Magyar Katolikus Lexikon > H > hazaszeretet


hazaszeretet, patriotizmus: általános értelemben a →haza iránti természetes vonzalom, mellyel a hazát megbecsüljük, javát a sajátunknak érezzük; sajátos értelemben erkölcsi erény, mely arra tesz készségessé, hogy a haza boldogulását előmozdítsuk, s érte javainkat, sőt ha kell, életünket is feláldozzuk (→hadkötelezettség). - A ~ már a pogány lat. kultúrában az emberi viszonyok kiegyensúlyozott megélésének, az egymás alá és fölé rendeltek (uralkodó és alattvalók, szülők és gyermekek, istenek és emberek) jó kapcsolatának egyik alapja. - Az erkölcstanban a ~ a →jámborság (lat. pietas) része, az →igazságosság társerénye. A →negyedik parancsolat kiterjed a ~re is. A ~ és a haza szolgálata a →hála kötelességéből és a →szeretet rendjéből következik. A törvényes hatóságok iránti alárendeltség és a →közjó szolgálata megkívánja az állampolgároktól, hogy betöltsék szerepüket a pol. közösség életében. A ~ a családban megélt szeretet kiáradása az egy hazában élők közösségére. Ezért mondjuk a hazaszerető embert a 'haza fiának', hazafínak, és 'édesnek' a hazát. - A 19. sz: a ~et szinte a legfontosabb erénynek tartották. A ~ hiánya mutatkozik meg a →hellénizmus óta újra meg újra fölbukkanó →kozmopolita szellemiségben. **

Horváth Sándor: A haza és a ~ bölcseleti alapjai. Bp., 1922. - SL II:1148. - LThK V:169.

Hazatérteket Fogadó Bizottság(ok): A 9010/1946. ME sz. rendelettel 1946. VIII. 24: a Népjóléti Min. szervezte a nem hivatásos állományú, kisegítő szolgálatú, levente kötelezettségű, hadifogságból hazatérők; valamint a hivatásos katonaként hadifogságba került, de hazatértük után a honvédség állományába nem vett és nyugdíjban nem részesülhetett, és azon polgári személyek fogadására, akik Mo. ter-én estek hadifogságba és hazatértek. - A betegen hazatérteknek orvosi és gyógykezelési jegyet adtak, esetleg kórházba utalták, ill. igazolványt adtak, hogy az illető ragálymentes-e, v. nem. Kizáró oknak tekintették, ha a hazatért fasiszta v. annak tekintett alakulat (pl. az SS) tagja volt, nevét németesítette v. ném-m. kettős állampolgár volt. 88

A m. állam szervei 1944-50. Bp., 1985. I:228.