csatolták. X: középisk. diákok megalakították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét, ezért András Ágoston és András Gusztáv tanárokat letartóztatták. - 1983. V. 31: másodszor is elválasztották a ~i r.k. ppséget a szatmáritól. 1989. XII. 26: megalakult az RMDSZ Bihar m. szervezete. - 1990. IV. 26: az egyhm. pp-e Tempfli József. -

f) Lakói 1869: 28.698 (ezzel az ország legnagyobb középvárosa). - 1880: össz. 31.324, 86,4%-a m. anyanyelvű, 6,6%-a rum., 4%-a ném.; 31,8% r.k, 27% ref., 26,1% izr., 67% g.k., 5,9% ort. 1886: 16 tp-a (9 r.k., 2 ref., 2 g.k, 2 ort., 1 ev.) és 4 zsinagógája volt. - 1890: össz. 38.557 fő. 88,8% m., 6,6% rum., 2,6% ném.; 31,2% r.k., 28,2% ref., 26,2% izr., 6,5% g.k., 5,8% g.kel. - 1910: 58.421 (91,4%) m., 3604 (5,6%) rum., 1416 (2,2%) ném.; 19.819 (30,9%) r.k., 19.459 (30,6%) ref., 15.155 (23,6%) izr., 4649 (7,2%) g.kel., 3385 (5,3%) g.k., 1377 (2,1%) ev., össz. 64.169. - 1930: 55.039 (66,6%) m., 20.914 (25,3%) rum., 1118 (1,4%) ném., 4111 (5,0%) izr., egyéb 1505 (1,7%); 20.394 (24,7%) ref., 19.838 (24,0%) izr., 18.132 (21,9%) r.k., 14.394 (17,4%) g.kel., 8161 (9,9%) g.k., 995 (1,2%) ev., 121 (0,1%) unit., össz. 82.687 (Románia 8. városa). - 1941: 85.383 (91,9%) m., 4835 (5,2%) rum., 1546 (1,7%) izr., 671 (0,7%) ném.; 28.680 r.k., 5180 g.k., 4901 g.kel., 1246 ev., 30.698 ref., 21.333 izr., 295 unit., 564 bapt., össz. 92.942; 1948: össz. 82.282. -

4. püspöki székhely: →nagyváradi püspökség, →nagyváradi görögkatolikus püspökség. -

5. plébániái: →Nagyvárad-Olaszi, →Nagyvárad-Újváros, →Nagyvárad-Velence. -

6. →nagyváradi székesegyház. -

7. Művészi emlékek: Sándor pp. (1219-30) zafírköves gyűrűje, Imre pp. (1297-1317) pecsétjének igen megrongált viaszlenyomata és a kápt. 2 kisebb és 1 nagyobb pecsétje. Mindhárom finom ötvösmunka és jelentős ikgr. emlék. A kisebbek Máriát ábrázolják a kisded Jézussal, a harmadik Szt Lászlót a csatabárddal. -

8. Szerzetesrendek.

a) A ferencesek ktora a Sebes Körös bal partján, a vár alatti rév közelében állt. Alapításának körülményeit és védősztjét nem ismerjük. 1298, 1332: a m. rtart. itt tartotta kápt-ját. Az egri őrséghez tartozott, 1472: őrségi székhely, 1533: kusztosza Beregszász, Debrecen, Szatmár és Telegd ktoraira felügyelt. 1533-50: 6 tart. kápt-t színhelye. 1557: Varkocs Tamás a vár bevétele után feldúlta a ferences ktort is. -

b) Az ágostonos remeték Szt Miklós ktorát 1339: említik. Olaszi Ény-i szélén a Püspöki felé vezető u-ban állt. 1449: Hunyadi János kormányzó próbálta átadni az obszervánsoknak. 1531-39: a rend 7. tagja, Balázs ~i perjel a m. rtart. vikáriusa kezébe tett fog-at. -

