Magyar Katolikus Lexikon > L > Lőven


Lőven (flamand Leuven, fr. Louvain, lat. Lovanium): belgiumi egyetemi város, Brabant hercegség egykori fővárosa, 1995 óta Flamand-Brabant tartomány központja. - 1. A város a 9. sz-tól normann táborhely a hajózható Dijle partján, majd a ~i gr-ok, később az alsó-lotaringiai ill. brabanti hg-ek székhelye. 1015: a Szt Péter-tp. mellett társaskápt-t alapítottak. A 12. sz-tól városiasodott, a 12-15. sz: a posztóipar közp-ja. Azóta az egyetem került előtérbe. A 20. sz. végén jelentős kat. egyes-ek (pl. 1875-től Davidsfond a flamand kultúra, 1890-től Boerenbond a mezőgazd. fejlesztésére) székhelye. - 2. Első egyetemét V. Márton p. 1425-i bullája alapján 1426: nyitották meg bölcsészeti, jogi és orvosi, 1432-től teol. fakultással. Az első prof-ok Kölnből és Párizsból érkeztek, hallgatósága is nemzetk. volt. A 15. sz. közepén már az eu. országok többsége képviseltette magát. A 16. sz: meghatározó személyiség volt az egy. életében VI. Adorján p. (ur. 1522-23), aki mint az egy. volt hallg-ja, prof-a és rektora Pápai Koll-ot alapított; →Erasmus, aki ugyan nem volt kinevezett tanára az egy-nek, de 1517-21: ~ben élt és 1517: a Szentírás lat., gör. és héb. változatainak összehasonlító tanulmányozására megalapította a Collegium Trilingue-t; Justus Lipsius (1547-1606), aki miután visszatért az Egyh-ba, a modern szövegkritika megteremtője lett. A ~i teol. fakultás 1519. XI. 7: elsőként ítélte el nyíltan Luther tanait. A ~i egy. több tanára, köztük M. →Bajus és Cornelius Jansenius (1510-76, nem a janzenizmus atyja!), jelentős szerepet játszott a trienti zsinaton (1545-63). Később vitát váltottak ki Bajus egyes tételei, melyeket V. Pius p. (1567), ill. XIII. Gergely p. (1579) elítélt. Albert főhg. és Izabella főhgnő 1607-i látogatása után az egy. rendkívüli növekedésnek indult (mintegy 30 koll-ban 1100 hallg.). 1617: az egy. tanára, 1635-36: rektora C. →Jansenius, akinek tanítását számos ~i teológus (pl. J. Sinnichius) követte (→janzenizmus). 1653: és 1657: a teol. fakultás laxista tételeket cenzúrázott. Ch. Lupus és 2 másik ~i teológus 1679: elérte, hogy XI. Ince p. elítélt 65, többségében a jezsuiták által képviselt laxista tételt (→laxizmus). Szenvedélyes viták folytak az →attricionizmusról; a ~iek végül alávetették magukat (J. Opstraet és Z. B. Espen kivételével) az →Unigenitus bullának. Megvédték a pápa tanítói hatalmát az 1682-i négy gallikán cikkellyel szemben (→gallikanizmus), s később szembefordultak a →febronianizmussal és a →jozefinizmussal. 1786: a teol. fakultásnak a seminarium generale megalapításával szembeni ellenállása miatt a világi fakultásokat II. József Brüsszelbe helyezte át. 1797. X. 25: a Belgiumot megszálló fr-k föloszlatták az egy-et, melyhez akkor 42 koll. tartozott. 1817: állami egy. nyílt, teol. fakultás nélkül. 1825: fil. koll-ot létesítettek a kispapok számára, ami újra feszültséget keltett. 1835: feloszlatták az áll. egy-et, melybe beköltözött az új kat. egy. - 3. A kat. egyetem a belga kirság megalapítása (1830) után 1834: nyílt Mechelenben E. Sterckx érs. és P.-F.-X. de Ram, az első rektor kezdeményezésére. 1835: ~be költöztették. Az 5 hagyományos fakultás (teol. és kánonjog, fil. és irod., jog, orvostud., természettud-ok) mellett számos intézet létesült, köztük a tomizmus megújítására 1888: a Fil. Intézet, a →Rerum novarum enc. megjelenése után 1892: a Pol. és Társad-tud. Főisk., 1897: a Gazd- és Diplomácia-tud. Főisk. (a két utóbbit 1950: összevonták). J. Leclercq 1948: megalapította a Nemzetk. Vallásszociológiai Konf-t. 1857: a teol. fakultáshoz csatolták az Amerikai Koll. hallgatói számára akkor alapított Schola minort. 1953: nyílt meg a Latin-Amerikai Koll. A II. Vat. Zsin-on jelentős szerepet játszott Suenens bíb., az egy. tb. rektorh-e és kancellárja mint a 4 →moderátor egyike, valamint Gerard Philip prof. - A két vh. között az egy. fokozatosan fr. és flamand részre vált szét. Az egyre fokozódó nyelvi feszültségek nyomán 1971: az orvosi fakultás fr. nyelvű része Woluwéba (Brüsszel), a többi fakultás fr. nyelvű része Louvain-la-Neuve-be költözött. A két intézmény között felosztották a németek által 1914: és 1940. V: lerombolt kvtárat, melynek I. vh-s jóvátételi anyagának egyik kódexéből 1922: került elő az →Ómagyar Mária-siralom. A flamand egy. 1977: kat. dokumentációs és kutatási közp-ot, 1982: Kína-Eu. Intézetet, 1983: a janzenizmussal foglalkozó közp-ot állított föl. A fr. nyelvű egy. missziótört., ill. a II. Vat. Zsin-tal foglalkozó közp-ot és kat. sajtóarchívumot hozott létre. →Loveni Collegium Hungaricum **

NCE VIII:1033. - LThK 1993. VI:1070.