Magyar Katolikus Lexikon > F > febronianizmus


febronianizmus: egyházpolitikai elmélet (1763-78). - Nevét szerzője álnevéről, Justinus Febroniusról kapta, aki valójában J. N. von →Hontheim trieri spp. A szerző a prot-ok visszatérését akarta megkönnyíteni elméletével, melyben az Egyh. alkotmányára, ill. az áll. és az Egyh. viszonyára vonatkozó elképzeléseit fejtette ki. Eszménye a →gallikanizmus mintájára szervezett nemz. egyh., ahol a pp-ök a p-val szemben nagyarányú függetlenséget élveznek; a cs-nak és a világi fejed-eknek nagy befolyása van az egyh. ügyek intézésére; az Egyh. alkotmányát illetően vissza kell menni az első évezred hagyományához; lehetővé kell tenni, hogy a p-tól fellebbezni lehessen az egyetemes zsin-hoz (→konciliarizmus), meg kell szüntetni a szerz-ek kivételét a ppi joghatóság alól (→exemptio), s véget kell vetni a szokásnak, hogy a p. a nunciusok által gyakorolja joghatóságát, v. bizonyos egyházkormányzati eseteket fenntartson magának (→fenntartás); a p. egyeduralmával szemben a nemz. egyh-ak pluralizmusát kell bevezetni; a reform megvalósítása érdekében a népet áll. hozzájárulással föl kell világosítani az Egyh. tört-éről. - Hontheimet műve megírásában kétségtelenül segítette az, hogy megvoltak a kapcsolatai a gallikanizmus képviselőivel és a sp. liberális államegyh. befolyásos embereivel. Kv-ének nagy volt a hatása, és a politikusok saját eljárásuk szentesítését látták benne. A Róma-ellenes törekvések megtalálhatók voltak nemcsak a ném., hanem a fr., sp. és port. kormányzatban is, erre az időre esett a jezsuita rend föloszlatása (1773). - Az álnév ellenére hamar kitudódott, hogy ki volt a kv. szerzője, és a róm. kúria követelte tanainak visszavonását. Hontheim ezt 1778: meg is tette, de sokan kételkedtek őszinteségében. Mo-on a →jozefinizmus hívei merítettek ihletet a ~ból. G.F.

Bihlmeyer-Tüchle III:278.