Magyar Katolikus Lexikon > S > Smith


Smith, Adam (Kirkcaldy, Skócia, 1723. jún. 5.-Edinburgh, 1790. júl. 17.): közgazda, a →klasszikus közgazdaságtan atyja. - 1751: Glasgow-ban a logika, majd az erkölcsfil. tanára. 1764-66: Buccleuch hg. kíséretében beutazta Fro-ot és Svájcot. Később Londonban közgtant tanult. Visszavonultan élt, majd 1778: Edinburgh-ban magasrangú vámhivatalnok. - Tanítása a felvilágosodás természetjog-tanára, az ang. erkölcsfil-ra és a →fiziokratizmus elméletére épült. Fm-ben a gazd. lényegének kérdéséből indult ki, s azt nem a pénzben (mint a merkantilisták) v. a mezőgazd. termékekben látta, hanem egy nép elvégzett munkájában. A munka eredményessége a munkamegosztás mértékétől, a piac nagyságától és a piaci ármechanizmustól függ. Hosszú távon a piaci ár és a természetes ár egyensúlyba kerül, főleg ha az áll. nem avatkozik be a gazd. életbe (→szabadverseny). Az egyéni haszon a természetadta társad. harmónia megvalósulását szolgálja, s előbbre viszi a gazd. és társad. életet. - Fm: An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations. London, 1776. (m-ul: A nemzetek gazdagsága. Bp., 1891, 1991) **

SL IV:1604. - GH VIII:790. - Pearce 1993:509.

Smith, Joseph (Sharon, Vermont, USA, 1805. dec. 23.-Karthago, Ill., USA, 1844. jún. 27.): a →mormonok alapítója és első elnöke. - Beteges látomásokra hajló gyermek volt. Ósz-i elemekből alakította ki tanítását. Elbeszélése szerint 1820: megjelent neki az Atya és a Fiúisten, s kinyilatkoztatták, hogy minden vallás hamis, ezért megtiltották neki, hogy bármelyikhez csatlakozzék. 3x látott 1823: egy Moroni nevű próf-t, aki tudomására hozta, hogy a Cumorah dombon kinyilatkoztatást tartalmazó aranytáblákat talál. 1827: Moroni 2 évre átadta neki a táblákat, s hozzá szemüveg gyanánt az urimot és tumimot, hogy segítségükkel olvasni és érteni tudja a megreformált óegyiptomi írást. Az olvasottakat leford., s mint a Mormon könyvét tette közzé. A kv-ben, mely valójában az ÓSz kb. felének silány átköltése, Amerika őslakóinak szentírását akarja nyújtani. Eszerint az őslakók József törzséből származnak. Krisztus a föltámadása után közöttük élt és hirdette az evang-ot, de csak a nefiták hittek neki, akiket a háborúban kipusztították. Egyetlen hírmondójuk a nagy próf., Mormon fia, Moroni a Cumorahon elásta az atyjától kapott táblákat, melyeket ~ Isten parancsára hirdetett. - 6 követőjével 1830. IV. 6: megalapította New York egyik külvárosában a mormonok egyh-át. Mivel a prot-ok körében föltűnést és megütközést keltettek, 1831: Kirtlandba (Ohio), 1838: Far Westbe (Missouri), 1839: Nauvoo-ba (Illinois) menekültek. Nauvoo-ban ~ a kálvini Genfhez hasonló életet szervezett. 1843: állítólagos isteni parancsra bevezette hívei körében a többnejűséget. 1844 elején az USA elnökének jelöltette magát, VII: Karthagóban (Illinois) a fölháborodott nép a hatóság tudtával az öccsével együtt meglincselte; a mormonok vt-jukként tisztelik. - M: The Book of Mormon. Palmyra (N.Y.), 1830. - A Book of Commandments. Zion (Mo.), 1833. - Doctrine and Covenants. Kirtland (Oh.), 1835. - Pearl of Great Price. H.n., 1842. **

LThK VII:638. - NCE XIII:304.

