Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyar Szent Korona


Magyar Szent Korona: I. a magyar államot és annak jogfolytonosságát megtestesítő felségjelvény. A ~ a Magyarország fölötti főhatalom egyetlen jogos földi birtokosa, jogi személy, minden m. jog forrása, az Istentől származó földi hatalom közvetítője, a teljes m. történelmi alkotmány, valamint az egész Szt István-i államiság alapja. - Az egyh. és tört. hagyomány szerint a ~t I. (Szt) István kir. II. Szilveszter p-tól (ur. 999-1003) 1000: kapta. Ez a koronaküldés a p. részéről a független és ker. m. kirság jogi elismerése volt. Az 1790 u. született felfogás szerint a ~ egy bizánci és egy lat. részből összeállított műalkotás, melynek nincs köze Szt István kir-hoz és a ker. államalapításhoz. Eszerint a ~ bizánci része 1074-77: került volna Mo-ra VII. Dukász Mihály bizánci cs. (ur. 1071-78) ajándékaként. E nézet a ~n lévő 3 földi uralkodó (VII. Dukász Mihály, Bíborbanszületett VII. Konstantin bizánci cs. [ur. 913-959] és Geobicász hun-magyar kir.) zománcképe miatt alakult ki. A ~ keresztpántjáról (felső részéről) nincs egységes tud-os álláspont. -

II. Ötvösmű. 1) A ~ 2000: egy abroncsból és egy keresztpántból álló boltozott →korona, tetején jobbra dőlő kereszttel. Az abroncs elején 9 elemből álló párta, hátul egymagában íves zománcképkeret emelkedik ki. Ez a koronaforma egyedülálló, sem a ker., sem a kereszténységen kívüli kultúrákban nincs párja. - A párta egymást váltó íves és háromszögű elemekből áll, melyek középről indulva két oldalra folyamatosan csökkenő magasságúak. Az abroncsról 9 csüngő lóg le: hátul 1, kétoldalt 4-4. A csüngőket láncokon függő hármas drágakőfoglalatok alkotják, a kőfoglalatokban zömmel vörös almandin gránátkövek. Az abroncson 8 négyszög alakú és 2 íves zománcképkeret van; az abroncs közepén emelkedik ki az ítélő Jézus Krisztus egész alakos képe, támla nélküli, párnás, díszes trónon; jobb kezében az Oltáriszentség, bal térdén és bal kezében a hétpecsétes könyv (vö. Jel 5,1-6,17). A tróntól jobbra és balra egy-egy fa, koronájuk gyertyalánghoz hasonló. A fák koronájában leveles ágak. Az Úr Jézus vállainál fehér korongok, görög IC-XC →Krisztus-monogrammal.

- A hátsó, kiálló, íves képkeretben ma VII. Dukász Mihály bizánci cs. tűzzománcos mellképe látható: jobb kezében →labarum, baljában kard, a fején bizánci, sapkás korona. A kép gör. felirata: MIHÁLY, A RÓMAIAK ISTENHÍVŐ CSÁSZÁRA DUKÁSZ.

- Jézus Krisztus lábánál jobbra Szt Mihály arkangyal, balra Szt Gábriel arkangyal mellképe. Mindketten jogarpálcát tartanak, Krisztusra tekintenek. A képek gör. felirata: ARKANGYAL MIHÁLY; ARKANGYAL GÁBRIEL. - Szt Mihály képétől jobbra az abroncson hátrafelé haladva Szt György vt. katonaszent, majd Szt Kozma vt. orvosszent, végül Geobicász hívő türk (hun-magyar) kir. zománcképe. Szt György jobb kezében lándzsa, baljában pajzs; viselete ujjatlan páncélmellény, rövid ujjú páncéling és díszes kézelőjű ing. A kép gör. felirata: SZT GYÖRGY. Szt Kozma baljában kv., jobb kezében hegyes (vsz. orvosi) szerszám, gör. felirata: SZT KOZMA.

Geobicász kir. fején abroncsos sapka, baljában kard, jobb kezében kaukázusi, liliomos keresztes jogarpálca; gör. felirata: GEOBICÁSZ, A TÜRKÖK ('hunok, magyarok') HÍVŐ KIRÁLYA.

- Szt Gábriel képétől balra, az abroncson hátrafelé haladva Szt Demeter vt. katonaszent, Szt Damján vt. orvosszent és Bíborbanszületett Konstantin bizánci cs. zománcképe. Szt Demeter viselete hun páncélmellény, rövid ujjú páncéling, díszes kézelőjű, hosszú ujjú ing, hun divat szerint, arany szívekkel kivert köpeny. Szt Demeter jobb kezében lándzsa, baljában hun pajzs. A kép gör. felirata: SZT DEMETER. Szt Damján (Szt Kozmához hasonlóan) díszes kézelőjű lila inget és középkék köpenyt visel, kezében kv. A kép gör. felirata: SZT DAMJÁN.

Konstantin cs. ősi arsakida hun divat szerinti díszgalléros, szívekkel kivert ruhát visel; jobbjában hadvezéri pálca, baljában könyvtekercs, fején bizánci sapkakorona; a gör. felirat: KONSTANTIN A RÓMAIAK CSÁSZÁRA A BÍBORBAN SZÜLETETT.

- Az abroncson, a zománcképek közötti kőmezőkben egy-egy nagyméretű kő van: elöl 1 háromszögű ceyloni kék zafír, tőle jobbra és balra 1-1 sötétvörös, téglalap alakú féldrágakő, jobb és bal oldalon 1-1 ovális ceyloni zafír; a hátulsó oldalon 1-1 sötétzöld, téglalap alakú üveg kő; a hátsó kőmezőben 1 nyolcszögletű zafír kő. - A párta 8 csúcsdíszében 1-1 kék és zöld, tolldíszszerű, átvilágítható zománc, a párta középső elemén 1 letört csúcsú, szív alakú ametiszt kő, tőle jobbra és balra a 2 magasabb háromszög csúcsán 1-1 átfúrt ceyloni zafír van. Utánuk jobbra és balra az íves pártaelemeken 1-1 rózsaszínű rózsakvarc; a kisebb háromszögű pártaelemek csúcsán is ceyloni zafírokat tartanak a kiálló aranyrudacskák. A párta két szélső, íves elemén ma gyöngyök vannak. A hátulsó kiálló foglalat tetején 1 (repedt) gyöngy van. Az abroncs hátulsó felén kétoldalt 9-9 aranyrudacska áll ki az abroncs pereméből, melyek átfúrt gyöngyöket tartanak. Az abroncs alsó és felső peremén gyöngysorok: az alsó sorban ma 156, a felsőben 146 gyöngy.

- A keresztpántot 8 apostolképpel díszítették. Az ap-képek ívesek, tehát magát a keresztpántot eleve kupolás szerkezetűre készítették. A keresztpántot ehhez az abroncshoz tervezték és készítették. - A keresztpánt tetején egy középen lyukas aranylemezen alakították ki a Mennyei Atya képét. A lyuk körül a zománcozásból már készítésekor kihagytak egy akkora gyűrű alakú helyet, melyben a kereszt talpa elfér. Mindez azt jelenti, hogy a Mennyei Atya képét eleve úgy tervezték, hogy egy kerek talpú, kiálló alkatrészt tarthasson. Ez a kiálló alkatrész a keresztpánt alkotta kupola tetején ma egy jobbra dőlő, gömbös végű kereszt. A Mennyei Atya támla nélküli trónon ül, jobb kezét áldásra emeli, bal kezében az Élet Könyve. A trón két oldalán egy-egy fa, gyertyaláng formájú koronájukban indák találhatók. A Mennyei Atya feje mellett jobbra a Nap, balra a Hold.

- A kereszt hosszanti szára enyhén hajlott, felső gömbjének jobb oldala felül erősen horpadt. A kereszt talpa alatt bal oldalon szürke színű, utólag elhelyezett fél-alátét van. Ez a fél-alátét tartja ma a keresztet megdőlt helyzetben. A kereszt alatt a Mennyei Atya-képen bal oldalon púposodás, jobb oldalon erős horpadás látható (a kereszt erőszakos jobbra döntésének a következményei). - A keresztpánton a Mennyei Atya képével együtt össz. 9 zománckép van, a 8 téglalap alakú, íves zománckép ap-okat ábrázol. Az első pánton a Mennyei Atya lábánál Szt János ap., bal kezében a →Jelenések könyve, jobb keze egy hal száját formázó ingujjból nyúlik ki és a kv-re mutat. Jobb oldalán hun, virágmintás oszlop, tetejéből indadísz emelkedik ki, bal oldalán indákból álló oszlop. Mindkét oszlop fölött az ap. felé néző ragadozó madarak állnak, fölöttük az indák folytatódnak. A madarak előtt kicsiny keresztek. A kép lat. felirata: SZT JÁNOS. - Szt János képe alatt, Jézus Krisztus képe mögött található Szt Bertalan képének maradványa. E képről csupán annyit tudunk, hogy az ap. feje melletti részt mindkét oldalon ugyanolyan indák díszítették, mint a Fülöp- és a Tamás-képet. A kép lat. felirata: ARTHOLO. A zománckép nagyobb részét erőszakos módon eltávolították.

- A jobb oldali pánton felül, a Mennyei Atya képétől jobbra Szt Péter ap., jobb kezében nagy kulcsot tart, bal kezében könyvtekercs, bal csuklójáról egy kisebb kulcs lóg le. Mellette mindkét oldalon szőnyegmintás oszlopok. Az oszlopokon egy-egy, Péter felé néző, a keleti szkíta-hun állatábrázolások körébe tartozó négylábú állat. Az állatok mögött kaukázusi négyszirmú virágok. A kép lat. felirata: SZT PÉTER.

- E kép alatt van Szt András ap., bal kezében az ÚSz, jobb kezét oly módon emeli üdvözlet fogadására, ahogyan azt a pártus kir. család tagjai szokták. Mellette mindkét oldalon szkíta-kaukázusi virágmintás oszlopok, az ap. felé forduló madarakkal. A madarak mögött kicsiny, kaukázusi négyszirmú virágok lebegnek. A kép lat. felirata: SZT ANDRÁS. - A bal oldali pánton felül, a Mennyei Atya képétől balra Szt Pál ap., bal kezében a leveleit tartalmazó kv-vel, mellette virágos oszlopok, fölöttük egy-egy feléje forduló madár, indás háttérben. A kép lat. felirata: SZT PÁL. - Szt Pál alatt Szt Fülöp ap. zománcképe, bal kezében kv-vel, jobb kezével erre mutat. Két oldalán a teret teljesen betöltik az indadíszek. A kép lat. felirata: SZT FÜLÖP. - A hátulsó pánton felül, a Mennyei Atya feje mögött Szt Jakab ap., bal kezében könyvtekercs, jobb kezében kicsiny kereszt; balján és jobbján szőnyegmintás oszlopok, fölöttük a kicsiny virágok előtt szkíta-hun stílusú négylábú állatok. A kép lat. felirata: SZT JAKAB. - Alatta, a Dukász-kép foglalata által félig eltakarva Szt Tamás ap. Csak annyi látható a képből, hogy az ap. feje mellett kétoldalt indadíszek vannak. A kép lat. felirata: SZT TAMÁS. - Az ap-képek (Szt János képét kivéve) erősen sérültek és „gyűröttek”. Szt Péter zománcképén (az ap. fején és a teste melletti szőnyegmintán) erősen repedezett a zománc. Szt Pál képén (ruháján és kétoldalt, a virágminták körül) sok helyen már kipergett a zöld színű zománc. Szt Jakab képén nagy, harántirányú törés látható, mely a fejen keresztül fut, s erősen repedezett a szőnyegminta zománca is. Szt András és Szt Fülöp képein is erősen töredezett és hiányos a zománc. - A ~ keresztpántján nagy sérülések vannak. Nyílt törés van a nagy négyzet alakú lemez és a bal oldali pánt találkozásánál, valamint a bal oldali pánton Szt Pál és Szt Fülöp zománcképei között, a hátulsó pánton Szt Jakab és Szt Tamás, az első pánton Szt János és Szt Bertalan zománcképei között. Ezeket a töréseket először drótkapcsokkal, később a bal oldali pánt végéről levágott arany lemezcsíkokkal, legutóbb cinezéssel javították. - Az ap-képek körül finom mívű, kaukázusi technikájú →filigránok hálója látható. A filigránok ellapított csavart huzalból készültek, közöttük 72 igazgyöngy és 64 csepp alakú almandin gránátkő váltakozik. - A ~ keresztpántja nagyon finom, majdnem színaranyból készült (a filigránokat kevésbé tiszta aranypántokra nem tudták volna forrasztani). A ~ abroncsának anyaga finom, de nagyobb mennyiségű ezüstöt tartalmazó aranyötvözet. Ez az aranyötvözet keményebb, ezáltal megnövelték az abroncs teherbíró képességét. - A ~ abroncsán lévő zománcképek fölirata gör. (a földi, világi tud-ok nyelve); a ~ keresztpántján lévő zománcképeké lat. (az Egyh. és Róma nyelve). -

