Magyar Katolikus Lexikon > L > lámaizmus


lámaizmus (a láma, 'a tibeti szerzetesek elöljárója' szóból): a →buddhizmus, pontosabban a →gyémánt szekér tibeti és mongóliai formája. Keverékvallás, a mágikus buddhizmus és a tibeti démontisztelet, ill. mongol természetisten-tisztelet keveréke. - A tibetiek eredeti vallását, mely K-Tibetben, a Himalája D-i lankáin, Bhutanban és Szikkimben, elvétve Ny-Tibetben (Ladak) mindmáig megmaradt, bonnak nevezik. E vallás legrégibb formája az →animizmus és a sámánista mágia keveréke, de alig lehet már rekonstruálni, mert a buddhizmus és a →hinduizmus, vsz. a →manicheizmus és a →nesztorianizmus is befolyásolta. A bon vallás követői bon-pónak nevezik magukat, és a mondabeli Gsen-rab mi-bót tartják alapítójuknak. A Guge nemesi családból származott, 31 é. korában visszavonult a világból, és az aszkézisnek, elmélkedésnek sztelte életét. A bon-pók főistensége Kuntu Szang-po, 'a jóságos Isten', aki a világot nyálkacsomóból, az élőlényeket egy tojásból alkotta. A bon-panteon többi istenségei a tantrizmus befolyása alatt állnak, és nehéz őket szétválasztani: Gsen-lha od-dkar, a 'fehér fény istene' és saktija, Sza-drig er-szansz, akit Jum-csen-mónak, 'Nagy Anyának' is neveznek, mint isteni házaspár hozta létre a többi istent: az égő tűz tigris-istenét v. a háromfejű, hatkarú világ-kirnőjét. A szellemek, mint a disznófejű házi isten, Nan-lha, a tűzhely istene, Thab-Iha és az alapfalak birtokosa, Gzibdag, akik a kolostorokban tartózkodnak, szintén a bon-panteonhoz tartoznak. - A kultusz főleg engesztelő rítusokból áll: termények fölajánlása, misztériumjáték és tánc. Eredetileg vsz. a családfő látta el a papi teendőket, később a papság külön állás lett, melyet varázsereje (gyógyító, esőcsináló) miatt becsültek és féltek. - Továbbfejlődött a vallás Tibetben a Kr. u. 7. sz: bevezetett buddhizmus alatt, amikor az első tibeti kir. egyesítette az egész orsz-ot, és a főv-t Lhászába helyezte. Azon fáradozott, hogy a népet civilizálja, ezért Indiából és Kínából buddhista szerz-eket hívott az orsz-ba. Neve: Szrong-brcan szgam-po volt (630-50). 632: Indiába küldte miniszterét, Thonmiszambhotát, aki föltalálta a tibeti abc-t és szorgalmazta a buddhista iratok tibeti nyelvre fordítását. A buddhizmus befolyása azonban csekély maradt. Először csak a híres Padmaszambhava, 'lótuszból született', a gyémánt szekér képviselője tudott eredményt elérni, akit a tibetiek Buddha megtestesülésének és a ~ tulajdonképpeni megalapítójának tartanak. - Ez a tibeti buddhizmus gyakorlatilag alig tért el a bon-vallástól. Csak 1000 táján, amikor a nagy bölcs, Rin-cshen bzang-po a hindu Atisával megalapította a bka-gdamsz-pa szektát és száműzte a mágiát, erősödött meg Tibetben a gyémánt szekér inkább misztikus irányzata. A 11. sz: alapította az aszkéta Marpa és tanítványa, Milaraszpa (a legnagyobb tibeti költő!) a bka-brgjud-pa szektát. Követőik a hegyekbe húzódtak, és magukat barlangokba befalazva elmélkedéssel töltötték életüket. A 14. sz: Bu-szton alkotta meg a ~ teol-ját, és összegyűjtötte a tibeti buddhizmus minden írását a Kandzsúrba (a hindu szútrák, tantrák és szerz. szabályok tibeti nyelvű ford-a 108 köt-ben) és a Tandzsúrba (kommentárok, bölcseleti és tud-os hindu művek ford-a, eredeti tibeti szövegek 225 köt-ben). Akkoriban legnagyobb pol. hatalma a szaszkjapa rendnek volt, mely Kubiláj mongol cs. védnöksége alatt gyakorolta a teokráciát. A 14. sz. végén átszállt a hatalom a dge-lugsz-pa, 'az erény iskolája' „sárgasapkás” r-re, melyet a nagy tibeti újító, Cson-kha-pa (1359-1419) alapított. Éppúgy elítélte a mágiát és varázslatot, mint a száraz, racionalista teologikus konvencionalizmust, és megalapította a Tibetben azóta is ortodoxnak számító →nagy szekér-buddhizmust. Elsősorban a r-eket és ktorokat reformálta meg, a főktorokat hatalmas szervezetté változtatta, mely attól kezdve uralkodott Tibetben a pol. életen. Élén a Lhászában székelő nagy láma áll. A nagy láma Buddha v. egyes bóddhiszattvák megtestesülése. Halála után azonnal kijelölnek egy gyermeket, aki a megtestesítésben követi. A tasilumpói ktor apátjainak tiszteletbeli címe pancsen rinpocse, 'a nagy tudós drágaköve', tasi lámának nevezik és Buddha-Amitabha megtestesítőinek tekintik őket. A lhászai ktor apátjait viszont Bódhiszattva Avalokitesvara megtestesüléseinek tartják. 1578: a lhászai ktor nagylámájának Altan kán a Dalai-Láma, 'a tudás óceánja' c-et adta, és elismerte Tibet legfőbb uralkodójának. Ez a „kettős lámaság” megmaradt a kommunizmus pol. uralmáig. A versengés a Kína-barát pancsen láma és az angolbarát dalai láma között nem vallási, hanem pol. jellegű volt. - A ~ elnev. magába foglalja mindezeket a különféle szektákat és r-eket. Tibetben éles különbséget kell tenni a szellemi elit és a nép vallása között, az utóbbinál a mágia még mindig nagy szerepet játszik. Az erősen kidolgozott →jóga-gyakorlatok termfölötti erők elnyerését szolgálják és ezek segítségével remélik a vallás céljának, a szamadhinak elérését. Jellemző a ~ra annak a lehetőségnek a hite, hogy aszketikus-misztikus eljárással az ember jövendő újjászületéseit előre meg lehet határozni. Különlegesen jelentős szerepet játszik az újjászületések közötti bardokkal (átmeneti állapotok) való foglalkozás (→Tibeti halottaskönyv). **

König 1985:237.