Magyar Katolikus Lexikon > T > Tóth
Tóth Ágota Verona, IML (Nagylózs, Sopron m. 1909. ápr. 27.–Bp., 1994. nov. 16.): szerzetesnő. – 1930. VI. 28: Sopronban lépett a kongr-ba. 1932. I. 8: első, 1938. I. 7: örök fog-át uo. tette. Ápolónő- és műtősnőképzőt végzett. – A szétszóratás után Bpen kórházakban dolg., beteg nővértársait látogatta. r.k.
Tóth Aladár (Pécs, Baranya vm., 1878. – Pécs, 1934 után?): tanító, népművelési titkár, karnagy. – Okl. a pécsi tanítóképzőben szerezte, Bpen és Pozsonyban karnagyi tanf. 1897: szőlészet-borászati, ipari és népművelői előadói tanf. is végzett. Károlyi Sándor gr. családjánál nev., 8 é. a pécsi el. isk. tanítója, azután 11 é. a Baranya vmi tanfelügyelőség tollnoka. 1921–28: nyugdíjazásáig népművelési titkára. Az 1914/8. háborúban a 19. h.gyezr. katonája, a szerb, oláh és orosz harctereken 2x sebesült zászlósként szerelt le. 1912–: a pécsi a szegyh. énekkarának tagja, 7 é. a Kat. Legényegylet ffi és vegyeskara karnagya, melyekkel díjakat nyert. A Pécsi Dalárda tagja, 15 é. főtitkára, 2 é. aleln.; a Belvárosi Karének Egyes. társeln., a tanítónőképző, 1928–: a leánygimn. énekkarának vez., és ének tanára. Ő szervezte 1922: a pécsi Börgyári Dalárdát, 1927–: a Levente Dalárda melyeknek karnagya. Az Eszperanto Egyes. pécsi aleln., 1923–: az Orsz. M. Dalos Szöv. biz. és választm. tagja. 88
Kalotai. 1934:434. – Halász. Bp., Uo., 1936:296. Arck. – Molnár. Bp., Uo., 1936:504. – M. műv. lex. Bp., 1936:141.
Tóth Aladár Sándor OSB (Tárkány, Komárom vm., 1884. dec. 24. – Pannonhalma, 1936. szept. 17.): főiskolai tanár. – Megszakításokkal a pesti piar. és a győri bencés gimn. tanult, 1901. VIII. 6: lépett a r-be, a teol. 1903–07: Pannonhalmán végezte, 1907. VI. 6: szerz. fog. tett, VI. 29: pappá szent. 1907: mennyiségtan–term.tan szakos középisk. tanári okl. szerzett. Pápán, 1909–12: Komáromban gimn. tanár, 1910–12: házgondnok is, Bpen 1912–13: Bpen egy. hallg., 1913. IX–1936: Pannonhalmán a kísérleti fiz. főisk. tanára, 1926–27: pénztáros is. – Cikkei: berlini Zeitschrift f. d. Phys. u. Chem. Unterricht (1924, 26) 88
Nemz. Újs. 1936. IX. 20. – Bencés névtár 1986:149.(1149.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Alajos (*Gyöngyös, Heves vm., 1901. jún. 22.): áldozópap. – A teol. 1–2. évét Egerben, a többit Veszprémben végezte, 1925. VI. 21: pappá szent. Zalamerenyén 1926. VII: Zalabéren, 1927: Szentbalázson, 1928: Buzsákon, majd Somogyvárt, 1929: Taszáron kp. 1929–31: a rozsnyói egyhm. szolgálatában állt, onnan visszatérve 1931: Csóton, 1932: Felsőiszkázon, 1936: Zalaszegvárt kp., 1937. II. 19–VIII. 31: Zalaszabaron admin., 1938: Nemestördemicen, Tapsonyban, Kiskomáromban, 1939. VII: Törökkoppányban kp., felfüggesztették. 1940–: a váci egyhm-s. 1942: Kistarcsán kp., ahol az izr. Gödinger Ernő bpi lakost megkeresztelte, neki szabálytalanul kiállított keresztlevelet adott, utólag 200 pengőt elfogadott. 1944: okirathamisítással gyanúsították szabadságolták. A bpi ált. Érseki Helytartóság kívánságára 1944. IX. 29–: Bpen hitokt., gyermek-menhelyi lelkész. 1945–: a székesfehérvári egyhm-ében a pp. az ottani szolgálata alól fölmentette 1947. IV. 2: visszaküldte a veszprémi egyhm-be. Szolgálattételre nem jelentkezett, engedély nélkül Ausztriába távozott, ezért 1948. IV. 22: fölfüggesztették, Feldkirchben (Ausztria) tartózkodott. – Miséket, himnuszokat, m. dalokat és verseket írt. Arany, Petőfi, Gyulai Pál verseit zenésítette meg. – Muzsikus c. folyóir. adta ki 3 díjnyertes szerzeményét. – M: Hideg szél fúj a Mátráról (Daloskv.) (Hol? mikor?) 88
