kazula (a lat. casa, casula, 'ház, házacska' szóból), planeta: a latin szertartásban →miseruha. - A 9. sz-ig planetának nevezték, ami a polg. ruházatban szokásos planulának (paenula) felelt meg. Ez harangszabású, ujjatlan v. elöl fölhasított bőr v. posztó köpeny volt, amit az utazók az időjárás viszontagságai ellen viseltek. - A ~ név a lat. casa kicsinyített formája. A casa házikót, kunyhót jelöl, ami a pásztort v. a földön dolgozót megóvta a hirtelen esőtől és hidegtől. - A ~ szabásmintája kezdetben kör, majd a karoknál rövidülve →ellipszis alakú, esetleg elöl rövidebb, mint hátul. A 12. sz: a karoknál egyre rövidebbre vették, s kialakult a hegedű-~ formája. A II. Vat. Zsin. u. elterjedt, ún. Borromei-~ valójában a planeta formát eleveníti föl. - A →bizánci szertartásban a ~ megfelelője a →felonion. - A néprajz a Dunántúlon viselt kendőszerű ruhadarab nevét a ~ból származtatja: →kecele. **
Kraus II:201.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.