Magyar Katolikus Lexikon > K > Kincs


kincs: szoros értelemben a nemesfémek (→arany, →ezüst) és a →drágakövek (→ékszer) nagyobb mennyisége; tág értelemben a gazdagság és maradandóság jelképe, a birtoklási vágyat leginkább kielégítő érték. Átvitt értelemben szeretett, féltett személy, birtokragozott formája kedveskedő megszólítás: kincsem. A m. néphagyományban a karácsonyi termőág, ill. a →karácsonyfa neve. -

A Szentírásban. Az ÓSz-ben ~nek számít az →arany, →ezüst, →bronz, →drágakő, →gyöngy, az értékes kelme, a díszes tárgy és fegyver. Az ember szíve vágya, hogy ~et szerezzen, s ha megszerezte, gondot is szerzett vele (Péld 15,16; Mt 6,19). A fejed-ek rendszerint →kincstárban őrzik ~üket, de a tp-nak is van ~e (→templomi kincs); veszedelem idején elásták a ~et (13,44). Ninive (Náh 2,10) és Bábel (Jer 50,37) ~e az emberi hatalom jele. - Az ember számára az igazi ~ a bölcsesség és az istenfélelem, melynek megszerzése minden másnál fontosabb (Bölcs 7,14; Sir 1,25; Iz 33,6). - Az ÚSz-ben a háromkirályok ~es ládáikból aranyat, tömjént és mirhát adtak az újszülött Jézusnak (Lk 2,11).  Az ember szíve ~esház, melyből jót v. rosszat hoz elő (Mt 12,35; 13,52; Lk 6,45). A földi ~ek elajándékozásával az ember ~et gyűjt a mennyben (Mt 19,21;. Lk 12,33). Krisztusban van a bölcsesség és tud. minden ~e (Kol 2,3). Az ap-ok ~e az evang., melyet Isten bízott rájuk (2Kor 4,7). - A →Kumrán melletti 3. sz. barlangban 1952: talált réztekercsek (Amman, Jordániai Nemz. Múz.) hatalmas mennyiségű ~ jegyzékét tartalmazzák (egyebek közt 4630 talentum arany és ezüst, értékes fűszerek, illatszerek, tömjén, öltözékek), melyeket állítólag 64 ~eskamrában rejtettek el Jeruzsálemben, valamint Jeruzsálem és Jerikó környékén. J. T. Milik fölteszi, hogy egy esszénus v. rabbinista iskolázottságú jerikói zsidó fogalmazta Kr. u. 100 k. a rejtélyes dokumentumot, jámborságból foglalkozva a Tp. eltűnt mesés ~eivel. **

Czuczor III:805. - BL:981.

