Magyar Katolikus Lexikon > A > Attila


Attila, Etele, a németeknél Etzel, a skandináv mondákban Atli (410 k.-453 tele): hun fejedelem, a magyar történeti hagyomány egyik főalakja, a kései ókor egyik leghíresebb hódító uralkodója (434-453). - Az újabb kutatások szerint vsz. az ázsiai hunok dinasztiáját megalapító (kínaiul) Mao-tun (Kr. e. 207-174) fejed. családjából származott. Közvetlen ősei azonban csak a Kr. u. 370-es években tűntek föl, amikor a hunok K-ről Eu-ba nyomulva új birod-at alapítottak. ~ apja Mundzuk, bátyja Bléda (a m. hagyományban Buda), akivel 448-ig együtt uralkodott. Birod-ának közp-ja a Kárpát-medencében, székhelye a Nagyalföldön, a Tisza vidékén volt. Hódító háborúi és fenyegető föllépései során sok népet uralma alá hajtott; a különféle hun és szarmata törzseken s az alánokon kívül volgai, kámai, balti finnugor népek, valamint a →germánok nagy része: a keleti gótok, gepidák, herulok, svébek, markomannok, szászok stb. és különféle szláv népcsop-ok tartoztak uralma alá. Bátyja, Bléda megöletése után következő egyeduralma mindössze 5 é. tartott, de ez alatt a K-róm. Birod-at adófizetőjévé tette, majd megtámadta a Ny-róm. Birod-at is. 451: a catalaunumi ütközetben (Châlons-sur-Marne, a mai Fro-ban) a róm. hadvezérrel, Aëtiusszal szemben vívott döntetlen csatája után a rómaiak és a velük harcoló, kir-ukat vesztett nyugati gótok sem merték újra megtámadni. ~ 452: É-Itáliába hatolt, elfoglalta Aquileiát, majd Róma ellen vonult, és csak Nagy Szt Leó p. békét kérő küldöttsége állította meg, s késztette visszafordulásra. Ebben jelentős szerepe volt a seregében pusztító járványnak. Győzelmei révén egyenrangúnak tekintette magát a Ny-róm. cs-ral, míg a bizánci cs-t, mint adófizetőjét, vazallusának tartotta. Uralmát és seregeinek pusztító fegyvertényeit a népek ált. rettegése és a legyőzhetetlenségébe vetett hit kísérte. Ehhez járult, hogy ~ ifjúkorában az al-dunai Novaeban megismerkedett a róm. műveltség elemeivel. Mint akkor uralkodó nagybátyja, Rof által adott kezesnek, volt alkalma ismereteket szerezni a Róm. Birod-ról, s itt ismerte meg személyesen későbbi ellenfelét, a hadvezér Aëtiust is. Udvarában számos gör-lat. tolmácsot, írnokot tartott, s nem csupán a hadvezetésnek, a diplomáciának is értője volt. Seregeinek fergeteges erejű lovasrohamai, egyh-akat pusztító, kincseket zsákmányoló, s az ellenséget kitartóan üldöző és megsemmisítő harcmodora ~ és a hunok nevét rettegetté és gyűlöletessé tette a Ny-i Európában. ~ uralkodását és hadműveleteit a szokásosnál következetesebb birod-alkotás és céltudatosabb diplomáciai előkészítés különböztette meg más K-i hódítókétól. A germán hagyományokban, főként a Nibelung-ének századokkal későbbi változatában felesége, a bosszúszomjas germán Krimhild mellett mint az idegeneket készségesen befogadó, békés hajlamú uralkodó szerepel. A m. hagyomány mint birod-a székhelyének, a Kárpát-medencének urát és jogos birtoklóját tartotta számon a környező népek törekvéseivel szemben. Legendás nimbuszának kialakulásához hozzájárult, hogy csatát soha nem vesztett. Halála 453: új feleségével való násza éjszakáján, hirtelen fellépő orrvérzés miatt következett be. Utódai nem tudták megtartani birod-át; a leigázott népek föltámadtak, s a hunok és ~ utódai részben szétszóródtak (Csaba-monda), részben K-re, a Don vidékére szorultak vissza, s más népekbe olvadtak. →magyar-hun hagyomány D.D.

Attila és hunjai Szerk. Németh Gyula. Bp., 1940. Reprint: 1986. - Omeljan, Pritsak: Die bulgarische Fürstenliste und die Sprache der Protobulgeren. Wiesbaden, 1955. - Ethnogr. 1980:258. (Nagy Géza: Az ~ név)

Attila, Cruz Alvarado, Atilano, Szt (Ahuetita de Abajo, Mexikó, Jalisco áll., 1901. okt. 5.-Rancho de las Cruces, 1928. júl. 1.): pap, vértanú. - A menekülőben lévő érs. 1927. VI: szabad ég alatt sztelte pappá olyan időben, amikor egy mexikói legnagyobb vétke volt, ha pap lett. Cuquío pléb-ján 11 hónapig kp., majd plnosa, Szt Jusztin Orona hívására Rancho de las Crucesbe ment. Közös szállásukon éjszaka törtek rájuk üldözőik. ~ lövésekre riadt fel, plnosát megölték. Ágyán feltérdelve várta a lövéseket, s lett része a vértanúságban. - II. János Pál p. 24 társával együtt 2000. V. 21: sztté avatta. →mexikói vértanúk