🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bádogos
következő 🡲

bádogos (lat. laminarius, ném. Spengler): az ősi fémművességből kiváló, nálunk a 15. sz. során honosuló →kézműves mesterség, később →céhet is alkotott. Különböző fémlemezekből, szegecsekből, forrasztó anyagokból satu, üllő, kalapács, olló, lukasztó, véső, fogó, forrasztó alkalmazásával vert munkával, karcolással, forrasztással különféle tartókat, edényeket, épületfödeleket, tetővízhárítót, ereszcsatornát készít. B. I.

Bogdán 1984.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.