2) A ~ mai állapotának méretei. Abroncs: a ~ külső ker-e 664,3 mm (számított érték), belső ker-e 635 mm (mért érték); a belső hosszanti átm. 209 mm, a belső rövidebb átm. 198 mm; az abroncs falvastagsága 1,2 mm; az abroncs és a párta keretező gyöngydrótjainak vastagsága 2,2 mm; a külső hosszanti átm. 215,8 mm, a külső rövidebb átm. 204,8 mm; az abroncs magassága (szélessége) 51,2 mm. - Az abroncs kőmezőinek (a zománcképek gyöngydrótkeretei közötti távolságok) hossza: Bíborbanszületett Konstantin és Geobicász képe között (a hátsó kőmező) 50 mm; Szt Mihály és Szt Gábriel képe között (az első kőmező) 59 mm; Szt Gábriel és Szt Demeter képe között (bal old.) 41 mm; Szt Demeter és Szt Damján képe között (bal old.) 41 mm; Szt Damján és Bíborbanszületett Konstantin cs. képe között (bal old.) 40 mm; Szt Mihály és Szt György képe között (jobb old.) 41 mm; Szt György és Szt Kozma képe között (jobb old.) 41 mm; Szt Kozma és Geobicász kir. képe között (jobb old.) 41 mm. -

Az abroncs zománcképeit befoglaló keretek méretei a gyöngydrótkeretekkel együtt mérve: Geobicász kir. képénél 38,2 mm, Szt Kozma képénél 39,7 mm, Szt György képénél 38 mm, Szt Mihály képénél 38,8 mm, Szt Gábriel képénél 38,7 mm, Szt Demeter képénél 38,3 mm, Szt Damján képénél 39,1 mm, Bíborbanszületett Konstantin cs. képénél: 38,5 mm. - Az abroncs zománcképeinek méretei (az első érték a magasság, a második a szélesség): Jézus Krisztus képe 44x47 mm, Szt Kozma 34x32,5 mm, Szt György 34x32,5 mm, Szt Mihály 34x32,5 mm, Szt Gábriel 34x33 mm, Szt Demeter 34x33 mm, Szt Damján 34x33 mm, Mihály cs. 39x44 mm, Konstantin cs. 34x34,5 mm, Geobicász 34x32,5 mm. -

A párta csúcsdíszeinek méretei (az első érték a magasság, a második a szélesség): jobbról balra haladva az első (íves) 23x28 mm, a második (háromszögű) 25x29 mm, a harmadik (íves) 30x29 mm, a negyedik (háromszögű) 35x38 mm, az ötödik (Jézus Krisztus képe, íves) 47,2x48 mm, a hatodik (háromszögű) 34x38 mm, a hetedik (íves) 31x38 mm, a nyolcadik (háromszögű) 24x29 mm, a kilencedik (íves) 22x29 mm; a hátsó kiálló (íves) 34x47 mm. -

A keresztpánt méretei. A keresztpánt lemezeinek vastagsága 0,4 mm, a keretező gyöngydrótok vastagsága 1,2 mm, a kő- és gyöngyfoglalatok gyöngydrótjainak vastagsága 0,6 mm; a zománcképkeretek falvastagsága 0,6 mm; az ap-képek arany lemezeinek vastagsága 0,9 mm; a Dukász-kép lemezének vastagsága 1 mm. A Mennyei Atya képe alatti nagy négyzet alakú lemez 72x72 mm; a pántok szélessége 51,7-52,2 mm; a Bertalan-pánt hossza (első old.) 127 mm, a Tamás-pánt hossza (hátsó old.) 125 mm, az András-pánt hossza (jobb old.) 129 mm, a Fülöp-pánt hossza 129 mm. -

A keresztpánt zománcképeinek méretei (az első érték a magasság, a második a szélesség): a Mennyei Atya képe 50x50 mm; Szt Pál 47x29-30 mm, Szt Fülöp 47x30 mm, Szt Jakab 47x30 mm, Szt Tamás 47x31 mm, Szt András 47x31 mm, Szt Péter 47x30 mm, Szt János 46x31 mm; Szt Bertalan ap. képe csonkultsága és rejtettsége miatt nem mérhető. -

A 72x72 mm-es lemeznek az alaptól mért távolsága a lemez sarkainál: a Mennyei Atya jobb lábánál 113 mm; a Mennyei Atya bal lábánál 119 mm; a Napnál 117 mm; a Holdnál 120 mm. Ez a lemez tehát a Mennyei Atya képével együtt jobbra és előre dől. A kupola teljes magassága a kereszt talpánál: 125 mm. -

A kereszt méretei. Hossza a talp aljától 60 mm, szélessége (rövidebb szára) 47 mm, a talp átm-je 10 mm. A talp körüli zománcrekeszből készült gyűrű átm-je 10,2-11 mm, az alsó gömb átm-je 13,8 mm, a felső gömbök átmérői 9,5-10 mm, a hosszabb szár átm-je 7x7,4 mm. Amikor a kereszt szára még egyenesen állt, az átm. 7,2 mm, a keresztmetszete kör lehetett (vsz. a görbítéstől torzult el és vált a keresztmetszet enyhe ellipszis alakúvá). A kereszt rövidebb szárának átm-je 7,7-7,8 mm. A kereszt alatti lyuk átm-je a Mennyei Atya képének arany lemezén 7,2 mm. A kereszt dőlése az aranyműves szempontú szakmai vizsgálatkor talált helyzetben az alaphoz viszonyítva kb. 65º. A kereszt forgatható, forgatás közben minden helyzetben változik a dőlésszöge. A változtatható dőlésszögből következik, hogy a kereszt dőlésszögéhez sem csillagászati, sem asztrológiai magyarázat nem kapcsolható. A kereszt dőlésének változékonyságát a talpa alatti félalátét okozza. A kereszt szárán belüli hajlás szöge kb. 4º. -

A csüngők láncainak méretei. A hátsó lánc hossza 70 mm. A jobb oldali láncok hossza hátulról előre haladva 79, 98, 98 és 89 mm. A bal oldali láncok hossza elölről hátrafelé haladva: 90, 94, 98 és 92 mm. -

A drágakövek méretei. A keresztpánt csepp alakú almandin kövei kb. 4x6,5 mm, a nagy háromszögű zafír 29x43 mm, a hátulsó nyolcszögletű zafír 30x30 mm, a bal oldali nagy zafír 27x16,6 mm, a jobb oldali nagy zafír 27x19 mm, a jobb oldali nagy zöld üveg utánzat 28x19 mm, a bal oldali üveg utánzat 29x19 mm, a bal oldali nagy bordó színű kő 23x17 mm, a jobb oldali nagy bordó színű kő 25x17 mm, a Jézus-kép fölötti ametiszt (ma) 13x17 mm. -

A gyöngyök méretei. Az abroncs gyöngysoraiban az átm. 4  mm, az abroncs felső peremén 9-11 mm, a keresztpánton 5 mm; a Dukász-kép fölötti gyöngy átm-je 9,25x8 mm. - A filigránok magassága kb. 0,8 mm, szélességük (vastagság) kb. 0,4 mm. - Az egész ~ súlya: 2056 g. -

3) A ~ mértékegységei. A ~n ma több mértékegység együttes alkalmazását figyelhetjük meg. Először a →hüvelyk (kb. 25,4 mm) alkalmazását fedezték föl: az abroncs magassága 51,2 mm = 2 hüvelyk, külső ker-e 663,4 mm = 26 hüvelyk, belső ker-e 635 mm = 25 hüvelyk; a párta külső ker-e 315 mm = 12,5 hüvelyk, középső elemének magassága 50 mm = 2 hüvelyk; az abroncs szemből nézeti külső átm-je 204,8 mm = 8 hüvelyk; a keresztpántok szélessége 51,7-52,2 mm = 2 hüvelyk, az elölről hátra futó pántok hossza 315 mm = 12,5 hüvelyk. Jelenleg a ~ kupolájának teljes magassága 125 mm = 5 hüvelyk. - A ~n érvényesül a hüvelyk 18 része is, mint mértékegység, főleg a zománcképeken: a Jézus-képen a dicsfény 4/8 hüvelyk, a monogram köreinek átm-je 2/8 hüvelyk, a fák koronájának szélessége 2/8 hüvelyk, a fák magassága és a trónus alapja 8/8 hüvelyk. Az arkangyal-képeken a jogarpálcák magassága 9/8 hüvelyk, a figurák alapvonala 8/8 hüvelyk, a dicsfények átm-je 4/8 hüvelyk. A katonaszentek figurájának alapja 8/8 hüvelyk, a dicsfények átm-je 4/8 hüvelyk. Az orvosszentek figurájának alapja 8/8 hüvelyk, a dicsfények átm-je 4/8 hüvelyk. Az ap-ok figuráinak magassága 14/8 hüvelyk, az ap-ok dicsfényeinek átm-je 3/8 hüvelyk. - A ~ méreteiben kimutatható a hüvelyk 112 része is, ami az ősi m. mértékegységnek, a vonalnak felel meg. - Az abroncs peremének síkjától a kereszt talpáig 3 hüvelyk a távolság. - A ~ fő méretei, a 2, 3, 5 és 8 hüvelykes hosszúság az aranymetszés arányait követi (→Fibonacci-számsor), ami a ~ tervezett voltát, két fő részének egységét és egyidejű tervezettségét jelzi. -

4) A ~ egysége. A ~ aranyműves elemzése bizonyította, hogy a keresztpánt az abroncshoz és az abroncs a keresztpánthoz készült. Az abroncs önmagában ormótlan, aránytalan és aszimmetrikus korona lenne, hiányos jelképrendszerrel: az első kőmező és a fölötte lévő Fiú Isten-kép szimmetriatengelye között 3,5 mm eltérés van, ami összesen 7 mm-es elcsúszást jelent. Az abroncs beosztását (kép- és kőmezők elhelyezése) a ~ készítői a hátul levő forrasztási vonalon és az abroncs felező vonalán áthaladó tengelytől kiindulva végezték. Ehhez a tengelyhez képest aszimmetrikus az abroncs és a párta. Ugyanakkor a párta és a keresztpánt szimmetriatengelye egybeesik. Ennek oka az abroncs alaprajzi formája. Amikor a készítők már elkészítették az abroncsot, a keresztpántot és a pártát, következett az összepróbálás. Mindez a következőképpen történt: Amikor elkészült az abroncs, de még nem volt reáforrasztva a párta, az eredeti tervek szerint két oldalán kezdték az illesztést, mert ezek a kőmezők kisebbek, mint az első és a hátsó. A készítők tudták, hogy az első kőmező nagyobb és a hátsó kőmező kisebb volta miatt az oldalsó szegecslyukak közül 1-1 nagyon közel fog esni a pántok széléhez, tehát ezeken a helyeken lesz a legkényesebb a szegecselés. Arra kellett vigyázniuk, hogy a pántokba fúrt lyukak kedvező távolságra kerüljenek a pántok merevítő gyöngydrótjaitól. Miután az oldalsó próbaszegecseléseket elvégezték, az első és a hátsó pántot is természetes és végleges helyére tették. - Ekkor derült ki, hogy a keresztpánt tengelye és az első kőmező tengelye között 3,5 mm-es távolság van, vagyis elöl a pánt és a kőmező között aszimmetria keletkezett. Ugyanezt tapasztalták hátul is, kisebb mértékben. A hibát először úgy akarták kiigazítani, hogy az első és hátsó pántot elöl és hátul megpróbálták hozzáilleszteni az első kőmező középvonalán áthaladó tengelyhez. Hátul a rögzítés végett ki is fúrták az egyik lyukat. A hozzáigazítási (illesztési) kísérlet közben azonban azt tapasztalták, hogy a pántok kissé megcsavarodnak, mivel a természetes helyükről elmozdították őket. Az első és a hátsó pánt megcsavarodása a szegecselés épségére, valamint a kereszt állására is kihatással lett volna. Hogy az első kőmező és az első pánt közötti durva aszimmetriát kiküszöböljék és a további hibákat is elkerüljék, a pártát a keresztpánthoz igazították. Ez aszimmetriát okozott az első kőmező és a Jézus-kép között, de kisebb hiba volt, mint ha a Jézus-kép és az első pánt között lett volna elcsúszás (aszimmetria). A ~ aszimmetrikus alaprajza miatt a készítőknek az egyik hibát mindenképpen vállalniuk kellett. Mindez azt jelenti, hogy amikor a pártát az abroncsra forrasztották, előre tudták, hogy pontosan hol helyezkedik majd el a keresztpánt. Ez a ~ egységes tervezésének és elkészítésének legfőbb szerkezeti bizonyítéka. A ~ elején látható aszimmetriának az abroncs eredendően tojásdad formája az oka. A ~ abroncsát szándékosan tervezték és készítették tojásdad formájúra. Ennek az aszimmetriának azonban az ötvösség szempontjából nincs indokolható oka. Ez a tény, valamint az, hogy ez láthatóan összefüggésben van a keresztpánttal, arra enged következtetni, hogy ez a beletervezett aszimmetria valamilyen nagyon fontos jelentéshordozó, tartalmi elem jele, amelyre még nem tudjuk a választ. A ~ egységes tervezését mutatja még a technológiája, az aranymetszés arányrendjének érvényesülése és a következetesen fölépített ker. jelképrendszer. -

