szerzetesrendek föloszlatása, eltörlése (lat. abolitio): szoros értelemben →szerzetesrend megszüntetése az alapításra jogosult egyházi hatóság által; tág értelemben rendek elpusztítását és működésképtelenségét célzó állami adminisztratív intézkedés. - 1. A II. József-féle abolitio. II. József (ur. 1780-90) 1781: megtiltotta a rendeknek, hogy külf. elöljáróikkal kapcsolatot tartsanak, belső autonómiájukat semmibe vette. A köztudatban az udvari propaganda jóvoltából az élt tovább, hogy II. József a társad. számára hasznot nem hajtó, szemlélődő rendeket oszlatta fel, az egyh. holtvagyont az aktív nemzetgazdaság szolgálatába állította, a tevékeny rendeket pedig támogatta, v. legalábbis eltűrte. Valójában nem ez történt. 1782-: Mo-on 134 férfi és 6 női rendházat szüntetett meg néhány év leforgása alatt. A tanító jászói premontreiek, egri ciszterciek és székesfehérvári pálosok éppen úgy feleslegesek voltak előtte, mint a kamalduli v. ágostonos remeték. Kivétel volt az →Erzsébet apácák rendje, amely a budai ferencesek ktorát kapta meg, s az →angolkisasszonyok Vácról Pestre helyezett közössége. A budai ferenceseket a kir. az országúti ágostonos ktorba telepítette, mert szerinte Budán ott volt szükség lelkipásztori munkájukra. A →zalavári Szent Adorján apátság azért menekült meg, mert a Göttweig fiókapátsága volt, a →zirci ciszterci apátság fennmaradása pedig (heinrichaui porosz ciszt-ek birtokolták) külpol. érdeknek tulajdonítható. - A rházak feloszlatásának forgatókv-e volt, s része volt a mindenre kiterjedő leltározás. Az ingatlanok mellett az állam még a legkisebb ingóságokra (pl. szentképek) is igényt tartott, hogy utána a tisztviselők a közp. raktárakból nevetséges áron elkótyavetyéljék, v. szabad prédának tekintsék. A szerzetesi kvtárakat begyűjtötték az →Egyetemi Könyvtárba. A →Vallásalapba befolyt pénzből számos pléb-t alapítottak, tp-ot építettek, de ezek értéke nem volt arányban az elkobzott javak értékével. II. József halálos ágyán a „nevezetes tollvonással” néhány kivételtől eltekintve minden rendeletét visszavonta, de ez a gesztus nem tudta helyrehozni a szerz. élet felszámolása által az Egyháznak és áttételesen a magyarságnak okozott mérhetetlen károkat. - 2. 1950. VIII. 30: az →Állam és Egyház közti megállapodás után a M. Közlöny IX. 7: közölte a Népközt. Elnöki Tanácsának 1950:34. törvényerejű rendeletét a ~ról: „1.§ A M. Népközt. ter-én a szerzetesrendek működési engedélye ennek a törvényerejű rendeletnek hatálybalépésével megszűnik. Nem vonatkozik e rendelkezés a kat. egyh. iskolákban a tanítás ellátásához szükséges megfelelő számú férfi és női tanítórend működési engedélyére. - 2.§ Mindazok a szerzetesrendek, melyek működési engedélyeinek hatálya az 1.§ értelmében megszűnik, kötelesek működésüket a M. Népközt. ter-én ennek a tvr-nek hatálybalépésekor megszüntetni. - 3.§ A Belügyminiszter, a Vallás- és Közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg azt, hogy az 1.§ alapján mely tanítórendek folytathatják tevékenységüket. - 4.§ Ez a tvr. a kihirdetés napján lép hatályba; végrehajtásáról a Belügyminiszter, a Vallás- és Közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik annak figyelembevételével, hogy azoknak a szerzetesrendeknek tagjai, melyeknek a jelen rendelet értelmében működési engedélye megszűnik, 3 hónapon belül a volt rendházakat elhagyják. Kiss Károly s.k., a Népközt. Elnöki Tanácsának h. elnöke, Szabó Piroska s.k., a Népközt. elnöki Tanácsának titkára.” - Ennek értelmében a bencések, a piaristák, a kapisztránus ferences és a Szegény Iskolanővérek rendje kivételével az összes m. szerzetesrendet megszüntették. A föloszlatott r-ek tagjait 3 hónapon belül a rház elhagyására kötelezték, többeket ennek lejárta előtt internáltak. A megszüntetett r-ek ingó és ingatlan vagyona az államé lett, kvtáraik és levtáraik (mint egységek, nagyrészt anyagukban is) megsemmisültek; kivéve a zirci és gyöngyösi műemlékkvtárat, melyet az OSZK kapott meg; a rházi gyűjt-ek megmaradt része a Könyvtárközi Közp. ill. az OL tulajdona lett. - Az 1950-es föloszlatáskor több kimutatás is készült. A források összevetéséből úgy tűnik, hogy 23 ffi szerzetesr. került feloszlatásra 182 rházban 2582 szerz-sel. Ugyanekkor mintegy 40 női r. megszüntetésére került sor, kb. 450 rházzal. A létszámra csak becsléssel következtethetünk. 1948: 6 r. adatainak híján 9500 apáca volt, így a feloszlatás kb. 10.000 apácát érinthetett. - A kultuszmin. és a kat. egyh. képviselői között az egyháznak átadandó isk-król 1950. IX. 7: írt alá egy további megállapodást Jóború Magda államtitkár és →Sík Sándor piar. rfőn. Az átadásra kerülő isk-k és koll-ok a következők voltak: a bencéseknek a pannonhalmi gimn. és a győri Czuczor Gergely Gimn.; a piar-knak a kecskeméti Katona József Gimn. és a bpi Piar. Gimn-nak az Ady Endre Gimn. által használt isk. helyiségei; a ferenceseknek az esztergomi volt ferencesrendi és a szentendrei gimn.; a szegedi isk-nővéreknek a bpi Rozgonyi Piroska Gimn. és a debreceni Svetits Int. gimnáziumi része. A r-ek tehát csak részben kapták vissza saját intézményeiket. Ezzel egyidejűleg Pannonhalmán, Győrött, Kecskeméten, Esztergomban, Bpen és Debrecenben 6 koll. került átadásra. A rházak Pannonhalmán, Győrött, Kecskeméten, Esztergomban, Debrecenben és Bpen (itt a piar., a ferences és a szegedi isk-nővérek) működhettek. Az egyezmény értelmében a 9 rházban mintegy 250 szerz. maradhatott. Minden isk-ban évf-onként 2 párhuzamos (humán és reál tagozatos) o. indulhatott, max. 40-40 tanulóval. A koll. növ-ek száma az isk. tanulók 50%-a, kivéve Pannonhalmát és Esztergomot, ahol a tanulók összlétszáma lehetett. Osztályonként 2-2 szerz-tanár működhetett. - 1989-: →szerzetes intézmények Magyarországon **
M. Közlöny 1950. IX. 13. - Török-Legeza 2000.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.