M. műv. lex. Bp., 1936:142. Arck. – Schemat. Veszpr. 1938:233. – Schemat. Vác. 1943:34. – Pfeiffer. München, 1987:1032. – H. Varga. 1992. I:464. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Alajos (Vághosszúfalu, Nyitra vm., 1910. márc. 23. – Székesfehérvár, 1992. jún. 6.): kápolnaig. – Esztergomban 1933. VI. 25: pappá szent., Sárisápon kp., Bpen 1934: hittanár. 1936: a Helynökségen II. titkár. 1937–50: hittanár. 1939: teol dr. – 1950: Bp-Tisztviselőtelepen kisegítő lelkész. 1951: Dorogon plnos. 1957: Bp–Belvárosban h.plnos., 1958: a Bp-belvárosi Szt Mihály tp-ig., 1962: Bp. Május 1. út, kpna-ig. 1963: Bp-Belvárosban kp., 1968: Bp. Bokréta u., kpna-ig. – Kz-a: Az ősegyh. bűnbánati fegyelmének fejlődése az elvirai zsinat határozatai alapján H.n. 1939. (KPI Kvtárában) 88
Esztergomi egyhm. névtára 1970:155. – Somorjai Bp., 1993:1311. – Diós 1999:224. (5537.)
Tóth Alajos, OFMConv (Felsőzsolca, Borsod vm., 1932. ápr. 3.–): tartományfőnök. – 1950: a miskolci Fráter György Gimn-ban éretts. 1955: pappá szent., Markazon, 1957: Kazincbarcikán (Berente) kp., 1960: a miskolci minorita tp., 1965: a miskolc-mindszenti pléb., 1982–90: Felsőzsolca plnosa. – 1985: titokban belépett a r-be. 1989: Hajmáskéren ünn. fog-at tett. 1989. XI. 11: a róm. minorita ált. rfőn. kinevezte a minorita rend mo-i tart-ának főnökévé, 1990. VIII. 1-től a miskolci minorita tp. és rházban szolgál. – 1985-től a miskolci „civil” hitoktatóképző főisk. egyhtört. és erkölcsteol. tanára. 1988–91: a hitokt. főisk. hallgatói számára egyhtört. és erkölcsteol. jegyzeteket, 1989–91: diákok számára tp. misztériumjátékokat írt és sokszorosított. 1991: latinról m-ra ford. a minorita Rendi Alkotmány 1984: Rómában megj. szövegét. – A miskolci Új Misszió c. havilap szerk. biz. tagja. B.Ma.
Schem. Agr. 1975:140; 1987:137. – Saját közlése (1991. I. 8.)
Tóth Albert (*Bedeg, Tolna vm., 1871.): kántor-tanító. – 1934: Szepetneken (Zala vm.) kántor-tanító. 1906 óta írogatott. – Cikkei: Alkotmány (1908: 160. sz., 180. sz. vezércikkek), Váci Hírl. (1909), versei: Aranykalászok. (Veszprém, 1934); Mécsek, lángok, fénysugarak. (Uo., 1934), Dunántúli koszorú (Uo., 1934) – M: Feltámadunk! Gyermekek és felnőttek temetési szertartása a keresztyén katholika anyaszentegyház szokása szerint 30 darab népies búcsúztatóval és néhány «kiéneklés»-sel (offertorium). R. k. kántorok használatára. Nagykanizsa, 1906. 88
Dunántúli koszorú. 1934. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Albin Károly OPraem (Bács, Bács–Bodrog vm., 1880. febr. 15. – Sátoraljaújhely, 1921. máj. 27.): tanár. – Jászón 1900. VIII. 28: 19: lépett a rendbe, 1904. VIII. 28: szerz. fog. tett, 1904. IX.4: pappá szent. Kassán, 1906: Nagyváradon tanár, 1908: Jászóvárt közp-i hitszónok, 1910: Rozsnyón tanár, 1911: Kiskaposon plnos, 1912: Rozsnyón tanár, 1918: Nagykaposon plnos, 1920 a leleszi konvent tagja. – Írása: Nagyváradi prem. főgimn. ért. (1907/08: 3. J.Canossa. VII. Gergely és IV. Henrik investitura-harca), Rozsnyói kat. főgimn. ért. (1912/13: 3. A jellemképzés) 88
Szinnyei. XIV: 351. (*Ó-Kanizsa) – Kovács 1996: 339.
