🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > libertinus
következő 🡲

libertinus, szabados (lat. 'szabadon bocsátott'): 1. a Szentírásban római hadifogságból váltságdíjért szabadult zsidó személy. A ~ok a ciréneiekkel és az alexandriaiakkal zsinagógiai közösséget alkottak, s talán saját zsinagógájuk is volt (1913-14: felszínre került az Ofelen egy gör. felirat, ez talán erre a saját zsinagógára utal). Szembeszálltak István diákonussal, és a főtanács elé hurcolták (ApCsel 6,9). - 2. a római birodalomban fölszabadított rabszolgától származó személy. Nem volt teljesen szabad. A kerség terjedésével a 7-9. sz: a ~ok száma megszaporodott. - 3. A középkori ~ v. libertus alacsonyabb fokú felszabadítás következtében olyan kötött helyzetben álló egyén, ki urával szemben bizonyos szabadságot szerzett, s bár az úr hatalma alatt maradt, helyzete a szolgához (servus) viszonyítva előnyösen változott. - 4. Mo-on a 12-13. sz: gyakran, a 13. sz. végétől ritkán emlegetik őket. A ~ok a világi nagybirtokon élők jellegzetes csoportja, kir. és egyh. birtokon csekély számban fordulnak elő. A ~ helyzete nem sokban különbözött a →servusétól; a ~ eladási ára a servusénak 1/3-a (1, ill. 3 márka). A servus ugyanis ura szempontjából értékesebb, mint a ~, mert semmi libertása nincs. A ~ kezén nem ritkán elég sok pénz halmozódott föl ahhoz, hogy megváltsa magát és közszabaddá, →liberré emelkedjék. A ~ (a servussal ellentétben) törvényes házasságot köthetett. A ~ családokat (a servus családokkal ellentétben, melyek nem törvényes házasság útján jöttek létre) nem lehetett szétválasztani. A ~ok szolgálata a világi birtokon olyan jellegű, mint az egyh. birtokon a lovas szervienseké, lovas jobbágyoké, helyenként fegyverrel is szolgáltak olyan urak ~ai, kiknek kevés volt a hadra fogható szerviensük. A ~ok között terheik és vagyonuk tekintetében nagy különbségek alakultak ki. A 14. sz. közepétől a ~ kifejezés a forrásokban nem fordul elő, a 15. sz-tól kezdve újra föltűnik, de a már egészében szabad állapotú parasztság olyan csoportjaira alkalmazták, melyek a jobbágyság átlagához képest kedvezményeket élveztek. 1514: az örökös jobbágyság kihirdetése után azokat a jobbágyokat nevezték ~oknak, kik szolgálatuk v. egy bizonyos pénzösszeg kifizetése fejében a többi jobbágynál kedvezőbb helyzetbe kerültek. Ilyenek voltak a hajdúk, falusi bírák, jobbágytelepítést végző személyek, taksás jobbágyok, egyes falusi iparosok. A ~ állapot a földesúri szolgáltatásoktól v. ezek egy részétől való mentességet jelentette, de az egyh. és áll. adó terén nem jelentett mentességet v. változást. A ~ok a török hódoltság idején legnagyobb számban a hódoltsági ter-hez közel éltek. A 18. sz: számuk csökkent, de a ~ állapot teljesen csak 1848: szűnt meg. 88-**

Századok 1940:405. (Csapodi Csaba: Szabadosok [libertini] 1514-1848) - Szabó 1948. - Agrártört. Szle 1963. (Szabó István: A prédium) - Bolla 1983. - Györffy 1983:629.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.