Magyar Katolikus Lexikon > K > kedd


kedd, Szentannakedd (lat. feria tertia): a vasárnappal kezdődő keresztény →hét 3. napja. - ~ szavunk a m. kettő számnévből ered, jelentése: második nap, ami a →hétfővel kezdődő →napjelölésből következik. Első előfordulása 1405 k. a →Schlägli szójegyzékben (a kk. m. írásbeliségben előforduló ném. változatai: erchtag, eritag, ertag). Bolygókhoz kötődő neve dies Martis ('Marsnak szentelt nap'). - Votív miséje az angyalokról szól. A ~ a →teremtés harmadik napja, melyen 2x is elhangzott: „És látta Isten, hogy jó” (Ter 1,10.12). Isten e napon teremtette a földet és az élethez alapvető fontosságú vizet, „a zöldellő növényeket, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak” (1,12). A →Misna szerint ezért a ~ különösen áldott nap, ajánlott pl. házasságkötésre és más fontos eseményekre. - A hagyomány szerint (Teleki-kódex) Szt Anna ~en szülte Máriát, ezért ő a →kedd asszonya. A tiszt-ére tartott →kilenckeddi ájtatosság _nbsp;egy-egy ~je a Szentannakedd. - Padovai Szt Antal ~i tiszt-e a 17. sz-ból ered. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) 1898. III. 1: engedélyezett →teljes búcsút azoknak, akik 13 egymást követő ~en ájtatosságot végeznek Szt Antal tiszt-ére. A kilenckeddi (másutt ötvenkét ~i) ájtatosságnak legrégibb bizonysága Csíksomlyó, ahol a diákság kezdeményezte. 1741: már szokás volt, hogy a Szt Antal névünnepét (VI. 13.) megelőző 9 ~en →labarum alatt vonultak a hegyoldalban épített kpnához, melyhez a szomszédos falvak népe is csatlakozott. - A moldvai Lécped csángói ~en böjtöltek a jószág egészségéért. - Ikgr. A ~ jelképes színe a vörös, féme a vas, drágaköve a rubin. A nagyböjt előtti vigasságok (→farsang) búcsúnapja a →húshagyó ~. - Az 1930-as években még élő népszokásban a ~ (és péntek) →dologtiltó napja volt az építésnek. T.J.P.-**

Ötvenkét ~i ájtatosság Pádovai Szt Antal tiszt-ére. Bp., 1934. - MNL III:115. - Bálint I:434.