Magyar Katolikus Lexikon > T > tihanyi Szent Ányos bencés apátság


tihanyi Szent Ányos bencés apátság: I. András kir. 1055: alapította saját, családja, valamint élő és megholt rokonsága üdvösségére. Nevei az első okl-ekben: 1055: ecclesia sancte Marie Sanctique Aniani episcopi et confessoris in loco, qui vulgo dicitur Tichon, super Balatin; 1090 k. monasterium Sancti Aniani Tichoniensis; 1184: ecclesia Sancti Aniani in monte Tichon; 1244: abbas monasterii de Tychon; 1314: abbas et conventus monasterii Tykoniensis; 1503: abbacia monasterii Sancti Aniani de Thiconio ordinis Sanct                                                                          i Benedicti. - A ~ a kk-ban is a mai apátsági épület helyén állt a félsziget K-i partja fölé emelkedő hegy peremén. A →tatárdúlás idején a mon. nem szenvedett nagyobb kárt, de számolva újabb támadás lehetőségével erődítéssel vették körül, és a ~ ezután mint vár is jelentős hely lett. Birtokállománya a századok folyamán sokat változott. A legfontosabbak Tihany közelében feküdtek értékes szőlőkkel, és Somogyban a megye Balaton felé eső részén. - A ~ Veszprém és Zala vm-k →hiteleshelye volt. Első kiadványa 1228: kelt. 1305-15: használt kör alakú pecsétje képmezejének egyik felében Szt Ányos orleans-i pp. álló alakja látható kazulával és süveggel, baljában pásztorbottal, amint jobbjával áldást ad a mező másik felében térdelő két szerzetesre. Körirata: +SIGILLVM CAPITVLI DE TICHON+. 1351/53: pecsétjét bevonták, hiteleshelyi működése megszűnt. - IV. Kelemen p. 1267: a mon-t Szt Péter, tehát a Szentszék oltalmába vette, megerősítette birtokaiban, és közben a várat is megemlítette. 1271: V. István kir. a ciszt-ek generális káptalanjához fordult, és kérte, hogy a rend vegye át a tihanyi monostort, és legyen Cistercium filiája. A káptalan Cistercium apátjára bízta az ügyet, és felszólította, hogy írjon levelet a m. kir-nak. X. Gergely p. 1272. VIII. 3: ólombullás levelet írt a veszprémi pp-nek, és felszólította, hogy a bencések tihanyi monostorát, amely elnéptelenedett és leromlott, a m. kir. kérése szerint, ha nem lehet a rend saját szerz-eivel megreformálni, pápai tekintély alapján újítsa meg ciszt. szerz-ekkel. 1274. XI. 23: P. abbas de Tykonio Cisterciensis ordinis állított ki okl-et. A ~ azonban nyilván csak rövid ideig volt a ciszt-ek kezén. - I. Nagy Lajos kir. utasítására a fehérvári keresztesek konventje 1358: összeírta a ~ Zala, Veszprém, Fejér, Somogy és Tolna vm. birtokait és azok határát. 1417: Zsigmond kir. →pallosjogot adott a ~nak. Ugron László apát 1449: közös ügyvivőként részt vett a bencés apátok szekszárdi gyűlésén, és kijelentette, hogy nem fizetnek az esztergomi szegyh. felújítására, hanem a p-hoz fellebbeznek. -

A kommendarendszer korszaka 1480: a ~ban is elkezdődött. →Tolnai Máté pannonhalmi főapát és Szegedi Tamás tihanyi kommendátor, korábban vsz. ferences barát, éles ellentétben álltak egymással, mert Tamás nem volt rendbéli, de 1507: békét és egyezséget kötöttek. Megegyeztek abban, hogy Tamás halála után Tolnai Máté fog gondoskodni az apáti szék betöltéséről. A rendi vizitátorok 1508: nagyböjt 5. vasárnapját megelőző szombaton érkeztek Tihanyba. A kommendátort nem találták otthon, de tisztjei méltóan fogadták őket. 3 szerz. pap és 1 konverzus munkástestvér lakta a monostort. Évi fizetést kaptak, amit a vizitátorok letiltottak, és más tartásmódot követeltek. Leltárt nem készítettek. A török veszedelem növekedésével nőtt a tihanyi vár fontossága is, és háttérbe szorult a ~ érdeke. -

