Magyar Katolikus Lexikon > K > Korona


korona (lat. corona), diadém: nemesfémből, általában aranyból készült, drágakövekkel díszített pánt (nyitott ~) vagy sisak (zárt ~), fejen viselt uralkodói jelvény. - A korai gör. szövegek nem tettek különbséget a corona és sztephanosz (→koszorú) szavak között, mindkettő élő virágból készült ~t jelent. A két szó különböző jelentése akkor szilárdult meg, amikor a bizánci uralkodók koszorú helyett kizárólag nemesfémből és drágakőből készült ~t kezdték viselni, s a ~ sajátos uralkodói jelkép lett. A lat-ban azonban mindvégig a corona szó jelöli mindkét tárgyat. - 1. A Szentírásban. Az ÓSz-ben a nezer a kir. jelvények közé tartozott (2Sám 1,10; 2Kir 11,12; Zsolt 89,40; 132,18), istenség jele az ábrázolásokon (2Sám 12,30). A →főpap is viselhette (Kiv 29,6; 39,30; Lev 8,9); az ő ~ja turbánon viselt, színaranyból készült pánt (szisz) volt (Kiv 28,4.37.39; 29,6; 39,30-31; Lev 8,9; 16,4; Sir 45,12), amelybe belevésték: 'Jahve fölszenteltje' (Kiv 29,30;. Jel 19,12). - Az atarah a kir-ok (Zsolt 21,4; Ez 21,31; Jer 13,18), a főpap (Sir 45,12), a perzsa tisztségviselők (Eszt 8,15), a Szeleukidák (1Mak 6,15) ékszere, de a menyegző napjaiban a menyasszony és a vőlegény is viselte (Ez 16,12; Én 3,11). A keter a perzsa kirné (Eszt 1,11; 2,17) és a kir. ló (6,8) dísze volt. A Péld 4,9; 16,31 alapján vsz. a diadém v. ~ szélesebb körben is elterjedt. - Az ÚSz-ben. Az Emberfia sem a Dán 7,13-14-ben, sem a Jel-ben nem visel ~t, mert e látomások az Isten Fia emberségét hangsúlyozzák, királysága pedig nem e világból való (→Krisztus Király). Királyságában és istenségében való megalázásának eszköze a →töviskorona. - A Jel 4,4: a →huszonnégy vén visel arany~t, melyet imádó hódolatuk jeleként letesznek Isten trónja elé (4,10). -

2. A →Magyar Szent Koronára tett eskü azt jelentette, hogy az uralkodó tiszteletben tartja és megvédi a magyar nép vallási és szakrális hagyományát, a Szt István-i örökséget (II. József [ur. 1780-90] egyebek mellett azért sem koronáztatta meg magát, mert ezt nem akarta elvállalni). -

3. Ikgr. A ker. műv-ben a ~ az Atyaisten, Jézus Krisztus istenségének, ill. →Mária Királynő méltóságának jele (Amiens, Vierge dorée, 1230 k.). 1200 k. a feszületeken Krisztus még ~t visel (limoges-i zománcdíszű korpuszok), de a 13. sz. közepétől ezt kiszorította a töviskorona. - A kora kk. képein a ~t isteni személyek v. sztek adják át: →Isten keze, Krisztus, Mária, angyalok v. sztek koronázzák meg a cs-t v. az uralkodó párt. Így Krisztus koronázza II. Henriket és Kunigundát (II. Henrik perikópás kv-e; Szt Péter és Pál, a bambergi ppség védősztjei koronázzák az alapító II. Henriket, ún. bambergi apokalipszis). - A ~ letétele és a ~ felajánlása a hódolat, az alávetettség jele (vö. Jel 4,10-11). Az ap-ok, vt-k, sztek az óker. ábrázolásokon nemcsak kezükben tartják ~ikat, hanem gyakran fölajánlják Krisztusnak. A vt-k Krisztus előtti hódolatának ábrázolásához a katakombák mágusok hódolatát ábrázoló freskói szolgálhattak mintául; erről árulkodnak a S. Maria Maggiore mozaikjai, amelyeken a Mária ölében ülő kis Jézusnak ajánlják föl ~ikat a vt-k. - Szt kir-ok és kirnők attrib-a: Szt Adelheid, Szt Afra, Római Szt Ágnes vt., Joyeux-i Angelus hg., Svéd Szt Brigitta, Cseszló OP, Domitilla vt., Szt Ediltrud, Árpádházi Szt Erzsébet, Szt III. Ferdinánd, Borgia Szt Ferenc, Benizzi Szt Fülöp, Szt Gertrúd, B. Gizella kirné, Sziléziai Szt Hedvig, Szt Hedvig (Nagy Lajos kir. leánya), B. Henrik, Szt Hermenegild, Ilona csnő, Szt István kir., B. Jolán, Nagy Károly, Alexandriai Szt Katalin, Sziénai Szt Katalin (hármas ~), Szt Kázmér, Szt Kinga, Szt Klotild, Szt Kunigunda (kezében a ~), Szt Lajos kir., Szt László, Szt Lipót, Antiochiai Szt Margit, Szt Matild, a négy megkoronázott, Szt Orsolya, Pulcheria csnő, Szt Radegundis, Születetlen Szt Rajmund, Szt Rita, a szebasztei vértanúk, Szt Vencel, Szt Willibald, Szt Zsigmond, Szt Zsuzsanna. -