Tóth Aldemár János, OSB (Deáki, v. Pozsony vm., 1921. aug. 28.–Győr, 1986. máj. 19.): gimnáziumi tanár. – 1940. VIII. 6: lépett a r-be, 1945. VI. 26: ünn. fog-at tett. 1945–46: teol. hallg. Pozsonyban, ahol 1946. VI. 23: pappá szent. 1946–49: Komáromban kp. és a tót gimn. tanára. A felvidéki bencések szétszóratása után Turócremetén lelkész, 1950–51: a mocsonoki papi internáló és átnevelő tábor lakója, 1952. V: É-Cseho-ban vagonkirakó, majd Oseken (Cseho.) sörgyári munkás. 1953. IV–1955. II: szabadulásáig a morva–lengyel határ közelében Králikyben jórészt mezőgazd. kényszermunkás. Beteg szemmel, gyengült látással szabadult, visszatért szüleihez, 1955–67: nyugdíjazásáig Deákiban kp., 1982–86: lelkész, 1986. I–: Pannonhalmán betegeskedett. A győri kórházban halt meg. 88
PN 1987:218. – Diós 1999:224. (5538.) – Hetényi Varga 1999. I:163.
Tóth András, André de Tott, nemes (Nyitra, Nyitra vm., 1698. márc. 26.–Rodostó, Töröko., 1757. szept. 9.): brigadéros. – A Rákóczi-szabharc. idején Forgách Simon tábornagy nemesapródja, 1711: lengyo-i, 1716: töröko-i emigrációban élt, 1720: hadnagy Bercsényi László fro-i huszárezredében, 1729: kapitány, keleti toborzóküldetésen, 1737: elnyerte a Szt Lajos-rend lovagkeresztjét, 1743: ezredtulajdonossá nevezték ki, de nem alapított önálló ezredet. 1745: fr. báróságra emelték, de Viviers jelzővel, 1746: a Bercsényi-huszárezred vezénylőezr-e, 1747: brigadéros. 35. toborzóútján 1757: az Oszmán Birod-ban a rodostói bújdosók közt érte a halál. Don Antonio ap. misszion. temette el a Szt Márk egyhközs-ben az örm. temetőben. Z.J.
Tóth Anna (*Csorna, Sopron vm., 1890. febr. 6.): igazgató. – 1916–: el. isk. tanított, 1922–31: a csornai, 1931–34: a veszprémi polg. fiúisk., 1934–35: a kisvárdai áll. polg. leányisk. mb. ig-ja. 1935. II. 15–: a szegedi Tanárképző Főisk. gyakorló isk. tört. szakvez. tanára, 1938–44(:): a győri áll. polg. leányisk. ig-ja, tanulm. felügyelő. Utazott Ausztriában és Jugoszláviában. – Cikkei: Néptan. Lapja (1921: 4. sz. A fogalmazás a m. nyelvi okt. középpontjában); Csornai polg. fiúisk. ért. (1925: 1921–1925; 1927: A polg. fiúisk. rendeltetéséről); Veszprémi polg. fiúisk. ért. (1932: Új élet, új ember, új isk.); Szülők Lapja (1936/37: a "Bizalmas beszélgetések" rovatát írta); Gyermekvédelem (1936: 5. sz. Új nő, új isk.); A Cselekvés Isk-ja (1936/37: 1. sz. A nemzeti zászló jelentősegének méltatása); Győri áll. polg. leányisk. ért. (1939: Áldás a m-ra, Babits Mihály ilyen című költeményének bevezetésével; 1940: Dr. Balassa Brúnó; Mátyás, az igazságos: győri kapcsolatai), Ifjú Polgárok Lapja, Soproni Hírlap, Veszprémvm. – M: Budavár visszafoglalása. XI. Ince pápa érdemei. Veszprém 1937. 88
Deák. Bp., 1942: 476. – Polg. isk. tanárok 1942/43. évkve. Uo., 1943: 259.
Tóth Anna Eduarda, KN (Kerkaszentmiklós, Zala vm., 1889. aug. 20.–Gyón, 1959. dec. 8.): szerzetesnő. – 1910. XII. 10: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1915. VII. 30: tette. Nagybecskereken dolg., Zsámbékon 1930: novíciamesternő. – A szétszóratás után 1950 őszétől a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.