5) Változtatások a ~n. Készítésétől fogva többször szándékosan átalakították a ~t, ezenkívül több sérülés is érte, melyeknek javítása szintén változásokat okozott. A 9 csüngő kétféle elkészítési jegyet mutat. A ~ abroncsának alsó peremén ma 5 eredeti csüngőtartó karika látható. Ezeknek megfelelően a ~n ma 5 régebbi egyforma lánc és csüngő van. A ~ abroncsának alsó pereme fölött ma 4, utólag fúrt lyuk van, melyekhez 4 újabb lánc és csüngő tartozik. 4 újabb lánc, 4 újabb csüngő és 4 utólag fúrt lyuk az abroncson azt jelzi, hogy a ~nak a mai 9 csüngője előtt 5 csüngője volt. A csüngők szempontjából vizsgálva tehát a ~nak több korszaka volt. A 2-2 oldalsó csüngőtartó karika között azonban volt még egy-egy harmadik csüngőtartó karika is, melyet lereszeltek, de nyoma ma is látszik. A ~nak volt egy olyan időszaka is, amikor 7 csüngője volt; így készítették. A csüngőkben 2003: többségében vörös színű kövek vannak. Egy 1613-as leírás és metszet szerint a csüngőkben fehér ékkövek voltak, 9 csüngő volt, s a csüngők láncocskákon lógtak. Ugyanakkor Orseolo Péter kir. (ur. 1038-41) ólompecsétjén az látható, hogy a ~ csüngői gyöngysorokon lógnak. A ~ csüngői tehát a következőképpen módosultak: 1040: 7 csüngő volt gyöngysorokkal. Később leszereltek 2 csüngőt, lereszelték a csüngőtartó karikákat is, eltávolították mind a 7 csüngő gyöngysorait, és a maradék 5 csüngőt láncocskákkal fölfüggesztették. 1613 e. fölszereltek még 4 fehér színű ékköves csüngőt, s ezeket is láncocskákkal függesztették föl. 1613 u. a csüngők fehér ékköveinek többségét vörösekre cserélték. - Az abroncs hátsó részén a 2 zöld színű kő ma üvegből van. Ezek minden bizonnyal eltűnt smaragdok pótlásai (erre utal az is, hogy az utánzatok mérete nem felel meg a kőfoglalatoknak). Az abroncs hátsó részén lévő nyolcszögletű zafírt 1608: szerelték fel II. Mátyás (ur. 1608-19) parancsára. Eredetileg ott is a két oldalsóhoz hasonló, ovális zafír volt. A mai foglalat alatt megvan a régi ovális foglalat nyoma. - A párta két szélső gyöngye utólagosan fölszerelt, és a gyöngyöket tartó rudacskák az abroncs aranyától eltérő minőségű aranyból készültek. Ebből tudható, hogy ezeken a helyeken valamikor nem gyöngyök voltak. Orseolo Péter ólompecsétjén jól látható, hogy a ~ pártájának 2 szélén ekkor még 1-1 liliom volt. A párta két szélső íves díszének tetején még ma is látható az eredeti alkatrészek eltávolításának nyoma. A sérülés következtében a bal oldalon kitört egy darab a keretből, s a jobb oldalon olyan elváltozás történt, amely miatt még a zománckép is megsérült. Ezt a zománcképet most egy hátul elhajlított szegecs védi a kieséstől. - Az abroncs hátuljából kiálló íves képkeret tetejéről az eredeti díszt letörték, a mai gyöngy utólagos. Egy 1551-es leírás szerint ezen a helyen liliomos kereszt állt, melyet Izabella özvegy kirné (ur. 1556-59) tört le, mielőtt a ~t átadta Habsburg Ferdinándnak (ur. 1526-64). E liliomos kereszt utolsó ismert tulajdonosa Báthory Zsigmond erdélyi fejed. (ur. 1581-98). - A Dukász-foglalat 9 mm-rel kisebb, mint a Dukász-kép, és a kép fölszerelése is eltér a többi képétől. Az összes többi zománcképet befoglalták a kép keretébe, Mihály cs. képét azonban utólag szegecselték az alatta lévő, a képnél kisebb képkeretre, s ezért magát a képet, de még a mögötte lévő hátulsó pántot is átfúrták. Aranyműves elemzés szerint ez azt jelenti, hogy ebben a képkeretben eredetileg egy másik, ennek a foglalatnak megfelelő méretű, tehát a jelenleginél kisebb zománckép volt. Mihály cs. képe tehát utólag került a ~ra, ezért ez a zománckép nem alkalmas a ~ készítési helyének és idejének tud-os meghatározására (amint azt 1790 óta vélik egyes kutatók). - Hasonló a helyzet Konstantin cs. és Geobicász hívő türk (hun-magyar) kir. zománcképeivel is. Révay Péter gr. 1613-as leírásából tudjuk, hogy a hátsó, kiálló foglalatban eredetileg Szűz Mária-kép volt, Dukász Mihály cs. képe helyén. Méretben és stílusban ide illő és egy másik koronáról származó, valamint a ~ Atya- és Fiú-képéhez is illő, tehát a ~nak is pontosan megfelelő Szűz Mária-kép található Tbilisziben, a khakhuli triptychonon: e képen Szűz Mária a két paradicsomi fa között, trónus előtt áll áldott állapotban (Szt Gábor és Ráfáel képei között). Vsz. a ~n Szűz Máriát ugyanígy jelenítették meg. - A Jézus Krisztus bal lábánál lévő Szt Gábriel-zománcképet az abroncs egy másik képkeretéből, a mai Geobicász-kép helyéről szerelték át mai helyére. Mivel a 2 arkangyal-kép tükörszimmetrikus, ebből következik, hogy eredetileg Krisztus és Szűz Mária lábainál is 2-2 arkangyal-kép volt, vagyis a ~ eredetileg 4 arkangyal-képpel készült. Szt István kir. tarsolyának, a velencei Szt Mihály-ikonnak, valamint egy Hildesheimben őrzött keresztnek a példája alapján valószínűsíthető, hogy a leszerelt 2 arkangyal-kép Szt Ráfaelt és Szt Urielt ábrázolta. Az aranyműves szempontú elemzés kimutatta, hogy a ~ abroncsának elején az Úr Jézus jobb lába alatt eredetileg is Szt Mihály képe, bal lába alatt Szt Uriel arkangyal képe volt. - Az abroncs hátulján a kiálló íves foglalatban lévő Szűz Mária-kép alatt Szűz Mária jobb lábánál Szt Ráfael, bal lábánál Szt Gábriel zománcképe volt. A keresztpántot az eredeti állapothoz képest 90°-kal elfordították. A mai első pánt eredetileg bal oldalon csatlakozott az abroncshoz. A fordítást még az előtt végezték el, mielőtt a ~ Szt István kir-hoz került volna, mert Szt István első pénzén és a m. →koronázási paláston a ~t már ferde kereszttel ábrázolták. Márpedig a kereszt első elferdülését a keresztpánt 90º-kal történő elfordítása okozta (az elfordításának az volt az oka, hogy el akarták tüntetni a Bertalan-kép megcsonkításának egyébként látható nyomait). A keresztpánt elfordítását jelzi az is, hogy a bal oldali pánt végéből levágtak. Azért rövidíthették meg, mert ez a pánt eredetileg hátul volt, és így ez volt a leghosszabb. A megfordítás után viszont ez a leghosszabb pánt a legrövidebb helyére került, új szegecslyukakat kellett rá fúrni, és így a vége feleslegessé vált. Ma is látszik a régi szegecslyukak egyik fele. Ugyanakkor ezen a pánton sérült és nem használt szegecslyukak is vannak, amik a ~ kupolájának az összerogyásával hozhatók összefüggésbe. A nem használt szegecslyukaknak itt, az abroncs bal oldalán megvannak a párjai. Ez arra utal, hogy a ~ összerogyása a keresztpánt megfordítása után, tehát vsz. már Szt István kora után történt. A keresztpánt változásaihoz tartozik még, hogy a Dukász-kép utólagos fölszegecselésekor ki kellett venni egy, a fölszereléshez szükséges szegecsnek útban lévő csepp alakú gránátkövet. A kereszt eredetileg egyenesen állt. Mai ferdeségének oka (a keresztpánt elfordításán kívül) a ~ kupolájának többszöri összetörése, berogyása. A ~ kupolájának összerogyása, a pántok törései és a javítások, valamint a Dukász-kép fölszegecselése következtében a ~ teljes magassága csökkent. A keresztet ma egy csavar rögzíti a felső, négyzet alakú lemezhez. Eredetileg azonban a kereszt szárának a végét bevagdalták, és az így kapott fülecskéket széthajtogatták, mint valami virágszirmokat. A Szűz Mária-kép leszerelésekor az abroncs felső gyöngysorából eltávolítottak gyöngyöket, s közülük hármat az alsó gyöngysorba erőltettek be. -

6) A ~ eredeti méretei és aranymetszetes arányai. 2000: elkészült a ~ Szt István-kori változata a pontos méretek alapján. Az új korona készítése egyben az eredeti ~ aranyműves szempontú elemzéséből levont következtetések ellenőrzésére és igazolására is szolgált. A munka eredményeként kiderült, hogy a ~nak az eredeti magassága 137-138 mm volt. Ez látszólag azt jelenti, hogy a tervezők nem számoltak az aranymetszés arányaival. Kiderült azonban, hogy a ~nak van egy másik alapmértékegysége is: az abroncs belső ker-e 25 hüvelyk = 635 mm. Ezt a méretet a ~ tervezője Ezekiel próf. látomásából meríthette: az új jeruzsálemi tp. külső falait megmérő angyal kezében „hat könyök hosszú mérővessző volt - egy könyök itt annyi, mint egy könyök meg egy tenyér” (Ez 40,5). A „nagy királyi könyök” (= 52,5 cm) és a legnagyobb régi m. „tenyér”-méret (11 cm) összege pontosan a ~ belső ker-e, 63,5 cm = 635 mm. Tehát az Ezekiel látomásában szereplő angyal által használt „könyök”-mértékegység vsz. 635 mm hosszú volt, így a ~ készítői minden bizonnyal az angyal által használt mértékegységet, az angyali könyököt használták a tervezéskor. Az angyali könyök 1/60 része 10,583 mm. A 10,583 mm éppen 5 vonás (ősi magyar mértékegység). A ~ főbb méreteit 10,583-mal elosztva azt kapjuk, hogy az abroncs magassága a ~ belső kerületének 5/60 része; a pántok szélessége is a belső kerület 5/60 része az abroncs és a kupola teteje közötti (eredeti) távolság a belső kerület 8/60 része a teljes eredeti magasság a belső kerület 13/60 része, és a hosszanti átm. a belső kerület 21/60 része. Az 5, 8, 13, 21 a Fibonacci-számsor része, tehát a ~ eredeti, s így Szt István-kori arányai is megfeleltek az aranymetszés arányainak, a ~t ennek megfelelően készítették. A különbség mindössze annyi volt, hogy az arányok kiszámításához nem a hüvelyk-rendszert használták, hanem a belső kerület 160 részét, ami 5 vonás. Ez a méret jelenik meg a ~ eszmei középpontjában, vagyis a kupola tetején, a kereszt alatt. Éppen ekkora a Mennyei Atya képének közepén lévő gyűrű, melybe a kereszt talpát belehelyezték. Mindez arról tanúskodik, hogy a ~ egyszerre 5 ősi mértékegységnek, s mai, megváltozott állapotában az aranymetszés arányrendjének is megfelel.

7) A ~ Szt István-kori rekonstruált állapota. A keresztpánt a mainál magasabb, pántjai épek, feszesek, a kupola tetején már enyhén jobbra dől a kereszt. Az abroncs elején, a párta közepén szív alakú volt a kő, s a pártán mind a 7 kő záródása piros-fehér-zöld négyszirmú virág volt. A párta két szélén fölfelé álló liliomok voltak. Az abroncs elején Jézus Krisztus és két angyal, Mihály és Uriel képe volt; hátulján Szűz Mária, valamint Ráfael és Gábriel arkangyalok, a Szűz Mária-kép keretéből ekkor még egy liliomból sarjadó kereszt volt. Szűz Mária képe alatt a kék zafír kő ovális. Az abroncsról 7 gyöngysor lógott le, 3-3 fehér ékkővel. A sérült Bertalan-képet már előzőleg az elöl lévő Krisztus-kép mögé rejtették. Az abroncson alul és felül 153-153 gyöngy volt.