4. Vendéglők nevében a ~ szó a →Háromkirályok ~jára utal. -

5. A címertanban a rangjelző ~k elterjedése a 18. sz-ra tehető. Ezek jelentése szerint: az ötágú ~ a köznemesi, a hétágú a bárói, a kilencágú a grófi, a tizenegyágú pedig a hercegi rangot jelentette. A kir. családból származó hg-ek uralkodói ~t viseltek címerük v. monogramjuk fölött. Azok a főpapok, akiknek székhelye fejed. címet viselt, jogosultak voltak címerüket egy kívül bíborszínű, belül hermelinnel bélelt palásttal borítani, mely felső részén összefogva csúcsosodik, és ezt egy fejed. ~ fogja össze. Keresztély Ágost szász hg., bíb., esztergomi érs. kieszközölte III. Károly kir-tól, hogy utódait (Mo. mindenkori prímását) a Római Szt Birod. hg-évé nevezze ki, aminek 1714. XII. 9: a kir. Bécsben kelt okl-ben tett eleget. Ettől kezdve a m. prímás címerborítóként használta a bíborpalástot és a fejed. ~t, a hg. címmel együtt. Az utolsó hgprím. Mindszenty József volt. Az 1947:4. tc-kel megszüntették a hg. címet és heraldikai jelképének használatát. Papi címereken öröklött családi rang~k ábrázolását tiltják az egyh. törv-ek. **

ML 1935. I:583; 1966. II:689. - Kirschbaum II:659. - Lipffert 1976:129. - BL:1036. - Kereszty 1998:478.

korona: kerék formájú gyertya- vagy lámpatartó. 12 gyertyával a mennyei Jeruzsálem jelképe, melynek 12 kapuját egy-egy igazgyöngy adja.

Lipffert 1976:134.

korona: több pénzrendszer neve. - Ezt az eredetileg éremképként ábrázolt koronáról kapta. A legrégibb VI. Fülöp fr. kir. (1328-50) aranypénze, a couronne d'or. - Mo-on az 1892: bevezetett új pénzrendszer neve. Ekkor arany 20 és 10, valamint ezüst 1 koronásokat vertek. A 900 ezrelék finomságú 20 koronás súlya 6,775 g, a 835 ezrelék finomságú 1 koronásé 5 g. G.I.

Az új pénz, v. a ~érték népszerű ismertetése. Bp., 1892. (Népiratkák 70.) - Schrötter 1930. - Huszár 1979.

Korona (lat.), Stefánia (gör.), Szt (3/4. sz.?): ókeresztény vértanú nő. - Diocletianus cs. (ur. 284-305) idején a katona Viktort keresztsége miatt halálra ítélték. Miközben kínozták, egy katonatársának a menyasszonya, ~ bátorította őt, ezért ~t is elfogták és 2 pálmafához kikötve felnégyelték. Közös ünnepük ápr. 24. (v. febr. 9.) - Főleg Bajoro-ban és Au-ban tisztelik. Nevezetes a bécsi Am Hof-tp. ~-kultusza. Passau közelében lévő tp-a jeles búcsújáró hely. - A régi ércpénzekre az uralkodói koronát is ráverték, így a névazonosság révén ~ a szűkölködők, szerencsejátékosok, lottózók és kincsásók védősztje lett. - Mo-on tiszt-ének halvány nyomaival találkozunk: egy Bagó Mártonnál 1863: megjelent ném. nyelvű ponyvairat imádságában szűkölködők, gondok között vergődők fordulnak ~hoz. Ü: (Mo-on) máj. 14. **

Bálint I:369. - BS XII:1290.