Tóth Anna Ladisla, KN (Széplak, Sopron vm., 1882.–Vác, 1977. szept. 6.): szerzetesnő. – Újkígyóson a háztartásban dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől a váci elfekvő kórházban dolg. r.k.
Tóth Anna M. Domitilla, ASzFL (Borsodszemere, Borsod vm., 1901. ápr. 6.–Bp., 1986. dec. 22.): szerzetesnő. – A polg. isk. elvégzése után 1917. III. 6: Bpen lépett a kongr-ba. 1920. VIII. 15: első, 1924. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1931/32: ápolónői okl-et szerzett. A bpi anyaházban újoncmesternő, az újpesti Árpád Kórházban műtős nővér. – A szétszóratás után, 1950 őszétől a pásztói kórházban, 1969: Újpesten magánházaknál betegápoló. r.k.
Tóth Antal (Győr, Győr vm., 1812. dec. 31. – Győr, 1894. febr. 14.): esperes-plébános. – 1836. V. 8: pappá szent., Mocsán, 1839: Győrújvárosban kp., 1845: káptalandombi lelkész és vasárnapi hitszónok, 1848–86: győr-nádorvárosi plnos, 1867: esp., szentszéki ülnök, a városi that. biz. tagja. – Egyh. beszédei: Pázmány Füzetek (1855-56: Nagypéntekre; Húsvét utáni 1-6. vasárnapra, 1857: Az év utolsó napjára; Vízkereszt után 1-4. vasárnapra; Bőjt-vasárnapokra; Püskösd után 3., 11-24. vasárnapokra; 1858: Szűz Mária 7 fájdalmának ünnepére; 1859: Húsvét vasárnapjára; ), győri Borromaeus. – M: Üdvös serkentés, előadva a győrvárosi molnárcéh százados ünnepén 1844. IX. 29. Győr, 1844. – Győr-Nádorváros pléb. és tp-ának tört-e. Uo., 1889. 88
Egyetemes névtár 1863: 284., 1878: 175. – M. Sion 1891: 633. – Győri Közlöny 1894: 14. sz. – Szinnyei. XIV:352. – Győri életr. lex. 2003: 339. Arck. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Antal (Szombathely Vas vm., 1819. ápr. 18. – Szombathely, 1878. szept. 24.): plébános. – A fil-t mint kisszeminarista hallgatta 1842. VII. 20: pappá szent. 1843. IV: Nicken, 1844. V: Tömördön, 1845: Táplánfán, 1846: Alsólendván, 1849: Szentgyörgyvölgyön, 1851: Alsólendván, 1852: Kőszegen kp., 1855– 1877. XII: nyugdíjazásáig Pápócon pléb., azután Szombathelyen a deficientiában élt. – Írásai: Religió (1853-56), Idők Tanúja, M. Állam, P. Hírl. – Álnevei: Rábaparti; Agricola 88
Géfin. 1929. II: 370., III: 426. (1356.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Antal Piar (Szeged, Csongrád vm., 1843. jún. 17. – Szeged, 1921. jan. 14.): gimn. tanár, népiskolai felügyelő. – Szegeden éretts., 1860. IX. 16: Vácott lépett a r-be, 1863: Léván próbaéves tanár, 1862–63: magánúton tanulta a teol-t, melyet Nyitrán fejezett be. 1866. III. 28: szerz. fog. tett, 1867. VIII. 17 : pappá szent. – 1864–69: Szegeden, 1869: Veszprémben, 1871: Vácott, 1873: Szeged a mat., fiz., és vegytan tanára. 1883: Kecskeméten gimn. ig. tanár, 1888–1917: Szegeden a tanyai el. népiskolák felügyelője, 1918–: Szegeden nyugdíjas. – Cikkei: Szegedi Hiradó, Szeged, Szegedi Napló, Néplap, váci főgimn. ért. (1873: A desinfectióról); szegedi főgimn. ért. (1877: Az alchimisták kora, vázlat a vegytan tört-éből, 1882: A természettani és vegytani találmányoknak s felfedezéseknek idő- és névadatos repertóriuma); Dugonics Társ. évkve (1893: Nőnevelés). – M: Szerves vegytan rövid vázlatban a p. leányisk. sz. Szeged, 1874. – A kegyes tanítór. kecskeméti főgimn. 1883/84 – 1887/88. é. ért. Kecskemét, 1884–1888. – Jubilate Deo! Imádságos és énekes kv a r. k. tanuló-ifj. használatára. Niedermayer Antallal. Uo., 1902. – 20 év a tanyai isk. életéből. Tóth Jánosnak, a tanyai iskolák bold. apostolának emlékezetére. Uo., 1907. (Klny. szegedi tanyai isk-ák ért.) 88
