robot (a szláv rabot, 'munka' szóból), szerjárás, úrdolga, servitium (lat. 'szolgálat'): munkaszolgálat. - I. az ókorban kényszermunka. Az ókori K-en az uralkodók rendszerint ~ban műveltették meg a birtokukat és így emelték épületeiket is. A ~ abban különbözött a rabszolgamunkától, hogy a ~ra kötelezettek a kir-nak, nem magánszemélynek dolgoztak, és a ~ gyakran csak bizonyos ideig tartott. ~ot rendszerint a hadifoglyok (Iz 31,8) v. a leigázott népek (MTörv 20,11; Józs 16,10; 17,13) végeztek; de az uralkodók saját népük alsóbb rétegeit is kötelezhették szolgáltatásokra ill. arra, hogy évente egy meghatározott ideig a kir. birtokon dolgozzanak, sőt előfordult, hogy az egész népnek kellett ~olnia. - Izr. fiai a ~ot Egyiptomban ismerték meg, ahol új városokat kellett építeniük (Kiv 1). Felügyelők hatalma alatt álltak, akik Izr. fiai közül munkavezetőket jelöltek ki, akik felelősek voltak a teljesítményért (1,11; 3,7; 5,6.10.13,19). A kirság megalakulása után Izr-be is csakhamar, már Dávid idejében (2Sám 12,31) bevezették a ~ot, aki a föníciai Adorámot tette meg felügyelőnek (20,24). Salamon uralma alatt, a Templom építésekor rendszeressé vált a ~ (1Kir 5,27; vö. Bír 1,28). Szintén Adorám volt a ~felügyelő (1Kir 4,6; 5,28; 12,18), akinek nagy számban tartoztak a keze alá olyanok, akik a voltaképpeni munkát irányították (5,30; 9,23). Később Jerobeám lett József házának ~felügyelője (11,28). Salamon nemcsak a kánaániakat kötelezte ~ra, hanem Izr. szabad fiait is (5,27; 11,28), ez volt az egyik oka annak, hogy az ország É-i része elszakadt. A MTörv előírta Izr-nek, hogy legyen könyörülettel saját országában az idegenek és a rabszolgák iránt, mivel Egyiptomban maga is rabszolga volt (15,15; 16,12; 24,18.22), s a ~ a szabad embereknek teher, mely megkeseríti az életüket (Kiv 6,6; Lev 26,13; 1Kir 12,4.9). - II. Magyarországon. a) a jobbágy kötelező ingyen munkája a királyi, egyházi vagy világi földesúr birtokán vagy háztartásában. A föld használatáért adott járadék - a termény ill. pénzadó mellett - egyik, ezekhez arányosított formája. Mennyisége a termény- és pénzadókkal fordítottan arányos. A korai feudalizmusban a jobbágyok fő szolgáltatása, amit az árutermelés fejlődésével egyre inkább a pénzjáradék váltott föl. - 1. Az Árpád-korban a szolgák (→servus), a félszabad udvarnokok a várnépek alsó rétege mindenféle ~ot végzett: szántó- és szőlőmunkát, legeltetést, kaszálást, favágást, fuvarozást, liszt- és sörkészítést, fűtést, építkezést, stb. ~idejük nem volt szabályozott, míg a →libertinusok - heti 3 napos - ún. „hetes” ~ot adtak. - 2. 1200-1500: a kir. birtokok várföldjein és udvarnokföldjein kialakult a szabad költözési jogú jobbágyság, mely főként terményekkel és pénzzel adózott.A ~ az urasági szántók, rétek művelése mellett főként fuvarból, várak, malmok hidak épitéséből, javításából, évi néhány nap szolgálatból állott. - 3. A →Dózsa-féle parasztháború leverése után az 1514. évi törv. 14., 25-32., 44., 70. cikkelye az uraikhoz hűek kivételével eltörölte a jobbágyok szabad költözködési jogát (→röghözkötés), heti 1 nap ~ra kötelezte őket. Az 1548:27. tc. föltételekkel visszaadta a költözködési jogot, az évi 52 nap ~ot szántásban, vetésben, aratásban, szénakaszálásban, szőlőművelésben, bor és élelem fuvarozásában jelölte meg úgy, hogy átcsoportosítva idénymunkákban heti 2 napot kellett teljesíteni. Az 1570-es évektől a földesurak az →urbariumokban heti 2-3 napot is kikötöttek, ill. a parasztközösség által elvégzendő munkákat szabták meg. Az igás~ot (labor iugalis) az egy ekéhez elegendő jószággal gazdálkodó jobbágycsaládok önállóan, a többiek összefogva teljesítették. A gyalog v. kézi~ot (labor manualis) a →zsellérek, az igaerő nélküli jobbágyok végezték. A 18. sz. telepítései idején elterjedt a ~ pénzbeli megváltása, nőtt a taksás jobbágyok, a libertinusok száma. 1767: az úrbérrendezéskor (Erdély nélkül) az egésztelkes jobbágy évi 52 nap igás~tal, v. 104 nap kézi munkával; a házas zsellér 18, a házatlan zsellér 12 nap munkával robotolt, az igás~ot szántáskor 4, egyébként 2 állattal kellett végeznie. Évente 4 egésztelkes együttesen 2 napi járóföldre hosszúfuvart adott (a belső vámokat és a szállást a földesúr fizette). Minden jobbágy 3 napi vadászattal tartozott. 1836: a hosszúfuvart 2 napi igás~tá változtatták. 1848: a →márciusi törvények fölszabadították a jobbágyokat, 1853. III. 2: megszüntették a földesúri joghatóságból eredő járandóságokat és kötelezettségeket, a volt jobbágyok a volt úrbéri földekkel szabadon rendekezhettek. - b) ~nak nevezték 1850-1914: a paraszti gazdálkodásban a kényszer- v. előre kikötött munkát; így a részes aratók, felesek, zsellérek, telepítvényesek és fajzást v. legelőt használók részéről kikötött napszámot. - c) →málenkij robot. 88

BL:1534. - ~ és dézma, erkölcsi és anyagi, mező- és statusgazdasági tekintetben. 3 koszorúzott pályamunka. Pest, 1845. - Brünek József: ~ és dézma. Uo., 1846. - Robot- Ablsungs-Patent und Jagdgesetze für die österreichischen Staaten. Wien, 1849. - Közgazd. Szle 1901. (Návay Lajos, ifj.: ~ és engária) - Hóman-Szekfű V:112. (mutató) - Eckhart 1946:60, 220. - Lukács 1955:455. - Makkai 1956:29. - Dupka György: A „Malenykij ~” dokumentumokban. Ungvár-Bp., 1997. (Kárpátaljai m. kv-ek 83.) - Ethnographia 1999:2. sz. (Szilágyi Miklós: Angária - dézsma - ~) - Torma István: Négy év ~ a vörös pokolban. M. hadifogoly visszaemlékezései. S.a.r. Bencze Bernadett. [Sopron], [2001]