A kegyúri jogot 1515: Perényi Imre nádor szerezte meg. 1526 u. a Szapolyai-párti Tandalló János a belső reform híve volt, a Ferdinándhoz húzó Devecseri Csóron András világi kommendátor volt. A törökök nem tudták elfoglalni a jól védhető fszg-et. 1534: a Ferdinánd-párti szomszédok összefogtak, elfoglalták Tihany várát, és a ~ 75 évre világi kézbe került, jövedelmei hadi célokra szolgáltak. 1552: Veszprém török kézre került, ettől kezdve a végvári rendszer keretében a győri főkapitánysághoz tartozó tihanyi vár stratégiai szerepe jelentős. A mon-nak címzetes apátjai voltak, birtokait katonai provizor igazgatta. Első ismert várkapitánya Horvát Márk volt 50 lovassal, 50 gyalogossal, és további 40 gyalogos tartozott Tihanyhoz az 1548. és 1554. évi kamarai iratok szerint. A valóságban azonban az őrség még ennél is kisebb létszámú volt. 1554: Tihany új kapitánya és provizora Takaró Mihály, aki a rosszul felszerelt és gyenge építményt igyekezett megerősíteni, mert 1554. XI. 7: éjjel a somogyi oldalról a vízen átkelt törökök megostromolták, de sikertelenül. A vár következő parancsnoka 1560-69: a híres bajvívó, de nemegyszer kegyetlen Gyulafi László volt. 1585-89: igen mozgalmas élet zajlott Pisky István kapitánysága idején, akinek a somogyi törökökkel szemben gyakoriak voltak hadi vállalkozásai. - Vincze Pál kapitány idején, 1609: az uralkodó által tihanyi apátnak kinevezett Herovics Mátyás csanádi pp. igyekezett a birtokok feletti jogot megszerezni és az 1610-es években az apáti széket is elfoglalni. 1621-22: Kenesei Péter, a pápai várőrség tisztje töltötte be Tihanyban a kapitányi és provizori állást. Az 1623: elhunyt Herovics utóda →Ramocsaházy Mihály szentgotthárdi apát lett, aki 1645-ig látta el tisztét, de még ő sem tudta elfoglalni apáti székét, mert a várkapitányok nem engedték beköltözni a várba, ezért Füreden egy kis házban lakott. 1650 u. érték el az apátok, hogy a várőrség az erődített részekbe vonult, s a még eredeti falaiban álló tp-épületből kihordták a lőport. - A tp. újjáépítésére III. Ferdinánd kir. 1656: 100 tallért, 1660: 300 forintot adott, mert a tp-ot csak így lehetett viszonylag használhatóvá tenni. A várat 1683. VI: a Bécs ellen vonuló törökok és a velük szövetséges Thököly-párti m. csapatok égették fel. - A török veszedelem elmúltával, 1701: a ~ birtokait és a végvárból megmaradt épületeket az altenburgi (Au.) bencés apátság váltotta meg magának, mivel a Pannonhalmi Főapátság nem tudta kifizetni a fegyverváltságot. De nem tudtak mit kezdeni a leromlott birtokokkal, és nem voltak jártasak a m. nyelvben sem, ezért 1716: Pannonhalma visszaváltotta Tihanyt. 1719: a főapát Grassó Villebaldot nevezte ki apáttá, aki az egykori monostor helyén csak az 1055: épült kriptát találta, amelyet a végvári időkben tp-ként használtak, ezen kívül a várkatonaság által egykor használt épületben néhány helyiséget. Minden egyéb omladozó fal és rom volt, mert cs. parancsra az erődnek is alkalmas várépítményt felrobbantották. Az apát nemcsak a birtokok rendbetételét kezdte meg, hanem hozzáfogott a romok helyén egy új, barokk kolostor építéséhez. A kk. alapfalakra építette az új tp-ot (→tihanyi apátsági templom), a kisméretű mon. helyén, annak pincéit felhasználva egy nagyobb méretű szerzetesház építésébe kezdett. 1736. XI. 26: azonban tűzvész tört ki, amely elhamvasztotta a tp. tetőzetét és belsejét egészen a szentélyig. 