Wutz. 1887: 72. – Szinnyei. XIV: 353. – Szegedi Napló 1921. I. 16. – Kecskeméti életr. lex. 1992. – Csillik–Gácser 1994: 25. – Koltai 1998: 391. – Értesítők 2001. 9: 14241–45. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Antal (*Jászberény, Jász–Nagykun–Szolnok vm., 1906. jún. 2.): plébános. – 1929. VI. 23: pappá szent. Kisnánán, Harsányban, 1931: Rakamazon, 1932: Makláron, 1933: Nagyrédén, 1934: Jászladányban, 1935: Törökszentmiklóson, Gyöngyös-Felsővárosban, 1936: Kunszentmártonban, 1937: Polgáron kp., 1940: Zalkodon plébános. 1969–: nyugdíjas, 1970–: Jászberényben élt. – Cikkei: Egri Egyhm. Közl. (1937: 153. Ünnepségek polgáron; 1938: 56. Polgári hírek; 135. Ünnepségek Polgáron) 88
Schem. Agriens. 1945: 238., 1963: 68., 1975: 140. – Puskás 1979: 189. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Antal (Tiszalúc, Zemplén vm., 1916. nov. 25. – Karcag[?], 1960. márc. 2.): plébános. – 1941. VI. 15: pappá szent., Balkányban kp., 1943: tábori lelkész, 1947: Karcagon kp. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1937: 135., 153. Ünnepségek Polgáron; 1938: 56. Polgári hírek) 88
Schem. Agr. 1945: 238. – Tóth. Bp., [1947]: 31. – Puskás 1979: 3861, 3922, 3932) – Diós 1999: 224. (5550.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Antal, SVD (Fertőszéplak, Sopron vm., 1929. okt. 11.–Győr/Fertőszéplak, 1966. ápr. 10): pap. – 1941. VIII. 29: Kőszegen lépett az →Isteni Ige Társaságába, első fog-át 1948. IX. 8: tette. 1950: a kőszegi gimn-ban éretts., a teol-t Győrött végezte. 1957. IX. 8: Kőszegen örök fog-at tett, 1958. VI: Szombathelyen szentelték pappá. Peregen kántor és egyh. adószedő. r.k.
Tóth Árpád (Bp., 1882. okt. 6.–1948 után): szfőv. iparisk. igazgató. – A tanítói okl-et 1902: Léván, az iparisk. rajztanári képesítést 1906: Bpen szerezte meg. 1903–: Bpen tanított, a Bpi Tanítóegyes. titkára, majd főtitkára. 1915/18: katona, az orosz harctéren megsebesült. Gyógyulása után az I. honv.-ker. munkásgyűjtő keretében főhadnagyként élelmezőtiszt. – 1922: főv. iparisk. ig. 1929: a bpi IX. ker. Ranolder u. isk. ig. és az elmélet és rajz tanítója. 1934: az iparokt. 50 é. évf. rendezett kiállításon a fodrásziskolájával bemutatta a legrégibb kortól a jellegzetes divatos hajviseleteket modelleken és festményeken. Az Iparostanoncisk. Tanítók és Tanárok Orsz. Egyes. ügyv. elnöke. A Bpi Tanárok és Tanítók Segélyző Egyes. igazg.-tanácsi tagja, a Morszi Tanítók Eötvös Alapja vál. tagja, Morszi Tanítóegyes. Orsz. Szöv. tb. tagja, a Balatonzamárdi Fürdőegyes. társeln., a Balatonzamárdi Kápolnaegyes. aleln. 1948: nyugdíjas Bpen. – Írásai: Alkohol-Compass és címtár. (Bp., 1923: A sörgyártás), Jubil. emlékkv. a Bpi Borbélyok és Férfifodrászok Ipartestülete 50 é. megalakulásának emlékére 1885-1935. (Bp., 1935: A fodrász iparostanoncisk. múltja) – M: Technológia. A borbély-fodrász iparostanulók részére. 1–2. r. Kuba Sándorral, Ravasz Illéssel. Bp., 1933–1935. – Bp. szfőv. IX. ker. Ranolder u. borbély-fodrász fiú iparostanocisk. 1934/35–1937/38. é. ért. Szerk. Uo., 1935–1938. – M. haj- és szakáll- és bajuszviselet a honfoglalástól napjainkig. Összeáll. Füty Rudolffal. Uo., 1937. – Bp. szfőv. IX. ker. Szvetenay u. fodrász szakirányú közs. fiú iparostanocisk. 1938/39–1942/43. é. ért. Szerk. Uo., 1939–1943. –Lévai nagy találkozónk 1939-ben. Összeáll. Faragó Bélával. Uo., 1940. – Fodrászok műhelyszótára. Összeáll. Uo., [1938] – Fodrászipari technológia. Mestervizsgák és tanf. sz. Uo., [1941] (Ipari szakkvtár 20.) (új lny-ok 1941-1944) – Ném. beszélgetés a fodrászipar körében. Összeáll. Bp., [1941] 88
Bp. hivatalos címtára. 1914: 936. – Bp. tanügyi hat. 1934: 407., 1948: 332. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1096. – Értesítők. 1999. 5: B3.347–54. – Gulyás–Viczián XXX. (kz-ban)
Tóth Árpád (19–20. sz.): az utolsó harangöntő 1902–29: Veszprémben. P.P.
