Magyar Katolikus Lexikon > K > klasszikus közgazdaságtan


klasszikus közgazdaságtan: Angliában 1750-1850: kialakult közgazdaságtani iskola. - Alapítója, A. →Smith a gazd. természetrajzából indult ki. Elődei gazd. gondolkodásának egységes feldolgozásával és főleg a piaci ármechanizmus elmélete felállításával megteremtette a liberális közg. számára a tudományos alapot. - Szerinte csak az anyagi javak termelése alkotó →munka, a szellemi javak lehetnek hasznosak, de előállításuk nem alkotó. Smith a munkamegosztás alapján elemzi a gazd. folyamatok önműködő mozgását, amit az önérdek és a piaci verseny éleszt, és a javak célszerű elosztására valamint a gazd. harmonikus működésére vezet. Szerinte mindenkit az önérdek mint egy láthatatlan kéz vezet. Amikor az egyén saját érdekeit keresi, gyakran sokkal eredményesebben dolgozik a közösség érdekében, mint ha kimondottan a közösségért dolgozna. Smith alapgondolata a →piaci ármechanizmus is. Ezt az alapgondolatot kiszélesítette a társad. történelmi tényezőivel, és ezzel elméletét közelebb vitte a való élethez. - Az önérdek szerepét már David →Hume (1711-76) is kiemelte, és a társad. termék elosztásáról már a fiziokraták is szóltak. - Smith tanítványa, David →Ricardo (1772-1823) figyelmét a tisztán gazd. folyamatokra irányította. Ezzel elmélyítette ugyan a közgtan-t mint szaktud-t, de csökkentette annak valóságértékét. Főleg az érték, az ár, a csere- és pénzforgalom, a jövedelemelosztás és a külkeresk. vizsgálatát tűzte ki céljául. Hatott rá T. B. Malthus →népesedési törvénye, mely szerint a népesség növekedésének állandó tendenciája, hogy fölülmúlja a létfenntartási javak növekedését. A népesség ezért mindig a létminimum határán él. Malthus hatására a klassz. isk. munkájában mindig szerepet játszott a népesedés, a csökkenő termelékenység és ált. a jövedelemelosztás problémáinak vizsgálata, amit az egyetlen klasszikusnak tartott fr. közgazda, J. B. Say (1767-1832) a vállalkozó „termelékeny szolgálatai” bekapcsolásával élethűbbé tett. - J. S. →Mill (1806-75) foglalta össze a ~ és a gazd. liberalizmus egész rendszerét. Belőle indultak ki a ~ felújítására irányuló későbbi törekvések és az elméletek kritikai vizsgálatai is. A gazd. gondolkodás fejlődése szempontjából jelentős az, hogy Mill részben elfordul a klasszikusok termtud. szemléletétől. Csak a termeléssel kapcsolatban fogadja el a természettörv-ek érvényességét, a →jövedelemelosztásra nézve tagadja azt. Ezzel függ össze a korához képest radikálisnak mondható szociálpol. felfogása. Mill korában a Ny-i államokban a demokratikus törekvések már utat találtak. A szociális kérdés és ezzel együtt az államhatalom beavatkozásának a kérdése is egyre inkább előtérbe került. Mill számára a magántulajdon nem elvi, hanem hasznossági kérdés: hogyan biztosítható a lehető legnagyobb jólét a különböző társad. rétegek számára. A szabad gazdálkodás ált. elv legyen, de az államhatalom működjék közre a lehető legnagyobb jólét biztosítására a fogyasztók és a gazd-ilag gyengék (a munkavállalók) érdekében. Ugyancsak jelentős az a felfogása, hogy azokban a tud-okban, amelyek a társad. valósággal foglalkoznak, a tisztán dedukciós vizsgálati módszer nem elégséges, az indukciós módszer nélkülözhetetlen. - A bölcs. háttér, amelyből a ~ közvetlenül táplálkozott, a →felvilágosodás. A →racionalizmus, az →individualizmus és a →liberalizmus korában az emberi élet anyagi feltételeit képező gazd. tényezőknek, azok összefüggéseinek és törv-szerűségeinek vizsgálata megfelelt a kor szellemének, a piaci ármechanizmus elmélete a termtud. beállítottságnak. A →homo oeconomicus - az első kapitalista ideáltípus, amelyből később szinte automatát csináltak - mindenütt nagy sikert aratott. **

Muzslay 1993:28.