🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > ezüst
következő 🡲

ezüst (gör. argürosz, lat. argentum): fehér, fényes, világos fém, vegyjele: Ag. - A germán silver, Silber valamely nem indogermán nyelvből vett kölcsönszó: először a gót nyelvben bukkant föl (silubr, majd a középfölnémetben, ang-ban, svédben silver alakban). A szláv szerebro elnevezés a szerij, 'szürke' szóval áll vsz. rokonságban. - 1. Szentírásban. Az ~öt  Palesztinában nem bányászták, Tarziszból kellett beszerezni (1Kir 10,22; Jer 10,9; Ez 27,12). Ékszereket (Ter 24,53; Kiv 3,22), használati tárgyakat (kanál, tálka), bálványokat (Iz 2,20), a perzsa kortól pénzeket készítettek belőle. - Az ~ tűzzel tisztítása az emberi megpróbáltatás (Sir 2,5; Mal 3,3; Zsolt 65,10), a megtisztított szín~ az Úr szava igazságának képe (Zsolt 11,7). A gazdagság jele (Mt 10,9; ApCsel 3,6; Jak 5,3). - 2. Ikgr. A 9-15. sz műv-ében: a megtisztított ~ a tisztaság szimbóluma. A ker. műv-ben a Nap és az →arany Krisztus, a hold és az ~ Mária szimbóluma. Az ~ a →fény szimbóluma is. Szt Annát ~bányának nevezték, és az ~bányászok védőszentjeként tisztelték. - 3. A szilárd földkéreg fölépítésében 0,00001 súly%-ban részesedik, ez 0,1 g/t koncentrációnak felel meg; így az elemek gyakorisági sorrendjében a 69. helyen áll. Kitermelése minimálisan 0,1% koncentráció mellett lehet gazdaságos. Mint nemesfém, termésállapotban is előfordul, bár a nagy darabok ritkák. Uígy ritkák a szépen fejlett kristályok (szabályos rendszerben kristályosodik). Leggyakrabban mohaszerű, huzalra, tollra emlékeztető v. lemezes alakban fordul elő. Eddig talált legnagyobb darabja 1466: a Ném. Érchegységben lelt Ezüst asztal, melynek alapterülete 2x4 m volt és 10 kocsirakományt (kg. 20 tonnát) nyomott. Az újkor legnagyobb darabját Sonorában (Mexikó) találták, súlya 1,03 t volt. A termés~ általában term-es ötvözetet alkot a rézzel, az arannyal és a higannyal, valamint az antimonnal és a bizmuttal. A termés~-lelőhelyek túlnyomó része - Chanarcillo (Chile), Potosi (Bolívia), Broken Hill (Ausztrália) - kimerült, néhány helyen azonban - Colorado (USA), Ontario (Kanada), Huanchaca és Colquechaca (Bolívia), Német Érchegység - még folyik a kitermelés. Elterjedt ~érc az argentit („lágy ezüstérc”, ezüst-szulfid), amely 87% ~öt tartalmaz, v. rombos módosulata, az akantit, az ún. vörösezüstércek (pirargirit v. proustit), a klórezüst stb. A termés~ és az ~ércek kitermelése az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. 1953: pl. a kitermelt ~nek csupán 20%-a származott e forrásokból, 45%-át az ólom- és horgany-, 18%-át a réz- és nikkel-, 2%-át pedig az ónkitermelés adta. Ennek következtében alapvetően megváltozott az ~termelő orsz-ok sorrendje is: a hajdanában kiemelkedő Mexikó és USA mögé szorosan fölzárkózott Peru, Kanada és Oroszo. - Az ~ érceiből való kinyerésére eredetileg az amalgámozást és a ciános lúgozást alkalmazták (→arany). Ma már csak az utóbbinak van jelentősége. Ezt az elektrolitikus finomítás követi. Az egyéb ~tartalmú ércekből való kinyerésnél az ~ v. az anódiszapba kerül (réz- és nikkelércek elektrolízisénél), v. kohászati melléktermékként (ólom- és horganyércek földolgozásánál) leűzéssel (kupellációval) dolgozzák föl tovább, és az így keletkezett nyers ~öt elektrolízissel finomítják. - A színezüst a periódusos rendszer első mellékcsoportjában lévő elem; rendszáma 47; viszonylagos atomtömege: 107,868; fő vegyértéke 1; sűrűsége: 10,50; olvadáspontja: 960,85 C°; forráspontja: 1980 C°; brinnel-keménysége: 26; húzószilárdsága: 137 N/mm²; szakadó nyúlása: 60%. Az ~ fehér színű fém, színének világossága, hő- és elektromos vezetőképessége, fényesíthetősége és fényvisszaverő képessége minden más fémét meghaladja. Minthogy a hosszabb hullámú (vörös, narancs, sárga) fénysugarakat a rövidebb hullámhosszúaknál tökéletesebben veri