Tóth Artur (Székesfehérvár, Fejér vm., 1853. júl. 18. – Székesfehérvár?, 1918. dec?): hirlapíró. – 1872–: cikkei, elb-ei Vértesalja, Magyarország és a Nagyvilág, Székesfehérvár és Vidéke. – M: Sátánszirt. Reg. Székesfehérvár, 1875. – Bolygófény. Reg. Uo., 1886. – Nagyszombatban az érseki főgimn. Pázmány Önképző Körének havi irod. közlönye a Koszorú 1870. II. 1.–XII(?): szerk. biz. tagja; a heti 3x-i Székesfehérvári Hirlap 1896. II. 2. – 1918. XII. 12: fel. szerk. – Álneve: Szirontai (Tóth) Arthur (művén); Sz. (T.). A. 88
Szalády.. Bp., Uo., 1884:117. – Szinnyei XIV: 354. – Fejér m. sajtó bibliogr. 1965: 107. (189.) – Viczián 1995: 189. (1006.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Balázs (Tiszapalkonya, Borsod vm., 1885. nov. 22. – Kengyel[?], 1955. febr. 10.): plébános helyettes. – 1909. VI. 21: pappá szent. Kisnánán 1910: Kálon, 1911: Verpeléten 1914: Pásztón, 1919: Rózsaszentmártonban kp., 1940: plnos, 1941: Ecséden plnos, 1947: Kengyelen h.plnos. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1911:173. Az érzékítzés szerepe a hittitkok magyarázatában; 1913:75. Isten létének meth. érvei; 94. Válasz a hozzászólásra; 1922:26. Hozzászólás az Egri Elemi Katekizmus revíziójához; 134. Békém és örömöm, versford.; 1923:82: Mennyországom, Virághintés, versford.; 1925:60. Földreform és kegyúri kérdés; 1926:150. Kátéreform és egységes katekizmus; 1927:34. Hittankv. típusok; 1927:118. Expurgate vetus fermentum; 135. Krisztussal a népért, a kat. Népszöv. zászlóbontási gyűléséről; 1928:102. Sursum corda! 1929:10. Tanuljunk eszperantót! 140. Egyházmegyénk és a műv.; 1930:164. Népének és vallásos érzés; 1933:3 A miskolci Szt István templom; 1934: A boldvai templom és monostor; 1939:122. A hitokt. mint lelkipásztori kötelesség; 1941:26. Egyházmegyénk kegyhelyei 1–3 r.) 88
Schem. Agr. 1945:238. – Tóth. 1947:32. – Puskás 1979: 2086 – 4078) – Diós 1999:224. (5554.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Barnabás: lapszerk. – A trenton-i (N. J., USA), A Kereszt Újság kat. hetilap 1928–1930: Tóth Ferenccel (New Brunswick) szerk. 88 Viczián 1995: 189. (917.)
