Novgorod (or. 'új város'), Nagy-Novgorod (megkülönböztetésül a Volga-parti Nyizsnyij-Novgoroddal szemben): ősi orosz város a Volkov folyó partján. - A legenda szerint már András ap. eljutott a Baltikum és a Fekete-tenger között fontos szerepet betöltő ~ba, mely később ellenőrzése alá vonta a bizánci birod-ba vezető keresk. útvonal É-i részét. 850 k. a →varégok foglalták el Rurik fejed. uralkodása idején, akinek egyik utóda, Oleg 880 k. meghódította Kijevet, s az hamarosan a kialakuló orosz állam főv-a (→Kijevi Oroszország), ~ a hg. fiának öröksége lett. Vlagyimir fejed., mielőtt eltávolította bátyját Kijev trónjáról, ~ban uralkodott. 989: Kijevben vette föl a keresztséget, de ~ban erős pogány ellenállást kellett felszámolnia. 992 k. ~ ppség, 1165: metrop. székhely lett (Andrej Bogoljubszkij hg. [†1175] uralkodása alatt), székéért a 13. sz. elején hatalmi harcok törtek ki, egészen az oroszo-i mongol uralom kezdetéig (1237). - A Bölcs Jaroszláv (†1054) alapította közt. kereskedő arisztokráciája a népgyűlés (veche) révén kormányozta a városállamot, a hercegek (poszadnikok) fő feladata a hadsereg irányítása volt. A nagy vagyonnal rendelkező klérus a hg-ekhez hasonlóan nyíltan részt vett a keresk-ben. A főpapokat a szerz-ek közül a 12-15. sz: a népgyűlés választotta és tette le. A ~i metrop. megkülönböztető jelvénye volt a kerubokkal ékesített fehér mitra, melynek használatát 1564: a ppi szinodus Moszkva és egész Oroszo. metrop-jának is engedélyezte. Rangban 2. helyen az archimandrita (a Szt György mon. apátja) állt. - A nagy távolságnak valamint a várost övező ingoványoknak és lovassággal nehezen járható erdőknek köszönhetően ~ot a mongolok nem tudták bevenni, de sarcot kellett fizetnie. Kijev eleste (1240) után Oroszo. vallási, kulturális és pol. közp-ja (→Orosz Ortodox Egyház). Alekszander Nyevszkij hg. (†1263) egyezséget kötött a mongolokkal, és megvédte Oroszo. Ny-i határait a svédekkel és a →Német Lovagrenddel szemben. ~ a kk. végén is jelentős keresk. központ, a Szt Péter-telep a hanza városok szövetségének legkeletibb érdekeltsége, főként prémekkel, bőrrel, mézzel és szurokkal kereskedtek. ~ban és az 1348-ig fennhatósága alatt maradt gazdag kereskedővárosban, Pszkovban a sztrigolnyikok szektája 1350 k. a simónia és a ritualizmus ellen fordult. 1375: Karp eretnek diákonust a nép egyh. ítélet nélkül a folyóba ölte. A zsidózók (→orosz szekták) üldözése és szétszóratása 1490: kezdődött, 1504: a Szinodus határozata alapján Moszkvában és ~ban több eretneket megégettek. - A hanza városok hanyatlása és a mongolok benyomulása Közép-Eu-ba a 15. sz. közepén válság szélére sodorta ~ gazd-át. Moszkva, mely 1459-től Oroszo. metrop-jának székhelye, kezdte átvenni ~ pol. vezető szerepét. III. Iván moszkvai fejed. (ur. 1462-1505) 1478: fegyveres erővel ismertette el magát a közt. uralkodójának. A vagyontagadók szektájával szembeszálló Genaggyij metrop-t 1503: letette, mert nem volt hajlandó átadni egyh. birtokokat. Ciprion metrop-nak 1509: azért kellett távoznia, mert nem szerzett érvényt a moszkvai metrop. önkényes törv-einek; széke 17 é. betöltetlen maradt. Ekkoriban vetette föl Filotej pszkovi apát a →harmadik Róma-elméletet. IV. (Rettegett) Iván cár (ur. 1533-84) a központosító szándékainak ellenálló ~ lakosságának többségét 1570: lemészároltatta v. száműzte. ~ nem tudta kiheverni a csapást, bár sokáig játszott közvetítő szerepet Oroszo. és a terjeszkedő lengy-litván kirság között. A kk-ban kb. félmilliós lakossága a 20. sz. végére kb. 60 ezer főre csökkent. - Kk. tp-ai: Szt Bölcsesség-tp. (1045-52), Szt Miklós-tp. (1113), Szt György mon-tp. (1119), Színeváltozás-tp. (1352). Ikonfestő isk-ját az 1547-i moszkvai tűzvész után Makariosz metrop. (1543-64) erőszakkal Moszkvába költöztette az újjáépített tp-ok kifestésére. Tp-ai és festményei közül sok megsérült a II. vh-ban. **
NCE X:544. - LThK 1993. VII:940.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.