Kincs István (Felsőőr, Vas vm., 1867. dec. 20.-Kőszeg, 1942. jún. 2.): plébános, tanítóképzői igazgató, író. - A középisk-t és a teol-t Szombathelyen végezte, ahol 1891. VII. 16: pappá szent., s VIII: Vasszentmihályon, 1892. II: Nagyszentmihályon, 1895. VIII. 1: Kőszegen kp., 1899. V. 20: uo. plnos, 1899-1917: a kőszegi tanítóképző ig-ja is, 1908: monostori c. apát. 1915: a SZIA III. o-a tagjává, 1940: tb. tagjává vál. ~ alapította 1901: a Kerszoc. Munkásegyes-et, szervezte 1906: az egyhm. első önálló hitközs-ét, s ennek váll-aként alapította a Kőszegi Hitelszövetk-et, 1922: az Emericanum kv-kereskedést. 1700 $-ral megteremtette az Orsz. Papi Otthon és Szanatórium alapját, 1927: a kőszegi ifj. műfaragó isk-t, 1931: a Kat. Tanoncotthont és az Energia rt. sétabotgyárat, több Mária Kongr-t, 57 ezer P tőkével 1933: kat. nyomdaalapot létesített stb. - M: A telhetetlen gangos, v.: az Isten, ha lassan is, de biztosan ver. Tanulságos tört. Bp., 1894. (Népiratkák 97.) - A testvérek. Ifj. elb-ek. Uo., 1895. - Tarka világ. 19 apró novella. Szombathely, 1895. - A vadon gyermeke. Ifj. elb. Bp., 1895. - Gonosz idők. Uo., 1896. - Barcsa Bálint kv-ei, v. veszedelmes a rossz olvasmány. Uo., 1896. (Népiratkák 111.) - A szomolányi kísértet. Uo., 1896. (uaz 118.) - Egy miatyánk, v. ne röpülj, ha nincsen szárnyad. Uo., 1897. (uaz 133.) - Tanulságos tört-ek. Uo., 1897. (M. nép kvtára 6.) - Elb-ek. Uo., 1898. - M. ég alatt. Rajzok és elb-ek. Uo., 1898. - Rajzok a kuruc világból. Elb-ek. Uo., 1900. (Családi regénytár 9.) - A leánymamák fia. Víg reg. 4 köt-ben. Uo., 1902. (uaz 20-23.) - A vak ló, v. Isten kinek-kinek megfizet. Uo., 1902. (Népiratkák 194.) - Az öregapa. Elb. Uo., 1902. (uaz 197.)  - Dolgos Böske szerencséje. Addig hajlítsd a fát amíg fiatal. 2 elb. Uo., 1904. (uaz 206.) - Romok a rom fölött. Uo., 1906. - A szobalány. Vj. 1 fv. leányint. számára. Győr, 1909. - Asszonygazdagság. Vj. 1 fv. Uo., 1909. - A kongregációs érem. Színmű. 1 fv. előképpel. Bp., 1917. - Bacillusok. Vj. 1 fv. Szombathely, 1918. - Modern élet. Színmű. Uo., 1918. - A kis mama. Vj. Uo., 1918. - A részeges ember fia. Karácsonyi játék. Kőszeg, 1925. - A tanítónő. Vj. Uo., 1925. - Végrendeleti végrehajtó. Ifj. reg. Uo., 1926. (Zászlónk kvtára 3.) - Irsay ősök. Ifj. reg. Szombathely, 1927. - Édes Böske. Elb-ek. Kőszeg, 1927. - Makula nélkül. Reg. 1-2. köt. Uo., 1927. - A szegénység vára. Reg. 1-2. köt. Uo., 1927. - Falusi hadvezérek és egyéb elb-ek. Bp., 1929. - Lovagcserkészek. Vj. Kőszeg, 1929. - Rabbilincsek. Társad. színmű. Uo., 1930. - Emberfaragás. Elb-ek. Bp., 1940. T.E.

Szinnyei VI:201. - Schem. Sab. 1895:199. - Géfin II:341; III:187. - Martinkovics Lajos: ~. Sopron, 1934. (Klny. Kat. Köri alm.) - SZIA tagajánl. 1940:16. - Váradi Béla: ~ írói félszázada. Bp., 1942. (Klny. SZIA Értes.) - Élet 1942:461. - Írott Kő 1942. 2:11. - Sorsunk 1942:655. - MIL I:632. (téves adatokkal) - MÉL I:916. - MItB VI:769. (†1962!)

Kincs (korábban Kucséber) Lajos, Szeplőtelen Fogantatásról nev., Piar (Bucsuta, Zala vm., 1913. okt. 8.-Bp., 2003. aug. 28.): gimnáziumi tanár. - Vácott 1930. VIII. 27: lépett a r-be. 1931. VIII. 28: egyszerű fog-at tett. 1933: Kecskeméten éretts., 1933-39: Bpen teol-t, lat-gör. szakot végzett, gyorsírástanítói okl-et szerzett. 1936. IX. 8: ünn. fog-at tett, Bpen 1939. VI. 18: szent. pappá. A veszprémi gimn. tanára, 1946: ig-h. is, 1948: a veszprémi teol. főisk. alsó tagozatának tanára és a Szt Margit pléb. kp-ja, 1951-98: a bpi piar. gimn. tanára. 1953: or. nyelvből tanári vizsgát tett. 1956-70: szakfelügyelő a kat. gimn-okban. 1989-99: a Piar. Hittud. Főisk. óraadó tanára. s.k.