c) A klarisszák ktorát Báthory András pp. alapította Velence városrészben. Mellette Szt Anna-kőtp-ot épített. ahol lelkipásztorkodás is folyt. 1340: részletesen szabályozta a tp. rektorának és a nővéreknek a jogait és jövedelmeit. Az apácák lelki gondozását végző ferences atyák mellékoltárnál mondhattak csendes misét. A közelben egy malom és egy fürdő is az alapításhoz tartozott. 1552: az apácák szőlők, házak és 27 jobbágytelek fölött rendelkeztek. 1566: távozniuk kellett, a pozsonyi zárdába  költöztek. Okl-eik innen kerültek a kamarai, il. az Orsz-os Levtárba. -

d) Az obszerváns ferencesek Szentlélek ktorát 1490 k. említik. Helyét nem ismerjük. 1535: 15 pap, 6 növ., 12 testvér lakta. Ez volt a legnépesebb m. obszerváns ktor. ~on kívül Szegeden volt még jelen a r. mindkét ága egyszerre. 1497: az ütközések elkerülése érdekében a szerz-ek megegyeztek, hogy ezután az obszervánsok nem telepedhetnek meg olyan városban, ahol a konvetuálisoknak már van ktora. 1529: a ~i ktorban studium generale is volt. 1556: menteni kellett a tp. fölszerelést. 24 kelyhet a Bajoni családnál helyeztek el, de János Zsigmond (ur. 1559-71)  hívei ezeket is elvitték, s csak a Báthoryak ecsedi várába menekített miseruhák egy része maradt meg. 1557: Varkocs Tamás a szerz-eket elűzte. 1572-80: egy-egy lelkipásztort tudtak küldeni a ~i hívek gondozására. -

e) A domonkosok 1492-93 k. Velence városrészben megkapták a Mindenszentek tp-ot, a birtokaival együtt. Győri Paulin prov. perjel ktort épített. II. Gyula p. (ur. 1503-13) 1510: az adomány megerősítette. 1560: János Zsigmond engedélyezte József perjelnek, hogy a ktor 3 Bihar vm. faluban fekvő birtokát és 124 fejős tehenét zálogba adja, ami a szerz-ek távozását jelzi. -

f) premontreiek a kk-ban: →váradhegyfoki Szent István vértanú prépostság; 1804: ~ra telepedtek és a pálosok tp-át, ill. a jezsuita isk-t vették át. -

g) A jezsuitákat Báthori István erdélyi fejed. (ur. 1571-86) 1584: telepítette le, rájuk bízta Olasziban a Szt Egyed-tp-ot. 1699: alapított kisgimn-ukat 1718: nyitották meg, 1735: 2 o-lyal bővülve nagygimn., 1762: 2 bölcs. o-lyal akad. lett, tanára volt →Pray György, →Katona István. A r. feloszlatása, 1773 u. volt jezsuiták és világi papok tanítottak mindkét intézményben. 1808: a prem-ek vették át (→Nagyváradi Premontrei Gimnázium). - A jezsuiták 1747: a prem-ektől gyógyszertárt vettek (→nagyváradi jezsuita gyógyszertár). - Házfőnökök: 1702: Selendi János, 1717: Sodar Mátyás, 1726: Zombori Márk, 1735: Ribics Ferenc, 1743: Csiba Mihály, 1749: Riberics János, 1758: Peringer András, 1762: Buzás János, 1772: Vajkovics Imre. -

h) A pálosoknak Csáky Miklós pp. 1740: telket adományozott. II. József 1786: elűzte őket, tp-uk 1804-: a premontreieké. -

i) Az orsolyita apácák Szenczy István őrknk. alapítványából 1772. IX: leánynev. int-et, 1774: el. isk-t nyitottak. Szaniszló Ferenc pp. alapításaként 1858: tanítónőképző int-et nyitottak, mely 1871: 3, 1899: 4 évf-os lett. A leánynev. int-ből az 1870-es években bentlakásos felsőbb leányisk-t, 1890: nyilvános polg. isk-t szerveztek. 1916: felső leányisk-t nyitottak, melyből 1928: létrehozták a leánygimn-ot. Az okt. nyelve mindegyik isk-ban mindvégig a m. volt. 1941: újra megnyitották a tanítónőképzőt, és tovább működött a leánygimn. is az 1948. VIII. 3-i államosításig. -

j) A Szatmári Irgalmas Nővérek leánynevelő intézete volt 1856-1948. VIII. 3: az →Immaculata Intézet. Emellett 1892: ~-Olasziban polg. leányisk-t alapítottak. A Szt Vince Int-et, mely isk-kat, internátust és népkonyhát tartott fönn, →Fetser Antal alapította. -

k) Az irgalmasok Őrangyal-tp-át (2003: Miseri-tp.), konventjét és 20 ágyas kórházát 1760: poroszlói Gyöngyösy György váradi knk. alapította. 1792: Ehrenfels Gáspár Pál knk. alapítványából bőv. a kórházat, 1945: 50 ággyal rendelkezett. -