III. A ~ készítésének helye és ideje. A ~n nincs olyan közvetlen jelzés, mely a készítés helyére és időpontjára utalna. Ezért készítési helyének meghatározásakor az egyedüli helyes kiinduló pont az, hogy olyan műhelyt kell keresni, melyben mind az egész aranyműves építmény, mind a zománcképek elkészülhettek. Ehhez egyetlen tud-os módszer az összehasonlítás. - Az első vizsgálat arra irányult, hogy a tudomány által biztosan bizáncinak tartott ötvösműveken föllelhetőek-e a ~ arany építményének technikai jellemzői? Az eredmény: nem. - Hasonló vizsgálattal tisztázódott, hogy a ~ nem lehet sem Ny-, sem D-európai alkotás. - Ezután olyan ötvösműveket kellett keresni, amelyeken a ~n alkalmazott technikai megoldások is föllelhetők. Ezeknek az ötvösműveknek 3 fő csoportja van: az 1. csoporthoz olyan ötvösművek tartoznak, amelyeket Ny-i kincstárakban őriznek, eredeti v. átalakított formában vannak ma jelen, és minden valószínűség szerint a Nagy Károly (ur. 768-814) által elrabolt, majd szétosztott hun-avar kincsből valók; a 2. csoportba azok a kincsek tartoznak, amelyek ma főleg grúziai, kijevi és szentpétervári kincstárakban vannak, kaukázusi készítmények, technikájuk az 1. csop-hoz tartozó kincsekével egyező, s így meghatározzák az 1. csop-ba tartozó művek készítési helyét; a 3. csoportba tartozó régészeti leletek a Kr. e. 5. sz.-Kr. u. 5. sz. közötti időből valók, az első 2 tárgycsoporttal azonos technikával készültek, hun készítmények, s meghatározzák az első 2 csoportba tartozó kincsek készítési idejét. A 3 csop. együttesen meghatározza a ~ lehetséges készítési helyét és idejét. -

1) Az első csoportba tartozó fontosabb darabok: Attila kannája (St. Maurice, Svájc), a ~val gyöngydrót-, filigrán-, kőfoglalat- és zománc-azonosság. Nagy Károly talizmánja (Reims, Fro.), a ~val gyöngydrót-, filigrán-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-azonosság. Tör. tál (Olo., Velence, Szt Márk-szegyh.), azonosság a ~ grúziai párhuzamaival. St. Fides házioltár (Conques, Aquitánia, Fro.), a ~val zománc-, filigrán-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat- és gyöngydrót-azonosság. Hun király szobra (uo.), az Attila-kanna köréhez tartozik, hun-avar szerszámok használatával készült, a szobor viselete az Arsakida család divatja szerinti. A szobornak Kr. előtti és utáni hun régészeti párhuzamai is vannak. A Touli könyvtábla (Párizs, Nemzeti Kvtár), a ~val filigrán-, gyöngydrót-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-azonosság; lyukas zománcainak készítési módja a ~ Mennyei Atyát ábrázoló lyukas zománcképével azonos. A Metzi könyvtábla (Metz, Fro.), a ~val gyöngydrót-, filigrán-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-azonosság. Szt Oszvald ereklyetartójának kis koronája (Hildesheim, No.), két hun karkötőből készült, a ~val gyöngydrót-, filigrán-, foglalat- és zománc-azonosság. Nagy Károly alfája (Conques, Aquitánia, Fro.), a ~val gyöngydrót-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat- és filigrán-azonosság. A Pipin-bursa (uo.), közép-ázsiai formájú hun halotti urna (a hunok hamvasztották halottaikat!), a ~ kaukázusi párhuzamaihoz és a Gizella-kincshez tartozik. Hun halotti urna (Conques, Aquitánia, Fro.), a ~ hun párhuzamaihoz tartozik. Közvetlenül kapcsolódik É-kaukázusi hun leletekhez és a szeged-nagyszéksósi hun kincshez. A kölni zománcos kereszt v. Anno-kereszt (Köln, szegyh. kincstára, No.), fából készült kettős kereszt zománcos szárvégekkel. A ~ keresztpántjának zománcképeivel és kaukázusi zománcokkal való teljes azonosság. A Gizella-kereszt (München, No.), a kereszt első lapjának borítása egy kaukázusi ikon keretéből készült, a ~val kőfoglalat-, gyöngyfoglalat- és zománc-azonosság. Mathilde-kereszt (Essen, dómkincstár, No.), a ~ zománcképeivel azonos kaukázusi zománcok fölhasználásával készült. Theophanu-kereszt (uo.), a ~éval azonos technikájú, hun mintázatú zománcképek fölhasználásával készült. Esseni körmeneti kereszt (uo.), eredeti, kaukázusi készítésű körmeneti kereszt. Ez volt a minta a Ny-i keresztekhez. A ~val való zománc-azonosság. Esseni csóktábla (uo.), a ~val rokon kaukázusi, hun zománcképek fölhasználásával készült. Uta-kódex (München, No.), a kódex borítója eredeti kaukázusi, domborított, trónoló Krisztussal és a ~ ap-képeivel azonos technikájú, hun jelképrendszerű zománcképek fölhasználásával készült. Arany ikon v. Wittelsbach-ikon (uo.): a Megfeszített zománcozott arany ikonja, a ~ legfontosabb Ny-i kormeghatározó párhuzama: angyalai olyanok, mint a ~ angyalai, katonái olyan ruhában vannak, mint a ~ katonái. Az ikon katonái Attila elithadseregének ruházatát viselik, akárcsak a ~n ábrázolt katonaszentek. Ezen az ikonon Szűz Mária ruháját hun cikáda fibulák (főrangú hun nők ruhadíszei) díszítik. A vatikáni arany ikon (Róma), az ikonon látható a trónoló Krisztus képe, a ~ ítélő Krisztus-képének a párja. Ezen az ikonon is hun cikáda fibulák díszítik Szűz Mária ruháját. A Gizella-kincs. No-i múz-okban őrzött kirnői ékszerkészlet, mely nyakékekből, mellboglárokból, ruhatűkből, fülbevalókból és gyűrűkből áll. Az ékszerek a ~val kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-, gyöngydrót-, filigrán- és zománc-azonosságot mutatnak. Két mellbogláron olyan, középen lyukas zománckép van, mint a ~ Mennyei Atya-képe, és a lyukak itt is arra szolgáltak, hogy azok által valamit odaerősítsenek. A ~n ez pillanatnyilag a kereszt, a két mellbogláron pedig egy-egy kőfoglalat. A Magyar Koronázási Jogar. Elkészítési módja szerint szorosan a ~hoz tartozó mezopotámiai stílusú jogar, kristálygömbje iráni csiszolású. Az első tárgycsoportba tehát egy Ny-on található kir. és kirnői ékszerkészlet tartozik. Ennek az ékszeregyüttesnek része a ~ is. -

2) A második csoport legfontosabb darabjai: A szentpétervári arany ikon (Szentpétervár, Oroszo.). Ez az ikon a müncheni arany ikon párja. A grúziai arany ikon (Tbiliszi, Grúzia). Ez az ikon a ~ zománcképeinek, a müncheni és a szentpétervári arany ikonnak a párja. A Gelati-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Zománcképei a ~ ap-képeinek a párjai. A Kortskéli-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Zománcképei a ~ ap-képeinek a párjai. A Kobi-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Az ikon kicsi kerek zománcképecskéi az Attila-kanna zománcainak párjai. Az ikon 9 nagyobb zománcképe a ~ keresztpántján lévő 9 zománckép párja, mert az arcok megrajzolási módja megegyezik. A Tsilkáni-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Az ikonon Szűz Mária dicsfényének zománcai a ~ ap-képeinek párjai, Szt Teodor-képei a ~ra utólag fölszerelt Geobicász-kép legközelebbi párjai. Az ikon Szt Damjánt és Szt Pantaleont ábrázoló zománcképei a ~ Szt Damjánt és Szt Kozmát ábrázoló zománcképeinek legközelebbi párjai. A kaukázusi korona öt zománcképe (Khakhuli triptychon, Tbiliszi, Grúzia). Az öt zománckép Szt Györgyöt, Szt Mihály arkangyalt, az ítélő Krisztust, Szűz Máriát és Szt Demetert ábrázolja, a ~ abroncsának elején lévő öt zománcképhez hasonlóan. A katonaszentek és az arkangyalok fejeinek megrajzolása a két képsorozatban oly mértékig hasonló, hogy arra csak az egy mintarajz használata és az egy műhelyben történt készítés adhat magyarázatot. Szőnyegmintás kereszt (uaz). E zománcozott kereszt mintázata teljesen megegyezik a ~ ap-képein lévő szőnyegmintákkal. Trónoló Krisztus (uaz). Ez is egy abroncskoronáról való zománckép, mely a ~ oromzati, trónoló Krisztust ábrázoló zománcképének és a vatikáni arany ikonnak a legközelebbi párja. Zománcos táblák (uaz). A táblácskák, a kölni zománcos kereszt és a ~ között zománc-azonosság van. A táblácskákon olyan háromszögletű zafír kövek vannak, mint a ~ elején lévő. A 2. tárgycsoport a Kaukázus környékén készült, s így meghatározza, hogy az első tárgycsoport és a bele tartozó ~ szintén a Kaukázus térségében készült. -

3) A harmadik csoportba tartozó tárgyak közül a legfontosabbak: Az arany ruhás ember (Kazakisztán, Eszik-kurgán). Kr. e. 5. sz. hun munka. Arany ruhadíszei meghatározzák a ~ katonaszentjei öltözékének népi hovatartozását. Arany ruhadíszek és harisnyadíszek (Kazakisztán). Kr. e. 6-5. sz. Meghatározzák a conquesi hun szobor lehetséges készítési helyét és a müncheni arany ikon katonái, a szentpétervári arany ikon katonája, a grúziai arany ikon katonája, valamint a ~ katonaszentjei viseletének nemzetiségét és korát. A csákvári hun övcsat (Mo.), Kr. u. 4. sz. munka. A csaton lévő díszítmény megegyezik a kazakisztáni hun ruhadíszekkel, a müncheni arany ikon katonáinak és a grúziai arany ikon katonájának harisnyadíszével. Eu-ban speciálisan 4. sz. hun ruhadísz, amely meghatározza az arany ikonok és a ~ korát. Hun cikáda fibulák. Kr. u. 4-5. sz. munkák. Meghatározzák az arany ikonok és a ~ készítésének korát. A regölyi hun övcsat (Regöly, Mo.). Kr. u. 4-5. sz. munka. A csat formája és vastag rekeszes zománctechnikája egyezik a ~ pártájának díszeivel, így meghatározza a ~ készítésének korát. Hun női pártakorona (Krím-fszg., Ukrajna). Kr. u. 4. sz. munka. A ~ pártájával rokon, ezért meghatározza a ~ készítésének korát. Ker. hun női pártakorona (uo.). Kr. u. 4. sz. munka. A ~ pártájával rokon, ezért meghatározza a ~ készítésének korát. - A 3. tárgycsoport eldönti, hogy az egész kincslelet együtt, benne a ~val hun megrendelésre készült, az európai hun-korban egy kaukázusi magyar műhelyben. A készítés idejének lehetséges felső határa 1000, ugyanis ekkor verték Szt István koronázási emlékpénzeit (nagyharsányi pénzlelet), melyeken már megjelenítették a ~t „királyi állam” körirattal. Korban közel áll ehhez a pénzhez a koronázási palást, amelyen szintén ábrázolták a ~t Szt Bertalan ap. fején. A készítés lehetséges alsó határa Kr. u. 303, Szt Kozma, Damján, György és Demeter vértanúságának éve. - Formáját tekintve a ~ a közép-ázsiai hun keresztpántos koronák formáját követi. Ezek mai utódai a sámánkoronák. Keresztpántos fejékek ismertek a dunhuangi barlangtemplomokból (Kr. u. 3. sz.) s a közép-ázsiai ötvösművek között (6. sz.). Keresztpántos koronája van a Kr. u. 1-5. sz: Közép-Ázsiában készült Arsakida hun kir-szobornak (ma a D-fro-i Aquitánia Conques városában). A ~ pártájának K-i elődei: csúcsos pártás koronákat viseltek az ókori perzsa kir-ok (→tiara), az Arsakida örmény kir-ok (Kr. e. 150-Kr. u. 150). A két, krím-félszigeti pártás hun női korona (Kr. u. 4. sz.) is a ~ párhuzama. A Kr. u. 4-6. sz: a Kaukázustól D-re fekvő ómagyar és előgrúz uralkodók viseltek olyan abroncskoronákat, amelyek elején kiálló íves oromdísz volt. Attilának is volt egy ilyen koronája, ezt később Orseolo Péter adta a ném. cs-nak, aki Rómába küldte (rajza látható a pápai regesztrumkönyvben). A ~ formája a fenti három koronatípus ötvözete. A fenti 3 koronatípusnak és az aranyműves tudásnak, valamint a K-i ker. képalkotási hagyományoknak és a Szentháromság-tannak egyidejű ismerete és használata volt szükséges ahhoz, hogy a ~t megtervezhessék és elkészíthessék. Ez a helyzet a Kr. u. 4. sz. 70-es éveiben állt fenn a Kaukázus térségében a közép-ázsiai hunok Ny-ra vonulása idején. Bizonyítható, hogy ebben az időben a Kaukázustól D-re egy magyarok és hunok által lakott ker. ország állt fenn, magyar nyelvű ország-, tartomány-, hegy-, víz- és városnevekkel. Püspöke 325: részt vett a niceai zsinaton. A ~ megrendelője a hun udvar volt, ugyanis a 3 fent említett arany ikon katonáit és a ~ katonaszentjeit az említett ukrajnai, kazakisztáni és mo-i régészeti leletek tanúsága szerint a hun elithadsereg viseletében ábrázolták. A hunok 373: elhagyták a Kaukázus térségét. Ekkor a megrendelő és a készítő műhely szétvált, így a 373-as évszámot kell a ~ elkészítésének lehetséges fölső határaként elfogadnunk. A tarihi Üngürüsz c. m. őskrónika szerint 373: (v. valamivel ez előtt) halt meg az a hun nagykirály, aki ker. volt, a Kaukázusban nevelkedett, és így ő lehetett a ~ megrendelője. A krónika szerint Hunornak hívták. -

