Magyar Katolikus Lexikon > U > úrbér


úrbér (az ófelnémet erbëran és a ném. urbar, ‘termést beszállítani’ szóból): a jobbágytelek használatáért a földesurat megillető szolgáltatások összessége, földesúr és jobbágyai kölcsönös kötelezettségei és jogai. – 1. A földesúr kötelességei: →jobbágytelek, →közlegelő, erdő-, nádas-használat, →kocsmatartás biztosítása; vadkárok elleni védelem; a →jobbágy személyének és vagyonának védelme minden esetben. Különös része e kötelességnek az, hogy jobbágyainak magánjogi aktív pereit nemesekkel szemben, mint felperes viselte. Büntető és pol. ügyekben ugyanez a megfelelő ügyész (földesúri, vármegyei) feladata volt; a földesúr tartozott a jobbágy gyermekeinek →gyámságát viselni. A szülők halála u. vagyonukat a földesúr részéről kiküldött tiszt a bíró és az →esküdtek jelenlétében összeírta. A hagyatékkal a →végrendelet értelmében jártak el, ha ilyen nem volt, a hozzátartozók érdekében a földesúr elrendelte a hagyaték eladását, v. a vagyonkezelést az általa kirendelt gyámra bízta, aki azt bizonyos díjázás fejében a földesúr ellenőrzése mellett vállalta el. Az árvák eladott vagyonának gyümölcsöztetéséről is a földesúrnak kellett gondoskodni. – 2. A földesúr jogai: a) a jobbágyok szolgáltatásainak igénylése; b) a vám- és révszedés (telonium, naulum) joga, ha azt külön nem engedték át egyes kiváltságolt közs-eknek. Nem fizettek a jobbágyok sem saját, sem idegen vám- és révhelyeken, ha a földesúr szolg-ában keltek át azokon; c) a húsbehozatal és a mészárszék (macellum). Ha olyan mészárszéket tartott fönn, melyből az igényeknek eleget is tudott tenni, a jobbágy, ha húst hozott a faluba, azt elvesztette és 3 napi kézi robottal bűnhődött; d) malomtartás, mint eredetileg →regale jog, a jobbágyközs-et nem illette meg és abból ki volt becsülhető, de a jobbágyokat nem volt szabad arra kényszeríteni, hogy a földesúr malmában őröltessék gabonájukat; e) a földesúr elővásárlási jogát az ~ is megerősítette, ami nemcsak a jobbágyok mezőgazd., hanem ipari termelvényeire is kiterjedt. A vásárlásnak azonban a piaci áron kellett történnie; f) →úriszék tartása. – 3. A jobbágyok jogai a telken kívül: →faizás, →kocsmatartás, →közlegelő, →makkoltatás, →nádlás, →pálinkaégetés. A jobbágyi végrendelkezést korlátozta birtokának jogi természete, s a földesúri öröklési jog, ha a jobbágy örökös nélkül halt meg. A jobbágy csak szerzett birtokáról rendelkezhetett szabadon, ősi ingatlana fiait illette meg. Ha fiai nem voltak, a jobbágy csak ingóiról és szerzett ingatlanai feléről rendelkezhetett. Ősi ingatlanai és a szerzettek fele a földesúrnak jutott. – 4. A jobbágyok kötelességei: a) →füstpénz és rendkívüli alkalmakkor (fogolykiváltás, lakodalom, újmise, országgyűlési költség) subsidium; b) a föld terményeiből és az állatszaporulatból →kilenced; c) →egyházi tized. – d) Az 1514. é. törv-ekben megállapított ajándékokat az úrbéri rendelet évi 2 csirkére és 2 kappanra, továbbá 12 tojásra szállította le. 30 teleknek 1 borjút kellett szolgáltatni. Ezeket az ajándékokat a borjú kivételével pénzen is meg lehetett váltani. – e) →robot és hosszú fuvar. Ez utóbbi: 4 egész telkes, v. a kisebbek ennek megfelelő arányban egymás közt megállapodva, 4 ökrös igával évi egyszer 2 napi járóföldre tartozott fuvarozni, amikor az úrnak szüksége volt rá, de nem a nagy mezei munkák idején és nem túl sáros utakon. Ha a jobbágy a fuvarral 2 nap alatt nem jutott el rendeltetési helyére, a többletet beleszámították a robotba, ugyanígy a visszatérésre fordított időt is, ha akkor is megrakták szekerét. A fuvarral felmerülő rév-, vám- és egyéb költségeket a földesúr tartozott fedezni. **

Eckhart 1946:60, 219.