9. Kat. sajtója: 1863-64: Ifjúsági Olvasmányok, 1875: Nevelés-Oktatásügy, 1868: Amvonulu (g.k.), 1881-1906, 1909-18: A Kath. Hitterjesztés Lapjai, 1892-95: Hitterjesztés Lapjai, 1892-1905: Vulturul (g.k.), 1894-1919: Tiszántúl, 1904-05: Téli Esték, 1908-14: Nagyváradi Esti Lap, 1920-41: Őrszem, 1921: A Nap, 1924-38: Kath. Hitterjesztés Lapjai, 1928: A Nap, 1930: Erdélyi R.K. Népszövetség, 1931: Az Én Örömöm, 1932-40: Erdélyi Lapok, 1933-44: Rózsaeső, 1934-40: Erdélyi Néplap, 1936-38: Szentlélek Egyházközség, 1936-44: Magyar Lapok, 1936: Új Lapok, 1936-41: Néplap, 1941-43: Szt László Lévitái, 1944: Nagyváradi Kat. Tudósító. -

10. Pol. okokból üldözött papjai: →Hosszú László teol. tanárt 1939. X. 14: letartóztatták, XII: Mo-ra toloncolták. - Köpf Károly (1905-90) teol. tanárt 1939. X: letartóztatták, megkínozták, XII: Mo-ra toloncolták. - →Schriffert Béla nagyváradi ap. kormányzót 1949-52: többször letartóztatták. Antalcsik N. lelkészt 1956 u. szervezkedésért 5 é. ítélték. →Györgypál Albertet hittanárként 1946-47: letartóztatták, halálra kínozták. →nagyváradhídi Keresztelő Szent János prépostság, →nagyváradi görögkatolikus rítus-vikariátus, →nagyváradi helytartósági kerület, →nagyváradi irgalmasrendi gyógyszertár **-H.F.-Bá.B.-H.V.K.

Rupp III:129. - Schem. Irg. 1878:16. - Bunyitay I:429, II:436, 438, 483, 487. - Bihar vm. 1901. - Lakos Lajos: ~ múltja és jelenéből. Nagyvárad, 1904. - MTC 1918:416; 1943:570. - Karácsonyi I:69, 292; II:473, 555. - Barabás 1929:77; 1944:21. - Bihor-Biharmegye, Oradea-~ kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkv-e. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-37. - Harsányi 1938:90. - Horváth Jenő: Váradi freskó. ~ tört. Bp., 1940. -: ~ tört. Nagyvárad, 1942. - Polg. isk. 1942/43:319. - Garas 1955:185. - Aggházy II:194. - Balogh I:90. - Vártúrák III:347. - Kiss 1987:66. - Erdély tört. I:210. - Mészáros 1988:230. - Takács 1992:93. (55.) - Szánthó 1992. - Boldog Várad. Szerk. Bálint István János. Bp., 1992. - A vér városa. Művelődéstört. tükör. Vál és szerk. Robotos Imre. Debrecen, 1992. - Hetényi Varga II:516, 528. - Bálint-Barna 1994:30. - Fleisz János: Város, kinek nem látni mását. Nagyvárad, 1997. - Péter I. Zoltán: ~ építészeti emlékei a barokktól a szecesszióig. Nagyvárad, 1998. - Kordics Imre: Sírok, sírjelek a Várad-olaszi temetőben. Uo., 1998.- Emődi János: Történeti adatok ~ múltjából. 1-2. köt. Uo., 1998-2000. - Fleisz János: ~ tört. évszámokban. Uo., 2000.