IV. A ~ őstörténete (az Üngürüsz őskrónika alapján). A ~ a kaukázusi Egre-országban (ker. magyar állam a Fekete-tenger K-i partvidékén) készült, mint a Hun Birodalom koronája, valamint a hozzá tartozó kir. és kirnői ékszerkészlet. Készítésének ideje Kr. u. 370-73. A valószínűsített megrendelő egy Hunor néven ismert személy, az Arsakida hun uralkodócsalád tagja, Balambér hun nagykirály veje és utóda. Az őskrónika szerint 373: Hunor égi jel alapján elhatározta, hogy a hunoknak el kell foglalniuk Pannóniát és Eu-t. A támadást előkészítő seregszemle után azonban meghalt. Utóda, a családjából való Kattar (v. Kádár) vezér haditanácsa azonban elhatározta, hogy teljesítik Hunor végakaratát. Elindultak Pannónia felé, s 430 k. Pannóniában, Szikambriában (róm. alapítású város a Pilis-hegység egyik Duna-parti völgyében Esztergom közelében) kir-lyá koronázták →Attilát. A koronázás minden bizonnyal a ~val történt. Attila 451: a catalaunumi csatában (a vízigót királyság ter-én, Toulouse és az Atlanti-óceán között) megsemmisítette a ny-róm. hadakat, s 452: Róma felé indult, hogy ott cs-rá koronáztassa magát. Útközben azonban álmot látott, melyben Jézus Krisztus angyala közölte vele, hogy ha megkíméli Rómát, utódai egyike a p-tól megkapja (visszakapja) az örök érvényű koronát. Attila kezdetben nem akart engedelmeskedni az álomnak, s tovább vonult Róma felé. Egy látomás késztette terve megváltoztatására: a Nagy Szt Leó p-val (ur. 440-461) való találkozáskor Szt Leó mellett látta Szt Pétert és Szt Pált, mint a pápa védelmezőit. Attila visszafordult, s cs-rá koronázása elmaradt. - 453: Attila fia, Irnák/Csaba a családi kincstárral visszavonult K-re, ahol a Fekete-tenger partján még találkozott nagyapjával, Bendegúzzal. Magával vitte a ~t is. 568: a hunoknál tovább öröklődő ~ az avar-hunok ugyancsak Arsakida származású uralkodócsaládjával együtt visszajött a Kárpát-medencébe. 795-96: Nagy Károly frank kir. 5 rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birod. közp. kincstárait, s az ott talált aranyat, ezüstöt, selymet és más kincseket 5x14 társzekérrel Aachenbe vitette. A kincsek között volt az avarok jogara és a ~ is. - 800: Nagy Károly Rómában a ~val koronáztatta magát cs-rá. Kr. u. 814: Nagy Károlyt a ~val és a koronázási jogarral együtt temették el. - 999 karácsonyán III. Ottó ném-róm. cs. (ur. 996-1002) a lengy. uralkodónak ígérte Attila koronáját, a ~t, miközben azt István m. fejedelem is (vissza)követelte. III. Ottó 1000. III-IV: megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a ~t, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. X. 2: érkezett meg. - Ottó és II. Szilveszter p. (ur. 999-1003) úgy döntött, hogy a ~t a lengy. uralkodónak szolgáltatják ki. II. Szilveszter p. azonban álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a ~t ne a lengy-eknek adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Arsakida családból származó István magyar fejed. követe, (Szt) Asztrik apát érkezett és kérte a ~t. Szilveszter p. megáldotta a ~t, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben Szt István kir-t ap. jogokkal ruházta föl. 1000 karácsonya előtt Szt István a ~ leegyszerűsített képével emlékpénzt veretett, a ~ képe körül REGIA CIVITAS (= királyi állam) körirattal. Ezzel kinyilvánította, hogy a ~t nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti. A ~ ezenkívül a Kárpát-medencei hun, avar és m. állam jogfolytonosságát is megtestesíti. 1000 karácsonyán Szt Istvánt a ~val a pápa, s ezáltal Isten áldásával Mo. kir-ává koronázták. - 1015 k. Szt István az Intelmekben Mo. alaptörvényét is lefektette, s a ~ban helyezte el a Mo. fölötti főhatalmat is. Ezáltal a ~ jogi személlyé vált, s megszületett a Szent Korona-tan alapja. A Szt Imre hg. megkoronázására készített →koronázási paláston (1031) Szt Bertalan ap. fején ábrázolták a ~t, jelezvén, hogy Szt István nagy-örményországi Arsakida őseit és az ott élő m-okat Szt Bertalan ap. már térítette. - 1031-38: Szt István többször is Szűz Mária gyámságába adta Mo-ot. Halála előtt, 1038. VIII. 15: (Nagyboldogasszony napján) orsz-át és koronáját Szűz Máriának adta örökségbe. Ezzel utódai nevében is lemondott a Mo. fölötti tulajdonjogról és a főhatalomról. Ez az örökbeadás a római jogi mancipátusi örökbeadási szerződés szerint közjogilag is hitelesen ment végbe. Mo. ettől fogva Szűz Mária birtoka, országa és alattvalója; nincs szakrális földi uralkodója, mivel ezt a tisztet Szűz Mária tölti be, akinek Mo. fölötti főhatalmát a ~ képviseli. -

V. Mo. uralkodói és a ~. 1) 1038. VIII. végén Szt István végakarata szerint a ~val Székesfehérváron m. kir-lyá koronázták Orseolo Pétert (ur. 1038-41). A hatalomból való eltávolításakor először lépett életbe a ~ főhatalmat gyakorló és ítélő működése. 1041: Székesfehérváron a ~val kir-lyá koronázták Aba Sámuelt (ur. 1041-44), majd 1044. IV. 22: húsvétkor Csanádon ismét ünnepélyesen megkoronázták. Ezzel megsértették a ~t, mert az csak egyszer, a hatalom átruházásakor tehető a kir. fejére (Szt Gellért pp. nem is vállalta a koronázást). - Orseolo Pétert III. Henrik cs. (ur. 1039-56) másodszor is megkoronáztatta, Péter a hűbérese lett, sőt a III. Ottó által Szt Istvánnak küldött kir. lándzsa és egy Attilától származó díszes abroncskorona képében átadta az orsz-ot a cs-nak, aki azokat Rómába küldte a p-nak. Mindez (idegen érdekek érvényesítése) a ~ súlyos megsértése volt. A ~ azonban itthon maradt, mivel Péter azt hitte, hogy így a m. nemzet elfogadja őt kir-nak. 1046: a főemberek a ~ főhatalmának helyreállítása céljából gyűlést tartottak Csanádon, amelyen elhatározták Péter letételét és a Vazul-fiak hazahívását. Péter eltávolítása a hatalomból sok vt-t követelt. - 1047: a ~val Székesfehérvárt kir-lyá koronázták I. Andrást (ur. 1046-60), aki a ~ főhatalmát ért sértések orvoslására koronázása után elrendelte, hogy a m. nemzet ismét köteles Szt István törv-e (Intelmek) szerinti hitben élni. A ~ főhatalmának súlyos megsértése volt, amikor András és Béla hg. 1048: egymás között önkényesen fölosztotta az orsz. ter-ét, s ezzel megosztotta a kir. végrehajtói hatalmat; 1057: András a testvéri szeretet és az ország érdeke elé kiskorú fiának javát helyezve kir-lyá koronáztatta a gyermek Salamont, s Várkonyban csapdát állított Béla hg-nek; 1060: testvére, Béla hg. ellen ném. csapatokat hívott be az országba, s fiát a ném. cs. gyámságára bízta. - I. András öccsét, Bélát 1060. XII. 6: a ~val kir-lyá koronázták. A m-ok egy része ismét föllázadt Szt István alaptörv-e és a ~ ellen, de e lázadást I. Béla kir. azonnal leverte. 1063. IX: Székesfehérváron IV. Henrik német-római cs. a vejét, Salamont ismét kir-lyá koronáztatta, ezzel ismét visszaéltek a ~val, ami törvénytelenítette Salamon uralmát. 1064. IV. 11., húsvétkor Pécsett Béla kir. fia, Géza hg. tette Salamon fejére a ~t (harmadszor!). A szándék jó volt, mert a m-ok akarták jogossá tenni a ném. cs. által jogtalanul kikényszerített koronázást, ám ez nem változtat a tényen, hogy a ~val egy személyt csak egyszer lehet megkoronázni. - 1074. III. 13: (Szt) László hg. és Géza hg. Mogyoródnál haditanácsot tartottak. Eközben Szt László látomásban látta, amint az Úr angyala arany koronát tett Géza fejére. A jelenést Szt László úgy értelmezte, hogy a másnapi csatában legyőzik Salamont, és az ország fölötti kir. hatalmat, valamint a ~t Isten akaratából Géza kapja meg. III. 14: Szt László és Géza serege legyőzte Salamon seregét. 1074 húsvétján (?) Székesfehérváron kir-lyá koronázták Géza hg-et. Ezzel a ~ ismét helyreállította Mo. fölötti főhatalmát. - Szt VII. Gergely (ur. 1073-85) p. 1074. X. 28: megrótta a támogatását kérő Salamont, mert hűbérül ajánlotta föl Mo-ot a ném. kir-nak, jóllehet Mo. nem a ném. cs-nak, hanem Szt Péter székének hűbérese. Ezzel a pápa elismerte, de egyben meg is védte a ~ és Szűz Mária Mo. fölötti jogait. - Szt László 1077: átvette az uralkodást, de nem koronáztatta meg magát, amíg Salamont életben tudta, mivel nem akart visszaélni a ~ főhatalmával. Maga előtt vitette a ~t, mindenben az Intelmek szellemében és a ~nak engedelmeskedve uralkodott. 1077-1162: (Szt László, Könyves Kálmán, II. István, II. Béla, II. Géza alatt) az ország a ~ uralma alatt apróbb nehézségektől eltekintve Szt István Intelmeinek szellemében élt, ami megnyilvánult Szt László és Könyves Kálmán törvénykezésében is. A ~t érték kisebb-nagyobb sérelmek, de összességében a ~ főhatalmát nagyobb veszély nem fenyegette, s Horváto., Bosznia, Dalmácia és Ráma is a ~ uralma alá került. - Ezt követően azonban a ~t ért sérelmek szinte sorozatossá váltak. III. István (ur. 1162-72) megkoronázása (V. 31.) után I. (Komnénosz) Mánuel bizánci cs. többször is megpróbálta növelni mo-i befolyását ellenkirályok állításával és a ~ megszerzésével. Előbb II. Géza öccsét, Istvánt küldte Mo-ra, akit azonban a m. urak nem fogadtak el; ezután II. Géza idősebb öccsét, László hg-et küldte, akit a m. urak egy része elfogadott kir-nak, megsértvén az ország és a ~ egységét és főhatalmát. →Bánfi Lukács esztergomi érs. nem volt hajlandó megkoronázni Lászlót, mert Mo-nak volt törv-es kir-a, III. István. Mikó kalocsai érs. azonban hajlandó volt erre. Lukács érs. II. Lászlót (ur. 1162-63) is kiközösítette, aki ezért bebörtönöztette Lukács érs-et. László azonban 1 éven belül, 1163. I. 14: váratlanul meghalt. Mikó kalocsai érs. 1163. I. 27: ismét törv-telenül kir-lyá koronázta IV. Istvánt (ur. 1163-65), II. Géza fiát. Lukács esztergomi érs. a ~ egységét védelmezve őt is kiközösítette. III. István csatában legyőzte IV. Istvánt, aki ekkor a hatalom megszerzéséért hűbérül ajánlotta Mo-ot Mánuel bizánci cs-nak. Mánuel cs. azonban III. Istvánnal, a törv-es m. kir-lyal kötött békét. A ~ törv-es hatalma IV. István halálával (1165) állt helyre. Mánuel cs. ekkor III. István legkisebb öccsét, Béla hg-et használta Mo. és a ~ megszerzésére. 1166: Mikhael Ankhialosz bizánci bölcselő, későbbi konstantinápolyi pátr. azt írta egy levelében, hogy szeretné, ha Mánuel cs. mielőbb elfoglalná Székesfehérvárt, és megszerezné a ~t is, mert aki a ~t birtokolja, Mo-ot is uralma alatt tartja. III. István megsértette az Egyh. Szt István által biztosított jogait, ezért Lukács érs. Mo. törvényes kir-át is kiközösítette. III. Sándor p. (ur. 1159-81) követe vezette helyes belátásra a kir-t, akit ekkor Lukács érs. föloldozott a kiközösítés alól. 1173. I. 13: Lukács érs. visszavonult, s a p. engedélyt adott a kalocsai érs-nek, hogy a ~val III. Béla (ur. 1172-96) néven megkoronázza III. István legkisebb öccsét, kinek uralkodása alatt helyreállt a ~ uralma Dalmáciában. III. Béla 1182. V. 16: megkoronáztatta idősebbik fiát, Imrét, aki 1196: foglalta el a trónt. III. Ince (ur. 1198-1216) p. 1198: kiközösítés terhe mellett megintette Imre kir. öccsét, András hg-et, mivel összeesküvést szőtt Imre, a törv-es kir. ellen; s levelet írt Godehardus székesfehérvári prép-nak is, melyben megengedte, hogy a ~ őrzésére őrkanonoki tisztséget létesítsen, nehogy „valami kár érje az Egyházat, v. valami sérelmet szenvedjen a haza becsülete, ami a ~ból ered”. - A ~ tiszt-ének és hatalmának bizonysága a köv. történet: 1199: András hg. a p. feddése ellenére föllázadt testvére ellen, s a két sereg a Dráva menti Rád mellett találkozott. Imre kir., a vérontást elkerülendő, kezében a ~val egyedül ment szembe András seregével. A katonák, látva a ~t, nem mertek harcolni a kir. serege és a ~ ellen, ezért András hg-nek menekülnie kellett. - 1205. V. 29: a ~val megkoronázták II. Andrást, aki 1217-18: keresztes hadjárata idejére az esztergomi érs-re bízta az ország kormányzását. A hadjárat során a kir. 140 ezüst márkáért eladta Gizella kirné koronáját (2000: Konstancia- v. palermói korona néven szt ereklye a palermói szegyh-ban). Távollétében egyes főurak föllázadtak és elűzték az esztergomi érs-et, ami lázadás volt a ~ ellen is. II. András kir. az →Aranybullában részletes közjogi formába öntötte az Intelmek IV. f-ében megfogalmazott törv-t, vagyis a ~ jogi tagjainak, a főpapoknak, főembereknek és vitézeknek a jogait. Ebben a törv-ben fogalmazódott meg az is, hogy a ~ tagjai kötelesek az ország védelmére (de nem tartoznak támadó háborút folytatni), Mo. lakói kötelesek szolgálni a Királyi Koronának, vagyis a ~nak. A ~ az Aranybullában nagy közjogi győzelmet aratott, mivel saját (~) jogi tagjainak (főpapok, főemberek és minden nemes - együtt és egyenként is) ellenállási jogot adott a kir-lyal szemben arra az esetre, ha a kir. megszegné a törv-eket. Mivel a törv-ek végső forrása a ~, ezért a kir-nak a törv-ekkel való szembehelyezkedése a ~val történő szembeszegülés. - II. András 1231: törv-be foglalta, hogy a mindenkori esztergomi érs. köteles ellátni Szűz Mária és a ~ alattvalóinak érdekvédelmét. Ezzel külön is törv-be foglalta azt (ami az Intelmek III. f-éből is következik), hogy az Egyh. köteles felügyelni a mindenkori m. kir-t és a világi uralmat. Ebből is következik, hogy Mo-on a kir. személye után az esztergomi érs. a ~ második tagja és egyben az ország második embere, ugyanakkor a kir-nak nem alattvalója. - IV. Béla kir. a tatárok elől a ~val a dalmáciai Trau városába menekült. A tatárjárás után IV. Béla helyreállította Szűz Mária és a ~ országát. Az 1256. XII. 16-i okl-ben a ~t tudatosan hatalomgyakorló jogi személyként, uralkodóként említette, s tudatosan alkalmazta az Aranybulla 31. tc-ét, mely a ~t olyan jogi személynek tekinti, akinek engedelmeskedni kell. - Az 1298:21. tc. kimondta, hogy ha a kir. az ország ter-ének bármely részét bármely okból elidegenítené, azt köteles visszaszerezni. Az ország ter. sérthetetlenségének alapja ugyanis az, hogy Mo. Szűz Máriáé, ill. Mária nevében a ~é, s így egyetlen m. uralkodónak v. törvényhozásnak sincs joga abból egyetlen cm²-t sem elidegeníteni. Aki megtagadja az ország, azaz a ~ ter. épségének helyreállítását, azt a kalocsai érs-nek ki kell közösítenie. -