Tóth Béla (Pest, 1857. okt. 20. – Bp., 1907. ápr. 3.): hírlapíró. – Szülők: Kálmán (1831–1881) hírlapíró, költő, kesselőkeői Majthényi Flóra (1837–1915) költőnő. A pesti piar. gimn. után 1875–78: a Tud.egy. term.rajz és orvostanhallg., 1877: I: tagja volt az egy. ifjak Isztambulban járt küldöttségének, mely díszkardot vitt az oroszok ellen harcoló Abdul Kerim pasának. Tanulm. abbahagyta, 1878–: hirlapíró lett, ifjan beutazta Bulgáriát, Macedoniát, Görögo-ot és Egyptomot. Tárcákat és rajzokat írt, úti és társadalmi beszámolóit stat-i, tört-i és term.tud. forrásokat használva a m. nyelv stílusművészeként írta. Fr. és ol. szerzők műveit ford. A M. Nyelvőr nyelvtisztító munk., leleplezett koholt nyelvemlékeket, anekdota és szállóige gyűjteményeit nemzedékenkét újra kiadták. Bpen az 1910-es években a Lipták-telepen utcát neveztek el róla, amit az 1920-as é. területrendezésekor megszüntettek. – Írásai: Bp. Hírl. (1891: 89–144. sz. Veszedelmes bűbáj, Írta André Teuriet. Ford.; 239–259. sz. Erősebb a szerelemnél. Írta Salvatore Farina. Ford. 1892: 149–161. sz. Adós fizess. Írta François Coppée. Ford.; 181–243. sz. Nimród és társai. Írta Georges Ohnet. Ford.; 1894), New York American (1909, a Fagyékember c. novellája ford. Lukács Jenő; v.ö. P. Hírl. 1909. VII. 29), Száz m-ok kvei. [Antol.] 4. [köt.] (Bp., [1928]), Halottak, akik élnek. 23 m. elbeszélő. [Bp. 1936] – Előszavai Tolnai Simon: A leleplezett spiritizmus. Willmann, Harms, Zöllner, Cumberland stb. nyomán. (Bp., 1898); U. az: A bűvészet kve. (3. kiad. Uo., 1898; [új kiad. 1914]) – A Pallas nagy lex. 1–16. köt. munk. – M: János barát. Népies költői beszélyke 3 énekben. Bp., 1873. – Konstantinápolyi emlékek. Uo., 1877. – Tollhegygyel. Tárcalevelek, rajzok. Uo., 1882. (és Szépirodalmi kvtár III: 1. Uo., 1892) – Török historiák. Uo., 1888. [új kiad. Uo., 1906. (M. kvtár. 449.)] (új borítékkiad. Uo., [1925]) – Akarat. Reg. Írta Ohnet György. Ford. 1–2. köt. Uo., 1888. (Egyet. regtár III: 11/12.); új kiad. 1919. (1 köt-ben) – Utolsó szerelem. Reg. Írta Uaz. Ford. 1–2. köt. Uo., 1889. (Uaz V: 8/9.) új kiad. 1919. (1 köt-ben) (utánny. 1991) – Egy hajó története. Írta Alphonse Daudet. Uo., 1890. (új kiad. 1911) – Művész becsület. Reg. Írta Octav Feuillett. Ford. Uo., 1891. (Uaz VI: 8/9.) – Isten hozzád szerelem. Reg. Írta Matild Serao, olaszból ford. 1–2. köt. Uo., 1891. (Uaz VI: 13/14.) – A gyűlölség adója. Reg. Írta Ohnet György, fr-ból ford. 1–2. köt. Uo., 1891. (Uaz VII: 1/2.) – Veszedelmes bűbáj. Reg. Írta Theuriet André, fr. ford. 1–2. köt. Uo., 1892. (Uaz VII: 9/10.) – Nimród és társai. Reg. Írta Ohnet György. Ford. 1–2. köt. Uo., 1892. (Uaz VIII. 1/2. 1911; új kiad. 1919. [1 köt-ben]) – A mi urunk Jézus Krisztus gyermekségéről írott kv. Szerzette T. B. deák. Uo., 1893. (2. kiad. Melyet mostan másodszor bővebben és helyesebben nyomtattak. Uo., 1894.; 3. bőv. és helyesb. nyomt. Uo., 1894., harmadszor [4!] bőv. és helyesb. kiad. Ama nemes magyar származású Ajtósi Dürer Albert mester 7 eredeti metszetével. Uo., 1895) (legutóbbi kiad. Uo., 1999) – Asszonyi szív. Reg. Bourget Pál után ford. 1–2. köt. Uo., 1893. (Athenaeum olvasótára I: 15/16) – Hazúgságok. Reg. Ford. 1–3. köt. Uo., 1893. (Athanaeum olvasótára II: 1/3.) – Három novella. Uo., 1893. (A M. Hirl. rk. kvmelléklete. Ambrus Zoltán- és Tutsek Annával) – A gyermek joga. Reg. Írta Ohnet György. Ford. 1–2. köt. Uo., 1894. (Egyet. regtár X: 1/2.), 2. kiad. 1916. (Athanaeum olvasótára II: 1/3.) (utánny. 