Smith, Adam (Kirkcaldy, Skócia, 1723. jún. 5.-Edinburgh, 1790. júl. 17.): közgazda, a →klasszikus közgazdaságtan atyja. - 1751: Glasgow-ban a logika, majd az erkölcsfil. tanára. 1764-66: Buccleuch hg. kíséretében beutazta Fro-ot és Svájcot. Később Londonban közgtant tanult. Visszavonultan élt, majd 1778: Edinburgh-ban magasrangú vámhivatalnok. - Tanítása a felvilágosodás természetjog-tanára, az ang. erkölcsfil-ra és a →fiziokratizmus elméletére épült. Fm-ben a gazd. lényegének kérdéséből indult ki, s azt nem a pénzben (mint a merkantilisták) v. a mezőgazd. termékekben látta, hanem egy nép elvégzett munkájában. A munka eredményessége a munkamegosztás mértékétől, a piac nagyságától és a piaci ármechanizmustól függ. Hosszú távon a piaci ár és a természetes ár egyensúlyba kerül, főleg ha az áll. nem avatkozik be a gazd. életbe (→szabadverseny). Az egyéni haszon a természetadta társad. harmónia megvalósulását szolgálja, s előbbre viszi a gazd. és társad. életet. - Fm: An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations. London, 1776. (m-ul: A nemzetek gazdagsága. Bp., 1891, 1991) **

SL IV:1604. - GH VIII:790. - Pearce 1993:509.

Smith, Joseph (Sharon, Vermont, USA, 1805. dec. 23.-Karthago, Ill., USA, 1844. jún. 27.): a →mormonok alapítója és első elnöke. - Beteges látomásokra hajló gyermek volt. Ósz-i elemekből alakította ki tanítását. Elbeszélése szerint 1820: megjelent neki az Atya és a Fiúisten, s kinyilatkoztatták, hogy minden vallás hamis, ezért megtiltották neki, hogy bármelyikhez csatlakozzék. 3x látott 1823: egy Moroni nevű próf-t, aki tudomására hozta, hogy a Cumorah dombon kinyilatkoztatást tartalmazó aranytáblákat talál. 1827: Moroni 2 évre átadta neki a táblákat, s hozzá szemüveg gyanánt az urimot és tumimot, hogy segítségükkel olvasni és érteni tudja a megreformált óegyiptomi írást. Az olvasottakat leford., s mint a Mormon könyvét tette közzé. A kv-ben, mely valójában az ÓSz kb. felének silány átköltése, Amerika őslakóinak szentírását akarja nyújtani. Eszerint az őslakók József törzséből származnak. Krisztus a föltámadása után közöttük élt és hirdette az evang-ot, de csak a nefiták hittek neki, akiket a háborúban kipusztították. Egyetlen hírmondójuk a nagy próf., Mormon fia, Moroni a Cumorahon elásta az atyjától kapott táblákat, melyeket ~ Isten parancsára hirdetett. - 6 követőjével 1830. IV. 6: megalapította New York egyik külvárosában a mormonok egyh-át. Mivel a prot-ok körében föltűnést és megütközést keltettek, 1831: Kirtlandba (Ohio), 1838: Far Westbe (Missouri), 1839: Nauvoo-ba (Illinois) menekültek. Nauvoo-ban ~ a kálvini Genfhez hasonló életet szervezett. 1843: állítólagos isteni parancsra bevezette hívei körében a többnejűséget. 1844 elején az USA elnökének jelöltette magát, VII: Karthagóban (Illinois) a fölháborodott nép a hatóság tudtával az öccsével együtt meglincselte; a mormonok vt-jukként tisztelik. - M: The Book of Mormon. Palmyra (N.Y.), 1830. - A Book of Commandments. Zion (Mo.), 1833. - Doctrine and Covenants. Kirtland (Oh.), 1835. - Pearl of Great Price. H.n., 1842. **

LThK VII:638. - NCE XIII:304.