2) III. András halála után a leányági leszármazottak közül kerestek kir-t, s 1301. V. 13. e. Bicskei Gergely esztergomi érs. Károly Róbertet egy alkalmi koronával koronázta meg, ezért a koronázás törvénytelen volt. A m. urak többsége ugyanakkor a cseh udvarban keresett kir-t. Vencelt 1301. VIII. 27: (jóllehet az esztergomi érs. nem volt akadályoztatva) János kalocsai érs. a ~val meg is koronázta Székesfehérváron. Kir. jogait azonban nem tudta érvényesíteni, ezért Vencel 1305: lemondott. Hazatérve magával vitte a ~ Prágába, majd átadta Wittelsbach Ottó bajor hg-nek, akinek fölajánlották a m. trónt. XII. 6: Rád nb. Benedek veszprémi és Antal csanádi pp. megkoronázták Wittelsbach Ottót a ~val, szabálytalanul, mert nem az esztergomi érs. koronázott. Ottó kir. ezután Erdélybe látogatott, ahová magával vitte a ~t is. Kán László erdélyi vajda elfogatta, és elvette tőle a ~t; Ottót elengedte. Mo. immár 5 éve volt törv-es kir. nélkül, a ~ pedig fogságba került, mert Kán László magánál tartotta. - V. Kelemen p. (ur. 1305-14) 1308: teljes fölhatalmazással Mo-ra küldte Gentilis bíb-t, hogy a m-okkal elfogadtassa Károly Róbertet kir-nak, s kiszabadítsa fogságából a ~t. Miután Kán László nem adta ki a ~t, Gentilis bíb. készíttetett egy másik koronát, amellyel másodszor is megkoronáztatta Károly Róbertet. Okl-ben mondta ki, hogy ha a ~t nem adnák vissza, akkor a ~ termfölötti hatalma szálljon át a helyettesítő koronára, és ha a helyettesítő koronát is elrabolnák, készíttetni kell egy újabbat, amelyre szálljon át az eredeti ~ hatalma és ereje. A termfölötti erő és hatalom átvitele csak addig van érvényben, amíg a helyettesített korona ismét képessé nem válik feladata ellátására. Gentilis bíb. a ~ helyettesíthetőségét azzal indokolta, hogy a ~ nélkül az ország a teljes zűrzavar állapotába kerül, ami így is volt. Az okl. értelmében a ~ helyettesíthetősége mindenkor érvényes, amikor erre szükség van, és az Egyh-ból kiközösítendő mindenki, aki a ~ra támad, elrabolja, aki Mo-ra, vagyis a ~ birtokaira támad, v. azt elfoglalja. - Végül 1310: Kán László kiadta a ~t Károly Róbertnek, aki VIII. 27: harmadszor is megkoronáztatta magát, most már a ~val. 1310-től Károly Róbert, tanulva a korábbi eseményekből, a visegrádi várban őriztette a ~t, és védelmére megalapította a →Szent György lovagrendet. Ezután 70 é., Nagy Lajos kir. haláláig a ~val nem történt sérelmes esemény. 1382. IX. 17: Demeter esztergomi érs. megkoronázta Nagy Lajos leányát, Máriát. 1385 karácsonyán Mária kirnő nevében édesanyja, Erzsébet törvénytelenül lemondott a trónról. XII. 31: Demeter esztergomi érs. megkoronázta a nápolyi Kis Károlyt, érvénytelenül, mert Mo-nak Mária kirnő személyében törvényes kir-a volt. 1386. II. 7: egy merényletben Kis Károlyt halálosan megsebesítették, s Mária kirnő visszavette a kormányzást, ezzel ~ törv-es uralma helyreállt. 1390: Zsigmond kir. okl-ben tüntette ki Péter comest, amiért rátámadt, amikor ő, a kir. a ~ ellen cselekedett. Ez bizonyítja, hogy a kir-ok tisztában voltak azzal, hogy a ~ a „felettesük”, „feljebbvalójuk”, természetes „uruk”. Zsigmond fogsága alatt „Mo. Szent Koronájának pecsétje” feliratú állampecsét készült annak bizonyságaként, hogy a kir. akadályoztatása esetén a ~ maga is kormányozhatja Mo-ot, hiszen bírja a teljes főhatalmat és jogi személy. 1403-34: a ~t a budai várban őrizték István hg. tornyában, a tárnokház mellett. 1434: Zsigmond kir. megparancsolta, hogy a ~t és a koronaékszereket Pálóczy György esztergomi érs. és Pálóczy Tamás országbíró őrizzék Esztergomban, az érs. palotában. 1438. I. 1: Pálóczy György a ~val törv-esen megkoronázta Zsigmond kir. vejét, Habsburg Albertet, aki a ~t visszavitette a visegrádi vár kir. kincstárába. 1440. II. 21: Kottanner Jánosné Ilona, Albert kir. özvegyének udvarhölgye Visegrád várából elrabolta a ~t, amiért kiközösítés járt. V. 15: pünkösd vasárnap Szécsi Dénes esztergomi érs. az elrabolt ~val V. László néven kir-lyá koronázta Albert kir. utószülött fiát. A koronázás törv-telen volt, hiszen a ~t rablással szerezték meg, s hiányzott a többi koronázási jelvény is. A koronázás után a ~t egy szekéren, a csecsemő kir. bölcsőjében, a kir. teste alatt lopva szállították Székesfehérvárról Győrbe. Vsz. ehhez az utazáshoz köthető a ~ kupolájának sérülése. 1440: Erzsébet özvegy kirné Bécsújhelyre menekült a ~val, ahol 2500 aranyforintért elzálogosította III. Frigyes német-római kir-nak, nagy bűnt követve el ezzel a ~, Mo. és fia, László ellen. Közben a m. urak kérésére III. Ulászló lengy. kir. elfogadta a m. kir. méltóságot. A nemzet nagy része mellé is állt. Ulászló megkoronázásához azonban nem állt rendelkezésre a ~, ezért az ország rendjei VII. 17: Székesfehérváron okl-et bocsátottak ki, melyben érvénytelenítették IV. László koronázását, s kimondták, hogy a tör. fenyegetés miatt az ország nem maradhat kir. nélkül. Gentilis bíb. bullájával összhangban kijelentették, hogy Ulászlót helyettesítő koronával a ~ távollétében is meg kell koronázni; az eredeti ~t meg kell fosztani minden hatályosságától, hatalmától és misztériumától, erejétől, és mindezen tulajdonságait át kell ruházni egy másik koronára (ebben az esetben Szt István székesfehérvári fej-ereklyetartójának koronája); az elrabolt ~ jogainak és erejének a helyettesítő koronára való átruházása csak addig tarthat, amíg a ~t vissza nem szerzik, s egyben feladatul tűzték maguk elé a ~ visszaszerzését; mindezt a ~ tagjaiként teszik. Abban azonban tévedtek, hogy a hatalom-átruházást maguk is megtehetik, a ~nak a kir. hatalmat átruházó képessége jogilag nem a Szt István-kori országlakosok akaratából, hanem kizárólag Szt István akaratából és Isten kegyelméből jött létre. Ha a magyarság hite és Szűz Mária-tiszt-e erősödik, a ~ hatalma is erősödik; ha a magyarság hite és Szűz Mária-tiszt-e gyöngül, a ~ kegyelmi ereje is gyengül. A ~ tagjai Istentől kapott szabad akarattal elfogadhatják v. megtagadhatják Istennek a ~ban elhelyezett tört. tervét, szándékát, akaratát. A ~ban Szt István korában elhelyezett, Istentől kapott kegyelmi erő II. Szilveszter p. áldása, a Szt Istvánnak adott ap. hatalom közreműködése és a Szűz Máriának történt ország-felajánlás révén tudott működésbe lépni. A rendeknek tehát az érvényes hatalom-átruházáshoz a pápa áldását kellett volna kérniük, hogy az Egyh. oldó és kötő főhatalma által egyh. szert. keretében történjen meg ez a hatalom-átruházás. Mindezt a rendek, ill. a m. ogy. tagjai (a főpapságot is beleértve) elmulasztották. Így I. Ulászló megkoronázása hiába történt koronázó szentmise keretében, hiába koronázott maga az esztergomi érs., a koronázáshoz használt korona a valóságban nem rendelkezett a ~ Istentől kapott és a pápa áldásával nyert hatalmával: az Istentől származó kir. hatalom tehát nem szállt rá Ulászlóra. Ulászlónak az a hatalma volt és maradt, amit a rendek jóvoltából kapott. Ezzel Mo-on a főhatalom megosztottságának egyensúlya megbomlott, a törv-hozás hatalma erősebb lett a kir. hatalmánál, a ~ továbbra is megalázottságban, fogságban volt. - Erzsébet özvegy kirné és Ulászló hívei között polgárháború tört ki, amelynek következtében a jogszolgáltatást is megosztották. A zűrzavart a törökök kihasználták, és folyamatosan támadták a belül meggyengült Mo-ot. 1442. XII. 17: Győrben meghalt a ~ elrablásának kitervelője és elzálogosítója, Erzsébet kirné. A →várnai csatában (1444. XI. 10) Ulászló meghalt, Hunyadi János a vlahok fogságába került. III. Frigyes ném-róm. cs. 1452. IX. 4: hazaengedte a gyermek V. Lászlót, akit a m. rendek kir-ként fogadták, holott törvénytelenül lett megkoronázva, a ~ azonban továbbra is ném. fogságban maradt. Mo. tehát a ~ és a törvényes kir. hiánya miatt továbbra is a főhatalmat nélkülözve szervezetlenségben, ált. törvényenkívüliségben volt. V. László 1457: esküjét megszegve halálra ítélte Hunyadi Lászlót; s még abban az évben (17 évesen) meghalt Prágában pestisben. - I. Mátyás kir-t a rendek 1458. II. 14: a Budavári Nagyboldogasszony-tp-ban trónra ültették ugyan, de nem követték el a ~ ellen azt a bűnt, hogy törvénytelenül, másik koronával koronázzák meg. 1463. VII. 24: Bécsújhelyen III. Frigyes cs. 80 ezer arany fr-ért, Mo. számára előnytelen szerződési föltételek mellett (a cs. megtarthatott több mo-i várat, használhatta a m. kir. címet és önmaga, valamint fia nevében fenntartotta m. trónigényét is) visszaadta a ~t a m. követeknek. Bár e szerződés ellentmondott az 1298. é. dekrétumnak, mely szerint a ~ ter-éből nem adható át semmi, II. Pius p. is megerősítette, mert fontosabbnak tartotta, hogy Mo. ismét a ~ főhatalma alatt álljon. 1464. III. 29: Szécsi Dénes esztergomi érs. Székesfehérváron érvényesen m. kir-lyá koronázta Mátyást a ~val. Ezzel a ~ 24 év után helyreállította jogait és főhatalmát. 1464-1526: a ~t a visegrádi vár ötszögű tornyában őrizték. -1517: Bécsben megjelent Werbőczy István →Hármaskönyve, mely elismerte, hogy a ~ joghatósága és hatalom-átruházó ereje Szt István idejéből ered, de követte az 1440-es ogy. határozat tévedését, mely szerint a ~ minden hatalma, joga és misztériuma egyedül a nemesség közös akaratából ered. Werbőczy is kihagyta a ~-tanból az alapvető tört. tények szerepét, nevezetesen: a) a ~ a pápa áldásával érkezett; Szt István ap. hatalmat kapott a pápától; b) Szt István akaratából az Intelmek Mo. apostoli szt alaptörvénye; c) Szt István akaratából a ~ főhatalma az Intelmekben fogalmazódik meg, és mindehhez a Szt István-kori nemességnek semmi köze sem volt, csupán engedelmeskedtek ennek; d) Mo. Szűz Mária országa, a ~ főhatalmát Szűz Mária véglegesítette; ezt a helyzetet a Szt István-kori m. nemesség elfogadta, de kialakításában nem vett részt tevőlegesen. -

