naptárvita: katolikusok és protestánsok valláspolitikai vitája a →Gergely-naptár bevezetéséről. - I. A XIII. Gergely által, 1582. II. 24: elrendelt →naptárreform Eu. számos országában váltott ki ellenállást, de a legviharosabb vitákat No-ban idézte elő. Miután a prot-ok megismerték a reform lényegét, lelkiismereti szabadságuk megsértését, az →augsburgi vallásbéke sérelmét, Róma ellenük irányuló hátsó szándékát stb. vélték benne fölismerni. Fokozta a feszültségeket, hogy a kat. ügy iránti buzgalomból Lüttich és Ágosta már 1583. II: bev. az új naptárat, külön p. fölszólításra IX. 14-én, a birod. r-ek általa remélt megegyezése előtt a cs. is elrendelte fölvételét. - Kezdetben fejed-ekhez v. a nemz-hez címezték szakvéleményként az első támadó írásokat. A prot. tudósok (Michael Mastlin, majd Lukas Osiander stb.) nyomán sok helyen ellenezték a Gergely-naptár fölvételét. A kat-okat fölkészületlenül érték e támadások, védekezésük eleinte csak a p. rendelkezés és az új naptár újra-nyomtatására korlátozódott. Róma a reform tud. megalapozásának magyarázatát sürgette, de az csak a viták elmérgesedése után jelent meg. A cs. fölkérésére Paulus Fabricius bécsi tanár által készített első kat. védőirat nyomtatásban meg sem jelent. A védelem, majd ellentámadás 1585: bontakozott ki, s ez főként Johannes Busaeus SJ, Johannes Rasch, Peter Röst SJ, Antonio →Possevino SJ stb. érdeme. Ők mutatták ki egyebek közt, hogy az ellenkezés igazi oka nem az új naptár pontatlansága (amit VIII. Kelemen p. 1603. III. 16: brevéje is elismert), hanem a pápaság elleni gyűlölet. - A Gergely-naptár átfogó és részletes védőirata, a reform világos kifejtése Christoph →Claviustól származik (Explicatio Romani calendarii a Gregorio XIII. P.M. restitui, 1603). Rtársa, Paul Guldin SJ 1616: kiadott Calvisius-cáfolata már a ~ záró eseményének tekinthető. Az egyszerű emberek fölfogását és hangulatát nem a tud. művek befolyásolták, hanem a Gergely-naptárat támadó v. népszerűsítő röplapok. - II. Egyidejűleg Stájero-ban, Poroszo-ban, Erdélyben és Livóniában stb. is zajlott ~. - 1. V. Vilmos bajor hg. szorgalmazására 1583. I. 15: az ágostai városi tanács elrendelte a Gergely-naptár bevezetését. A prot-ok többször is tiltakoztak, de kifogásaikat a tanács elvetette és I. 29: a rendelkezést életbe léptette. A helyi prot-ok III: a főtörvényszék elé vitték az ügyet, prédikátoraik lpászt. eszközökkel (imádság, prédikáció) igyekeztek a per sikerét előmozdítani. A vitába a szomszédos fejed-ek is beleavatkoztak. Lajos württembergi hg. a prot-ok érdekében a tübingai egy-hez fordult, ahonnan XI. 24: a kat. egyh-at és a tanács eljárását elmarasztaló szakvéleményt eszközölt ki. Vilmos hg. viszont a cs. közbelépésével 1584. V. 17: elérte, hogy a pert a tanács megnyerje. A tanács az új naptár bevezetését elrendelő cs. levél, majd az ítélet birtokában sem tudta az ev-okat álláspontjuktól eltéríteni, az ellenzők egyik vezérének letartóztatása fegyveres zavargást váltott ki. A viszályt VI. 14: ulmi békéltetőkkel sikerült elsimítani. VI. 14: az ev-ok elfogadták az új naptárat, de ahhoz a szószékekről magyarázatot fűzhettek. - 2. Az erdélyi ~ kiváltó oka a Váradon kiadott Calendarium Julianum pro anno 1585 és a hozzá fűzött (Beregszászi Pétertől származó), az új naptárat támadó carmen volt. A választ Wolfgang Schreck SJ írta meg egy kis füzetben, amit →Szántó (Arator) István SJ juttatott el Beregszászinak. A továbbiakban ők ketten hadakoztak. A vitairatok egy része nem maradt fönn, csak más művek utalásaiból ismeretes. Az erdélyi jezsuiták ~jába utóbb Antonio Possevino SJ p. követ is bekapcsolódott. 1589: a „nagy plénum előtt” lefolytatott szóbeli vita Szántó István és Joó János váradi prof. között az erdélyi ~ utolsó mozzanata volt. T.J.P.

Sitzungsberichte der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften 87. Bd. I. Heft. 1877:485. (Kaltenbrunner, F.: Die Polemik über gregorianische Kalenderreform) - Abhandlungen der Königlich-Bayrischen Akademie der Wissenschaft. Historische Klasse. 15. Bd. 3. Abteilung. 1880:3. (Stieve, F.: Der Kalenderstreit des 16. Jahrhunderts in Deutschland) - Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 1. Bd. 1880:499. (Kaltenbrunner, F.: Der Augsburger Kalenderstreit) - Knauz 1876. - ItK 1930. (Timár K.: Szántó [Arator] István irod. tervei) - RMNy 1473-1600. Bp., 1971.