1737: hozzáfogtak a károk helyreállításához és az újjáépítéshez. - 1740: Sajghó Benedek pannonhalmi főapát, a főmonostor perjelét, Lécs Ágostont nevezte ki ~i apátnak. A leégett monostor falait felhasználva építette meg a mai épületet, mely 1754-re el is készült, csak a tp. berendezése volt hátra. - A tp. hajója alatt kettős kereszt alaprajzú kripta készült a rendtagok számára. Itt van eltemetve Grasso Villebald és Lécs Ágoston apát is. - Vajda Sámuel apát (1760-95) aszketikus, szentéletű ember volt, aki buzgó irod. és gazdag közéleti tevékenységet fejtett ki. Sajghó főapátot az 1764. évi országgyűlésen ő képviselte, s a betegeskedő főapát Pannonhalma kormányzásában is sokszor igénybe vette. Jézus Szívének tisztelője, s tiszteletének előmozdítója volt. 1766: külön engedélyt kapott XIII. Kelemen p-tól a Jézus Szíve ünnep megtartására Tihanyban (a világegyházban csak 1856-tól kötelező ünnep). 1778: a veszprémi pp-kel fölszenteltette a tp-ot. - Amíg a rendi főisk-t nem kötötték Pannonhalmához (→Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola), 1747-83: a ~ban is volt főisk. 1786: a ~ban is megszűnt a szerz. élet. - I. Ferenc kir. (ur. 1792-1835) 1802: visszaállította a bencéseket, és a középisk. neveléssel-oktatással bízta meg őket. Visszakerült Pannonhalmához a ~ is, de apáti székét csak 1817: töltötték be. Horváth Pál (1817-32) Novák Krizosztom főapát betegsége idején az egész rendet kormányozta. →Bresztyenszky Béla (1838-50) a győri akad. mat. tanára és a MTA lev. tagja volt. Balatonfüreden a fürdőtelepen tp-ot épített, meghonosította a selyemhernyó-tenyésztést. 1848: a horvát csapatok fosztogatták Szántódot. A ~ 1855: nagy fénnyel ünnepelte meg 800 éves fennállását. - Több évi üresedés után, Simon Zsigmond apát (1864-91) a leromlott állagú mon-t és a tp-ot 1889-90: kívül-belül szakszerűen restauráltatta Czigler Győző vezetésével. - 1921. X. 26-31: a mon. első emeletének DK-i sarkán lévő három szobában töltötte a haza földjén utolsó napjait IV. Károly kir. és Zita kirné (→tihanyi IV. Károly Kálvária). - A ~ot 1950: államosították, a mon. épületében 1955-: múz. működik. 1990: →Pászthory Valter OSB lett a plnos. A mon. épületét 1994: kapta vissza a M. Bencés Kongr. 1994: →Korzenszky Richárd a plnos. A tihanyi bencés közösség 1999. VII. 11: a Pannonhalmi Főapátságtól függő perjelség lett növendékfelvételi joggal, perjele Korzenszky Richárd. A ~ épületében működik a Bencés Apátsági Múz., mely magában foglalja a IV. Károly kir. emlékszobát, a ~ tört-ét bemutató kiáll-t és időszaki képző- v. egyházműv. kiállításokat. - Apátjai: 1055: Lázár, 1091: Péter, 1184: Egyed, 1207 e. Oros, 1230: T., 1244: Icsk, 1253: Pál, 1264-71: Jeromos, 1274: P. OCist, 1279: György, Lázár, 1283: András, 1288: Tamás, 1293. II. 9: B., X. 6: Rénald, 1307: Tamás, 1312: Pál, 1313: János, 1314-40: Tamás, 1336: Kelemen, 1350: Bertold, 1360: János, 1361: Miklós, 1370: Benedek, 1372: Domonkos, 1382-1402: György, 1410: Demeter, 1427: Mihály, 1439-78: Ugron László. - Kommendátor apátok: 1480: Dankházi Bálint, 1486: K. Albert, 1492: Rozvágyi Simon, 1503: →Bácskai Szegedi Tamás OP, 1515: Perényi Imre nádor, 1519: János calipoli cpp., 1522: Tandalló János, 1529: Barki Bálint, 1531: Benedek. - C. apátok: 1539: Devecseri Csóron András, 1554: Lukács(?), 1558: Körmendi Gáspár OP, 1579: Flecha Máté, 1609: Herovich Mátyás, 1623: Ramocsaházy Mihály, 1645: →Makripodári Jácint OP, 1672: →Sebestyén András, 1677: →Salvucci Oktávián, 1684: →Kuzmich Péter, 1686: →Telekessy István. - Bencések: 1701: Regondi Rajmund, 1702: Reyer Ámánd, 1719: Grassó Villebald, 1740: Lécs Ágoston, 1760: Vajda Sámuel, 1817: Horváth Pál, 1838: Bresztyenszky Béla, 1864: Simon Zsigmond, 1894: →Halbik Ciprián Gáspár, 1927: →Mázy Engelbert Nándor, 1933: →Sarudi Viktorin Ignác, 1940: →Gidró Bonifác István. - 1999. VII. 11: perjele Korzenszky Richárd. H.F.L.-r.k.

PanRt X, XI. - Mihályi Ernő-Vigyázó János: Tihany részletes kalauza. Bp., 1926. (Részletes helyi kalauzok 9.) - Zákonyi Ferenc: Tihany. Balatonfüred, 1963. - Ppl. 2001:520. - Tihanyi Kalendárium 2005. Tihany, 2004:39. (Érszegi Géza: Amiről a pecsét mesél)