3) A reformáció tanítása súlyosan sértette a ~ jogait, melyek szerint Mo. és a mindenkori m. kir. legfontosabb feladata a kat. hit védelmezése. A protestantizmus szembefordult a →Mária-tisztelettel és elszakadt Krisztus földi helytartójától, a római pápától, s ezzel magával a ~val fordult szembe. Az 1526-os ogy. eltörölte a reformáció terjedését hátráltató rendeleteket. A köznemesi ogy-ek törv-einek eltörlésével a kir. és a főrendek nagy támadást intéztek a ~ ellen. E végzetes folyamatra az 1440-es ogy. határozat és Werbőczynek a Hármaskönyvben elkövetett tévedései adtak jogi alapot és lehetőséget. A ~ és az Intelmek ily mértékű állami úton való megsértése és megtámadása alapjaiban rengette meg a ~t s magát a m. államot. A →mohácsi csata után a ~ 165 évre elveszítette az ország teljes ter-e fölötti joghatóságát, ezzel együtt Mo. elveszítette védekezőképességét. - 1526. XI. 10: törvénytelenül összehívott királyválasztó ogy. után Székesfehérváron a ~val megkoronázták Szapolyai Jánost, aki szándékosan nem vett részt a mohácsi csatában, és ezzel megsértette az Intelmek IV. f-ét és a ~t (mely a koronázás közben egymás után kétszer is lecsúszott János fejéről). Amikor a koronázáskor Werbőczy István szavazásra szólította föl a jelenlévőket, csak a kisebbség választotta meg Szapolyait kir-nak. 1527. XI. 3: Perényi Péter koronaőr kiszolgáltatta a ~t Habsburg Ferdinánd osztrák főhg. és cseh kir-nak, aki az érvényes államszerződések értelmében törv-es trónigénylő volt. Szapolyai Jánoséval ellentétben Habsburg Ferdinándnak a ~val történő megkoronázása Székesfehérváron törv-es koronázás volt. E naptól kezdve az orsz-nak volt egy törvényes és egy törvénytelen kir-a. A ~t Perényi Péter őrizte Siklós várában. 1528-29: Szapolyai János a pogány tör-öt hívta segítségül a Mo. fölötti törv-es és ker. uralom ellen. 1529: hadvezére, Szerecsen János elfogta Perényi koronaőrt, és a ~t kiszolgáltatta Szapolyai Jánosnak, aki azt Mohácsnál átadta Szulejmán tör. szultánnak. Szapolyai ezzel jelképesen magát Mo-ot is átadta a töröknek, tehát nyíltan a hit, az Egyh., a ~ és a haza ellen cselekedett. Szulejmán a ~t magával vitte a Bécs elleni hadjáratra. Egyes feltételezések szerint ekkor szerelték le a ~ról Szűz Mária és a két arkangyal képét, s szerelték föl Geobicász kir. és a bizánci cs-ok képeit. (Ennek ellene mond, hogy az →iszlámban a mai napig elevenen él Máriának, a prófétának tartott Jézus anyjának a tisztelete. Mária képének eltávolítása összefüggésbe hozható a protestáns tanítással is, mely fölbecsülhetetlen művészeti értékeket száműzött Mária és a szentek képeinek megsemmisítésével.) 1529. X. 30: Bécs alól visszafordulva Szulejmán szultán, útban Isztambul felé, Taksonynál visszaadta a ~t Szapolyai Jánosnak. Amikor Szapolyai a ~t a szultántól visszakapta, elfogadta azt a helyzetet, hogy ezentúl a szultán jóvoltából és akarata szerint fog Mo-on uralkodni, a ~t úgy és akkor birtokolja, amikor és ahogyan azt a szultán jónak látja. Szapolyai tehát elfogadta a tényt, hogy az akkori kereszténység legnagyobb ellenségének, az iszlámnak lesz szövetségese, alattvalója és hűbérese. 1529-41: a ~ Szapolyai Jánosnál, 1541-51: Erdélyben Szapolyai János özvegyénél, Izabella „királynénál” és Fráter Györgynél volt őrizetben. 1551. VII. 21: Izabella átadta a ~t és az Erdély fölötti hatalmat Habsburg Ferdinánd törv-es m. kir-nak. 1551-52: a ~t előbb Tokajba, majd Pozsonyba vitték. 1552-1608: Pozsonyban, Bécsben, majd Prágában őrizték, amivel a Habsburgok követtek el olyan felségsértést a ~ ellen, amiért a Gentilis-bulla értelmében kiközösítés járt volna. 1608. XI. 19: Pozsonyban, a Szt Márton-tp-ban megkoronázták II. (Habsburg) Mátyást. A hazatérő ~t a rendek és az ország lakosai hatalmas ünnepségekkel fogadták. Mátyás utasítására a ~ hátulján lévő törött ovális zafír követ új, nyolcszögletűre csiszolt kővel helyettesítették. 1608-18: a ~t ismét hazai földön, a pozsonyi várban őrizték. 1613: gr. Révay Péter koronaőr megírta a ~ról szóló első kv-et, melyben a ~ leírása is szerepel. Ebből tudható, hogy 1613: a cs-ok képei már rajta voltak a ~n, s hogy valamikor Szűz Mária képe is rajta volt. 1619: →Bethlen Gábor erdélyi fejed. beavatkozott a →harmincéves háborúba, elfoglalta Pozsonyt, ami értelemszerűen a ~ ellen is irányult (a támadást megelőzte egy villámcsapás, mely a pozsonyi várnak azt a tornyát érte, amelyben a ~t őrizték, de a ~t semmi baj nem érte). Bethlen bevallottan a reformáció érdekében lépett hadba, s a ~ egyik területrészének (Erdély) uraként a ~ egy másik ter-e és egyben a törvényes m. királyság ellen támadt; a ~ tagjait (m-okat) hűbérura, a tör. szultán érdekeinek szolgálatába állította. A m. ogy. fölhatalmazásával Bethlen magához vette a ~t, s Besztercebányára vitte, ahol a rendek megválasztották kir-nak, jóllehet a ~ törv-e szerint Mo-nak csak r.k. kir-a lehet. Az ogy. viszont korona-rablóként viselkedett, amikor a törv-es kir. fölügyelete alól a ~t elvette és kiszolgáltatta. A Gentilis-bulla értelmében a m. egyh-nak élnie kellett volna azzal a kötelességével, mely szerint ki kell közösíteni az egyh-ból mindenkit, aki a ~t elrabolja v. a rablásban segédkezik, jelen esetben az ogy. tagjait. Bethlen Gábor nem koronáztatta meg magát. Besztercebányáról Zólyomba, Kassára, Eperjesre, végül az ecsedi várba vitette a ~t, Révay Péter koronaőr kíséretében. Bethlen nem sokkal ezután megbetegedett, s néhány év múlva meghalt, anélkül, hogy Szűz Mária Országa helyzetén kicsit is javított volna, sőt felesleges, Mo-on belüli hadjáratával, a testvérháborúval gyengítette az ország tör. elleni védekezőképességét. - 1622. XII. 31: gr. Révay Péter koronaőr halála után Bethlen Gábor visszaadta a ~t a kir. Mo-nak. Kassán át Trencsénbe, majd ünnepélyesen ismét Pozsonyba szállították. 1638: Kara Musztafa tör. nagyvezír parancsnoksága alatt a tör. seregek ismét megpróbálták elfoglalni Bécset. Mivel Pozsonyhoz közel volt a tör. sereg fölvonulási útja, a ~t Erdődy Kristóf koronaőr kíséretében Bécsbe, Linzbe, végül Passauba, a tör. veszély elmúltával ismét Pozsonyba szállították. - I. József kir-lyá koronázásakor, 1687. XII. 9: a Habsburg-ház a rendeket lemondatta az Aranybulla ellenállási záradékának a koronázási hitlevélben való szerepeltetéséről; ami azt jelentette, hogy a ~ tagjai lemondtak azon jogukról és kötelességükről, hogy a ~t és Mo-ot a királlyal szemben is megvédelmezzék, ha a kir. törvénytelenséget követne el. A rendek is durva hibát követtek el a ~ ellen, hiszen lemondva az ellenállás jogáról nemcsak saját jogaikat csorbították, hanem a ~ főhatalmát is, amihez nem volt joguk. - A Rákóczi-szabharc kezdetekor is villámcsapás érte a pozsonyi várnak azt a tornyát, amelyben a ~t őrizték. Ezúttal nagyobb tűzvész is keletkezett, de a ~nak most sem esett bántódása. 1703-11: a Rákóczi-szabharc idején a Habsburgok a ~t Bécsbe szállították, ismét megsértve a ~ felségjogait. 1711-40: a pozsonyi, 1740-48: az →osztrák örökösödési háború idején a komáromi, 1748-84: ismét a pozsonyi várban őrizték. -

4) II. József (ur. 1780-90) nem koronáztatta meg magát a ~val, mégis m. kir-ként viselkedett, teljesen törvénytelenül bitorolva a m. trónt. Itt ütött vissza a rendeknek az Aranybulla ellenállási záradékáról történő lemondása (1687), hiszen tehetetlenek voltak az uralkodó törvénytelenségeivel szemben. II. József, a 'kalapos király' ezzel a lépésével közvetlenül támadást intézett az egész m. törvényesség és m. állam ellen. A fr. felvilágosodás eszméin nevelkedett József tudta, hogy az 1440-es ogy. határozat, Werbőczy Hármaskönyve, valamint az Aranybulla ellenállási záradékáról történő lemondás értelmében a m. rendek már nem fognak Szt István szt alaptörvényére, az Intelmekre hivatkozni. A m. rendek tehát tevékenyen járultak hozzá ahhoz, hogy 1784. IV. 5: a ~t Pozsony várából Bécsbe vitette. II. József intézkedéseivel megtette az első kísérletet arra, hogy jogi úton rombolja le Mária országa és a ~ eszméjét. Halála előtt az önmagával meghasonlott József visszaküldette a ~t Budára. 1790. II. 17: a ~t és a koronázási jelvényeket Bécsben az udvari kincstárban átadták a koronaőröknek, s Köpcsényen és Győrön át II. 20: értek vele Esztergomba. II. József akkor halt meg, amikor a ~ Szt István szülővárosába, Esztergomba érkezett. Útközben mindenhol nagy ünnepléssel, ünnepi szentmisével fogadták, Budán az ország főurai együtt várták a bíb. prímással, és 3 napra közszemlére állították. - E szemle alatt Weszprémi István orvos elolvasta a ~ feliratait, s megállapította, hogy az abroncs feliratai gör., a keresztpánté lat. nyelvűek. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a ~ egy gör. és egy lat. nyelvterületen készített részből áll. Majd elolvasta a Dukász Mihály, a Konstantin és a Geobicász neveket, s arra a következtetésre jutott, hogy a ~ a gör. feliratú abroncsát Dukász Mihály és I. Géza m. kir. idején hozták Bizáncból Mo-ra. Ezzel 1790: megszületett az a téves elmélet, mely tud-os lavinát indított el, s melynek következményeként a m. és nemzetk. tudósok többsége 2003: is állítja, hogy a ma ismert ~nak semmi köze Szt Istvánhoz és államalapításához. Ha ez igaz lenne, akkor a ~ nem lenne jogforrás, nem lenne uralkodó, és a teljes m. történelmi alkotmány, valamint az egész Szt István-i államiság csupán érvényét vesztett jogi struktúra lenne. 1790-1980: nem volt olyan m. kormány, akadémia v. tudós, aki kezdeményezte volna e rendkívül súlyos kérdésnek, a ~ eredetiségének és tört. hitelességének illetékes szakemberekkel történő tisztázását, vizsgálatát. Elmondható, hogy amit II. Józsefnek nem sikerült erővel elérnie, azt utódai elérték a tud-ra hivatkozva. 1790: a ~ új őrzési helye a budai vár lett. 1805. XI. 16: a ~t különös óvintézkedések és nagy kíséret mellett szállították Napóleon közelgő hadai elől Ungvárra, majd Munkács várába; a hadi veszély elmúltával visszaszállították Budára. 1809: ugyancsak Napóleon hadainak közeledte miatt kellett biztonságosabb helyre (Almásy Pál koronaőr pesti házába, az egri szegyh. kincstárába, az egri megyeházára, IX. végén Almásy Pál gyöngyösi házába) menekíteni. XI. elején kerülhetett vissza Budára. 1848. XII: Kossuth Lajos rendelete alapján Bónis Sámuel képviselő Debrecenbe szállította, nehogy a cs. seregek birtokába jusson. A tavaszi hadjárat után a kormánnyal együtt a ~ is visszatért a főv-ba. Ferenc József a ~ ellen is bűnt követett el, amikor ismételten fegyverrel támadt Mo-ra. Amikor a kormánynak újra menekülnie kellett Pestről, Szemere Bertalan min-elnök megkérdezte Kossuth Lajostól, mit tegyenek a ~val. Kossuthnak és Duschek pénzügyminiszternek az volt a véleménye, hogy „hagyjuk itt, az úgy sem ment meg, ha legyőzetünk”. Szemere azonban, gondolván, hogy a ~ egyszer még jól jöhet egy, a nemzet és a Habsburgok közötti pol. alkuban, elkérte Kossuthtól a ~t, s magával vitte Szegedre. 1949. VII. 29: Szemere és Batthyány Kázmér a ~t Nagyváradra vitették a ppi palotába, onnan Aradra, Szemere szállására, majd Szemere magával vitte Lugosra, onnan Karánsebesre, végül VIII. 15: Orsovára. VIII. 17-ről 18-ra virradó éjszaka 3 ember (Grimm, Hajnik v. Lewerth és Lóródi) segítségével titokban elásta a ~t is tartalmazó ládát egy megüresedett ház egyik szobájában. 1849. VIII. 20: Szt István ünnepén a ~t Házmán, Lóródi, Grimm és Szemere újból elásták Orsova mellett a Valahiába (Ó-Románia) vezető úthoz közel, egy bozótos, vizenyős helyen. 1851 u. Kossuth Lajos titokban lépéseket tett arra, hogy a ~t megszerezze, s maga után vitesse külföldre, hogy ott saját pol. alkuihoz fölhasználhassa. - Elgondolkoztató, hogy az 1848-49-es forr. és szabharc legfőbb pol. vezetői az írásos emlékek szerint bevallottan semmibe vették a ~t, s hogy milyen felelőtlenül gondolkodtak a nemzetről és a magyarság jövőjéről, melyet csak saját hatalmuk szempontjából tartottak fontosnak. Végül hozzáállásuk az általuk képviselt közt. államforma és polgári demokrácia eszméjéről is hiteles képet ad. - 1853. IX. 8: egy román nemzetiségű m. határőr, Ion Morosina megtalálta a ~t Orsova mellett. Találtak két rubin követ is, a ~ pártájának köveit, melyek vsz. csomagolás közben törtek le, s leszakadt az egyik csüngő is. 1853-1944: a ~ a budai várban, a kir. palotában volt. 1867. III. 26: Müller Lajos pesti aranyműves kijavította rajta a sérüléseket. 1867: a budavári Mátyás-tp-ban m. kir-lyá koronázták vele Ferenc Józsefet. - 1880: egy vizsgálatra, 1938: tud-os konf-ra vették elő. - 1867 u. a ~ jogainak megsértése volt a m. hadsereg Habsburg érdekeknek való alárendelése (→kiegyezés); Mo. beléptetése az I. vh-ba a törvényhozás és a kormány törv-es beleegyezése nélkül (a m. rendek korábban lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékának alkalmazási jogáról). -