vissza, árnyalata „melegebb”, mint pl. a „hűvösebb” krómé. Nyújthatósága majdnem eléri az aranyét: 0,0002 mm vastagságú, áttetsző kékeszöld színű fólia készíthető belőle, és 1 g ~ből 2 km hosszú fonál húzható. Karckeménysége 3, az arany és a réz keménysége közötti. Az oxigénnel szilárd állapotban reagál, és egy molekula vastagságú láthatatlan ~oxid védőréteget alkot. Ezen oxidréteg jelenléte lehetővé teszi ~ionok keletkezését, amelyeknek csíraölő hatása van: ez a magyarázata annak, hogy a kolloid-állapotú ~oldatoknak, de még az ~ pénzérméknek, evő- és egyéb eszközöknek is sterilizáló a hatása. - Vízben nem oldódik, de erős savak (pl. perklórsav) oldják. Olvadt állapotban a saját térfogata hússzorosának megfelelő mennyiségű oxigént képes fölvenni. Lehűléskor az oxigén oly hevesen távozik, hogy ~cseppeket ragad magával (ún. fröccsenés); réz v. horgany hozzáötvözésével v. redukáló anyag (pl. faszénpor) rászórásával ez megakadályozható. - Igen könnyen alkot vegyületet a kénnel: a lakott terekben gyakori kénhidrogénnel ~szulfid-réteg keletkezik az ~tárgyak felületén: ez az elszíneződés leggyakoribb oka. Uez az oka az ~ néha érezhető kellemetlen „fémszagának” is, amely organikus kénvegyületek hatására vezethető vissza. Nem-oxidáló savak (pl. sósav) nem oldják, kénsavban hevített állapotban oldódik. Legjobban a salétromsav támadja meg, amely viszont az aranyat nem oldja, ezért a legalkalmasabb szer a két anyag megkülönböztetésére (ún. választóvíz). A nátrium-cianidban való oldódását a ciános lúgozásban, a kálium-cianidban valót pedig a galvánezüstözésben alkalmazzák. Mindkettőhöz oxigén v. hidrogénperoxid jelenléte szükséges. -

Ötvözetei. Az ~ a legtöbb alkalmazási ter-én túl lágynak bizonyul, ezért más fémekkel ötvözik. A higannyal amalgámot alkot (fogászat), az ~tárgyak készítéséhez ma már kizárólag a rézzel készített ötvözeteket használják. Az ~ötvözetek finomságát a bennük foglalt szín~ ezrelékben kifejezett arányával jelöljük. A legfontosabbak: 970 (vagyis csak 3% rezet tartalmaz) zománc- v. niello-ezüst (zománcozás és niello); 925 - angol v. sterling-ezüst (angolszász ter-eken kizárólag ezt a finomságot tekintik ~nek); 835 - egyre ritkábban alkalmazott, ma még kötelező minőség a skandináv térségben, a Benelux áll-okban és Fro-ban; 800 - Svájc, Au., No., Mo. stb. - használati tárgyak, evőeszközök készítésére keménysége és tartóssága miatt ideális. A technikában más ötvözeteket is alkalmaznak. - Az ~ kitermelésének és megmunkálásának kezdetei szoros kapcsolatban állnak az aranyéval. A legrégebbre keltezhető ~leletek Anatóliából származnak, hidegen kovácsolt réztárgyakkal és eszközökkel együtt, a Kr. e. 5. évezred közepéről. Mezopotámiában a Kr. e. 3800 táján bevándorló sumérok már tisztában voltak az ~ megmunkálásához szükséges kohászati és kézműves ismeretekkel. Nagyobb számban azonban csak későbbi, Kr. e. 3000-2800 időszakból kerültek elő ~edények Uruk városából és a vele egykorú Kis (ma: Dzsemel-Naszr) palotából. Uebben az időszakban találkozhatunk ~ forrasztóanyag használatával réz- és bronztárgyakon. I. Szárgon kir. (Kr. e. 2414-2358) uralkodásától fogva írásos dokumentumok mutatják a mezopotámiai ~ származását: „Szíria ezüsthegyei” (a mai anatóliai Taurusz-hg.) a forrás. A Kisázsiában Kr. e. 2000 k. letelepedő hettitáknak sikerült először az ~ércek földolgozása és a leűzés valamilyen egyszerű változata. Ezáltal annyira megnőtt az ~termelés, hogy Hammurabi kir. (Kr. e. 1793-50) ~pénzt veretett. Uez idő tájt kezdték meg a főníciaiak az Ibériai-fszg. ~jének a kiaknázását, miután a szardíniai lelőhelyeket kimerítették. - Az első egyiptomi ~lelőhelyek Kr. e. 3800 tájáról ismertek (El Berzeh). ~forrasztók Kr. e. 2550: mutathatók ki (Hetep-Heresz kir. baldachinja). Az egyik legnagyobb egyiptomi, ~ből készült alkotás Kr. e. 1350: a Tutanhamon sírjában