Magyar Katolikus Lexikon > H > hittitok


hittitok (lat. mysterium fidei): a legfőbb →misztérium, Isten léte és üdvöthozó tette, mely a →kinyilatkoztatás révén föltárul a hívő előtt, de felfoghatatlan marad. A ~ Istennel való kapcsolatunk előfeltétele és →alapja. - A szorosan vett ~ok léte és kinyilatkoztatásuk lehetősége hittétel (DS 2732, 2841, 2855, 3015, 3041, 3225, 3236, 3422), ilyenek: a →Szentháromság, a Fiú megtestesülése (→hüposztatikus egység), a Szentlélek bennünk lakása (→megszentelő kegyelem), az →Eucharisztia és Isten boldogító színelátása (→istenlátás). A ~ felfoghatatlansága a színelátásban sem szűnik meg, sőt éppen ez tárja föl Isten titkának kimeríthetetlen, fölfoghatatlan végtelenségét (DS 800, 3001).  Sz.F.

KL II:301. - SM II:189. - Rahner 1980. (s.v. titok)