5) 1916. XII. 30: történt az utolsó törv-es koronázás: Csernoch János hgprím. a budavári Mátyás-tp-ban m. kir-lyá koronázta IV. →Károlyt. - 1921. XI. 6: a m. nemzgyűl. becikkelyezte a 47. tc-et, mely (1707. VI. 16. és 1849. IV. 19. után ismét) megfosztotta trónjától a Habsburg-házat. Az utolsó m. kir. b-gá avatási eljárását megindították.

VI. Az első vh. után. 1. A ~ jogainak súlyos megsértése volt 1918. X: a köztársaság kikiáltása (Mo. államformája a ~-tan szerint kat. királyság); 1919: a →Tanácsköztársaság (Kun Béla tárgyalásokat folytatott egy müncheni ötvössel a ~ eladásáról 100 ezer márkáért, tervét csak a Tanácsközt. bukása akadályozta meg); a →trianoni béke, mely Jézus Szt Szíve ünnepén, 1920. VI. 4: öt részre szakította Szűz Mária Országát; 1944. III. 19: Mo. megszállása a ném. Harmadik Birod. által. E naptól a ~ nem gyakorolhatta szabadon Mo. fölötti főhatalmát. -

2. 1944 őszén, amikor a front Bp-hez közeledett, br. Radvánszky Albert és br. Perényi Zsigmond koronaőrök s a koronaőrség néhány más tagja X. 10: a budai várhegyben előre elkészített óvóhelyről kivették a ~t, és más rejtekhelyen ásták el. XI. 4: ki kellett ásniuk, mivel Szálasi Ferenc nemzetvezető a ~ra tette le esküjét. XI. 7: Lakatos Géza min-elnök a ~t Veszprémbe vitette, ahol a Nemzeti Bank bombabiztos óvóhelyén helyezték el a többi koronázási jelvénnyel együtt (a palást kivételével, amit Pannonhalmára vittek). Radvánszky és Perényi koronaőrök, valamint Mindszenty József veszprémi pp. indítványozták, hogy a ~t és a koronázási ékszereket is vigyék Pannonhalmára, hogy az or. csapatok elől ne kelljen az országból kivinni. XII. 5: mégis Kőszegre, egy kolostori nevelőintézet tornatermébe, XII. 27: Velembe szállították, ahol egy bunkerben helyezték el. 1945. III. 18: visszaszállították Kőszegre, egy újonnan készült óvóhelyre, ahol csatlakozott hozzá a koronázási palást és a Szt Jobb is. -

3. 1945. III. 27: a ~ elhagyta Mo-ot, Szűz Mária Országát. Pajtás ezr. és a koronaőrség tagjai egy teherautón előbb Semmeringen át Mürzstegbe, III. 31: Seebergen át húsvét vasárnap Mariazellbe szállították, ahol megálltak a kegytp. előtt. IV. 2: Attersee mellett a Jeszenszky-kastélynál, IV. 5: Attersee községben voltak, IV. 7: Mattseebe értek, ahol egy fürdőkastély udvarán állt a teherautó a ~, palást és a Szt Jobb ládáival. Az oroszok közeledtére a palástot és a Szt Jobbot a helyi plébánosnál helyezték el, majd Pajtás ezr. és a koronaőrök előkészítették a ~ elásását. A tótól 100 m-re ásott több mint 3 m mély gödörbe engedték bele azt az olajos hordót, amelybe előzőleg a ~t és a koronázási jelvényeket rejtették. Mindezt titokban tartották, s a továbbiakban úgy tettek, mintha a ~ még mindig saját ládájában lenne a teherautón. Pajtás ezr. és a koronaőrök az üres ládával V. 2: Zellhofba menekültek tovább, ahol jelentkeztek a missziós ház főnökénél. V. 6: a priort átküldték Seehamba az amerikai parancsnokságra, hogy jelentse ottlétüket. Az amerikaiak a bpi származású George Granville hadnagyot küldték Pajtás ezr-ért és 12 emberéért, a teherautóért és a ~ ládájáért, melyben akkor már csak a kard volt, de az amerikaiak ezt nem tudták. Pajtás ezr. és a koronaőrök hadifogolyként Augsburgba kerültek. VII. 24: az amerikai főhadiszálláson kinyitották a ~ ládáját, és csak a koronázási kardot találták benne. Pajtás ezr. és az amerikai tisztek azonnal Mattseebe utaztak, amely addigra szintén amerikai megszállási ter. lett. Kiásták a ~t és a többi ékszert, s visszatértek Augsburgba, hogy az amerikai vezérkari főnök láthassa a ~t. Augsburgból Mannheimbe, Seckenheimbe, majd Heidelbergbe, onnan Frankfurtba költözött az amerikai parancsnokság és vele együtt a ~. Frankfurtban a ~t a Ném. Nemz. Bank széfjében helyezték el, majd Wiesbadenbe került, ahol Kelleher amerikai, Boeckler ném. művészettörténész és a m. Oroszlán Zoltán prof. megvizsgálta. 1945. XI-XII: →Natália nővér több magánkinyilatkoztatást kapott a ~ról, melyeket Mindszenty József hgprím-nak adott tovább. 1946: a SZU megszálló hadseregeinek nyomására a m. parlament (kényszer hatására ugyan, de törvénytelenül) megszűntnek nyilvánította a királyságot mint államformát, jóllehet a királysági államforma (a Szűz Mária és Szt István által kötött tört. alapszerződés értelmében) nem szüntethető meg. - 1946. IV. 10: Cseho. megszállta Szlovákiát, a ~ területét, s ezt az állapotot törvényesítendő Csehszl. kormánya követelte a nagyhatalmaktól, hogy a ~t helyezzék el az ENSZ Múzeumában. A ~ tört-ében ez volt az ellene intézett legnagyobb, máig ható támadás. A ~t meg akarták fosztani jogi személyiségétől és tulajdonosi jogaitól, s jogfosztásával Mo. megalázását is véglegessé akarták tenni. 1951-77: a ~ az USA Texas államának Fort Knox nevű erődjében volt mint „különleges jogállású tárgy”. 1948-56: Rákosi Mátyás kormánya semmit sem tudott a ~ hollétéről, ezért a börtönbe vetett Mindszenty József hgprím-t vallatták, hiszen egyedül ő ismerte a titkot. A hgprím. semmit sem mondott el. 1965: az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata szerint „úgy kezelik, mint a m. nép speciális státusban lévő tulajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van letétben”. 1977. XII. végén a ~t a koronázási jelvényekkel együtt Washingtonba szállították. Zbigniew Brzezinsky amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadónak egy 1990-es évekbeli televíziós interjúja szerint Washingtonban a ~ egy hétre eltűnt, de a hazaszállítása előtti napon előkerült. -

4. 1978. I. 5: érkezett vissza Bp-re. Hivatalosan I. 6: adták át az Országház kupolatermében, majd a M. Nemz. Múzeum épületében kapott helyet. A m. és az amerikai kormány közötti megállapodás értelmében a m. államnak szabaddá kellett tennie a ~val kapcsolatos tud-os kutatásokat. 1978: mérnöki szempontú kutatások, 1980: (a ~ tört-ében először) aranyműves vizsgálatok és elemzések kezdődtek, melyek 1983: tényleges ~-vizsgálatokkal folytatódtak. Az aranyműves elemzések és vizsgálatok bizonyították, hogy az 1790: Weszprémi István orvos által elindított, a ~val kapcsolatos föltételezés és ítélet merő tévedés. A ~ bizonyítottan századokkal Szt István előtt készült egy m. ötvösműhelyben a Fekete-tengertől K-re. Szt István ezt a ~t kérte és kapta vissza II. Szilveszter p-tól. -

5. A rendszerváltozás, 1990 u. a ~-tanon alapuló tört. alkotmánnyal lehetőség nyílt volna a jogfolytonosság és a királyság helyreállítására. Tud-os, majd parlamenti vita után a m. államcímerbe újra fölvették-e a ~ képét. 2000. I. 1: a ~t kir-nak kijáró tiszteletadással kísérték át a Nemzeti Múzeumból az Országházba, ahol Mo. 5 főméltósága fogadta. -

6. II. János Pál p. 2000. VII. 5: a római Szt Péter téren üzenetet intézett a m. nemzethez, melyben fölszólította a magyarságot, hogy térjen vissza a Szt István Intelmeiben szabályozott élethez. Ezután megújította a II. Szilveszter p. által 1000 évvel ezelőtt küldött áldást (magyar nyelven): Szt István közbenjárására fogadjátok apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus. - Ugyanekkor a pápa fogadta és megáldotta a ~ másolatát, melyet a Budavári Nagyboldogasszony-plébtp. ministránsai készíttettek és vittek Rómába. A késztetést erre a Sükösdön élő Takács Zoltánné →Rogács Mária magánkinyilatkoztatásai adták. A ~ pontos másolatának megáldásakor a pápa ezt mondta: „Amit ez a Korona tanít, az világosítson meg titeket!” Ezután II. János Pál p. engedélyt adott arra, hogy a m. nemzet Szűz Máriát M. Királynővé koronázza. Ez 2000. VIII. 15: a Budavári Nagyboldogasszony-plébtp-ban megtörtént. A koronázó szentmisét Karl Josef Rauber pápai nuncius jelenlétében Kada Lajos érs. mutatta be. Imájában fölkérte Szűz Máriát, a M-ok Nagyasszonyát, hogy nyilvánítsa ki kirnői hatalmát Mo. fölött. Cs.L.

A Korona kilenc évszázada. Tört. források a m. koronáról. Vál. és szerk. Katona Tamás. Bp., 1979. - Bertényi Iván: A m. korona tört. Uo., 1980. - István király Intelmei. Uo., 1982. - Csomor Lajos: A Korona. Vaja, 1985. -: Mo. Szt Koronája. Uo., 1986. -: Szt István Koronája nyomában. Bp., 1987. - Bartoniek Emma: A m. királykoronázások tört. Bp., 1987. - Szt István és kora. Bp., 1988:32. (Szűcs Jenő: Szt István Intelmei: az első mo-i államelméleti mű) - Magyarság és műveltség. Bp., 1988. (Ferencz Csaba és kutatócsoportja: Méretek és arányok a Szt Koronán és a koronázási jelvényeken) - Werbőczy István: Hármaskönyv. Pécs, 1989. - Csomor Lajos: Szt István koronázási jelvényeinek eredete. Székesfehérvár, 1989. - Kocsis István: A Szt Korona tana. Múltja, jelene, jövője. Bp., 1995. - Csomor Lajos: Őfelsége, a ~. Székesfehérvár, 1996. - Molnárfi Tibor: A Szt Korona misztériuma. Bp., 2001. - Csomor Lajos: Ne féljetek. A mi Urunk, Jézus Krisztus sükösdi jelenései és tanításai. 1993-2000. Sükösd, 2001.