lelt 1 m hosszú trombita. - A klasszikus ókori kultúrák emelték új technológiák alkalmazásával, az újonnan fölfedezett ~lelőhelyek kiaknázásával az ~öt mint pénzverésre és használati tárgyak készítésére szolgáló alapanyagot arra a jelentőségre, melyet a legújabb korig megőrzött. A legelső görög ~leletek egykorúak az aranyleletekkel. A gör. anyaországnak nem volt aranybányája, de a Kr. e. 6. sz. óta ismeretes az Athéntól DK-re elterülő Laurion-hg. ~érceinek és ~tartalmú ólomérceinek a kitermelése és kohászati földolgozása. Görögo-é az első kultúra, mely ~ben gazdagabb volt, mint aranyban, és pol. fölemelkedését az ~nek köszönhette. Kr. e. 487: Themisztoklész ~tel fizette a hadiflotta építését, és a Kr. e. 6. sz-tól vert gör. ~pénzek végképp biztosították az ~ mint pénzérmefém elterjedését. Kr. e. 539: gyűlt össze az ókor legnagyobb mennyiségű ~kincse a perzsa Kürosz udvarában. Ez a kincs került Kr. e. 331: Nagy Sándor birtokába rudak, pénzérmek és edények formájában. Súlyuk 290.000 talentumot (7598 tonnát) nyomott. - A rómaiak elsőízben Kr. e. 269: vertek ~pénzt a D-Itáliában megtelepedett gör-ök hatására, de általánosan a C. Flaminius konzul verette denariusok Kr. e. 217: történt bevezetésével terjedt el az ~ fizetőeszköz. A hódítások révén uebben az időben jutott birtokukba a hispániai ~, melynek kiaknázását nagy szakértelemmel és szervezőkészséggel végezték; a róm. hatás alá kerülő karintiai, erdélyi és balkáni (Trákia) ~bányák hatalmas bőséget teremtettek. Edények, tükrök mellett bútorokat és egész fürdőszobafölszereléseket készítettek ~ből. - A Róm. Birod. hanyatlása az ~bányászat visszaesését is eredményezte. A középkor első igazolható emlékei az ~bányászatról a 7. (Elszász és Poitou) meg a 8. (Svédo., Cseho.) sz-ból származnak. 922: kezdődött újra az ~termelés Szászo-ban, 968: a Harz-hg-ben, Karintiában, Stájero-ban és Tirolban. 1163: bányásztak ~öt a Szász Érchg-ben majd Sziléziában, Mo-on és Morvao-ban. A 16. sz: No. adta a világ ~termelésének több mint kétharmadát. - Mexikó (Cortez, 1518) és Peru (Pizarro és Amalgro, 1532) meghódítása után megindult az ~áradat Eu-ba. Az indián vagyon kirablása után hamarosan fölfedezték az első lelőhelyeket Mexikóban, Peruban és Chilében. 1557-től alkalmazták az ősi amalgámozást, noha Eu-ban csak 1785 u. mutatható ki. 1845-48: a Mexikó ellen vívott háborút követően a kaliforniai, arizonai, nevadai, utah-i és wyomingi ~bányák az USA tulajdonába kerültek.

Újabb bányákat is fedeztek föl (Comstock Gang, 1856); az alaszkai lelőhelyek 1867: kerültek az USA birtokába, amikor Alaszkát megvásárolták Oro-tól. A 19. sz. végétől Ausztrália lépett a legfontosabb ~termelők sorába. A 20. sz. elejétől Kanada és a SZU növeli ~termelését (Kínáról nem is beszélve, ahonnan nem állnak rendelkezésre adatok). - Az ~ technikai alkalmazása a 19. sz. elejétől terjed egyre jobban: ~amalgám a fogászatban (1800), ~sók a fényképezésben (Daguerre, 1810) és a galvántechnikában (1840), ~ötvözetek az elektrotechnikában és kemény forrasztóanyagok műszaki célokra (mindkettő 1900 óta). Az egyre növekvő kereslettel nem kellő mértékben emelkedő kínálat áll szemben. - A világ ~készleteit kb. 800.000 t-ra becsülik. E mennyiség több mint 1/3-a magánkézben van, különösen Indiában (140.000 t) és Kínában (78.000 t), ahol több évsz. alatt halmozódott föl. Ezzel szemben a „nyugati világ” hivatalos készletei elenyészőek: kb. 9331 t (1973). Noha a termelés évi kb. 10%-kal nő, elmarad a kereslet növekedésétől. A hagyományos fölhasználási ter-eket (ékszer, használati- és dísztárgy, pénzérme) túlszárnyalta az ~ technikai fölhasználása: egyedül a fotóipar 25%-kal részesedik a világ ~fölhasználásában, a hagyományos iparágak a teljes fölhasználás kb. 20%-át teszik ki. →ötvösség O.F.-**

Lipffert 1976:91.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.