1992) – Szájról-szájra. A magyarság szálló igéi. Uo., 1895. (2. jav. és bőv. kiad. Uo., 1901) (utánny. 1994. [Az Akad. Kiadó reprint sor.]; Híres emberek híres mondásai: a magyarság szállóigéi. Uo., 1997) – Mende-mondák. A világtört. furcsaságai. Gyűjt. és magyarázta. Uo., 1896. (2. jav. és bőv. kiad. 1901; 3. kiad. 1907) (utánny. 1996, 1997) – Bűnös szerelem. Reg. Írta Bourget Pál. Ford. 1–2. köt. Uo., 1896. (Athenaeum olvasótára IV: 19., 20.) – A boldogasszony dervise és egyéb historiák. 1–2. köt. Uo., 1897. (és 1912 Athenaeum kvtár 12., Athenaeum olvasótára VIII: 12/13.) (új lny. Uo., [1927]) (utánny. 1990. [Diana regtára 4.]) – A bor és egyéb apróságok. Írta Edmondo de Amicis. Olaszból ford. Uo., 1897. (M. kvtár 7.) – Három elbeszélés. Írta Zola Emil. Ford. Uo., 1897. (Egyetemes regtár XII: 8. köt.) – Vasárnapok. Elbek. Uo., 1898. [új kiad. 1913. (Érdekes Ujság kvtára I: 1.)] – Oroszországi úti vázlatok az 1897. évi moszkvai orvosi kongr. alkalmából. Uo., 1898. – Csillagos esték. Írta Camille Flammarion. Ford. Uo., 1898. (M. kvtár 37.), (2. kiad. Uo., é.n.) – M. ritkaságok. (Curiosa Hungarica). Gyűjt. és magyarázta. Uo., 1899. (2. jav. és bőv. kiad. Uo., 1907) – Az erkölcstelen. Írta E. A. Butti. Elb. Olaszból ford. Uo., 1899. (M. kvtár 48.) – Leányok. Elbek. Írta Matilde Serao. Olaszból ford. Uo., 1899. (M. kvtár 83.) – Olasz elbeszélések tára. 2. sorozat. Capuana. Castelnuovo. Ford. Uo., 1899. (M. kvtár 99.) (Az I. sor-ot Radó A. ford.) – Erősebb a szerelemnél? Reg. Írta Salvatore Farina. Ford. Uo., 1899. (M. kvtár 119.) – Adós fizess! Írta François Coppée. Ford. Uo., 1899. (M. kvtár 124.) – A m. anekdotakincs. 1–6 köt. Uo., 1898–1903. ([Új leny.] Bp., [1912–1913] 1. köt. [1912], 3. köt. [1913] (új lny.Thesaurus anecdoton Hungarorum alcímmel. 1–3. köt. [1922]); (Új átd. kiad. 1935); (Vál. Szalay Károly. Uo., 1986, utánny. 1998; legutóbbi kiad. 2000) – Stella. Reg. Írta Camille Flammarion. Ford. Uo., 1900. – Quo vadis? Írta Henrik Sienkiewicz. 1–2 köt. [Névtelen ford.] Uo., 1901. (3. kiad. 1903) – Anekdoták. A M. anekdotakincsből az ifj. sz. összeválogatva, képekkel. 1–2 köt. Uo., 1902. (Filléres kvtár 130/131. és Piros kvtár 27/28.) [4. kiad. 1914. (Filléres kvtár 130/131.)] (új lny. [1932] Filléres kvtár) – A spiritismusról. Uo., 1903. – 100 esti levél. [a P. Hírl. 1899. II–: írt "Esti levelek" rovatába írottak válogatása] Uo., 1903. [Új leny. 1913] – Szálló igék lexikona. Uo., 1906. (utánny. 1998; legutóbbi kiad. Szájrul szájra c. Uo., 2002) – Gül Baba (és egyéb cikkek) Uo., 1907. – Az ékszerek. Írta Guy de Maupassant. Ford. Uo., 1907. (M. kvtár 487.) – A halhatatlan. Írta A. Daudet. Ford. Uo., 1911. (Klasszikus regtár Ú.s.) (új kiad. 1916) – A dervis kilenc egere: török históriák. S. a. r. Steinert Ágota. Uo., 1997. – Álnevei és betűjegyei: ~ (A Hét 1894); Allos; Bálint Kelemen (M. Nyelv; M. Nyelvőr 1897); E (Bp. Hírl. 1891/92); Efendi (A Hét 1895); Ego; Fordító (Bp. Hírl. 1891); G. (Bp. Hírl. 1892-ig); Jaákh (A Hét 1893, P. Hírl. 1896); Ják (A Hét 1892); J-h (A Hét); Nemo (Bp. Hírl.; P. Hírl.); T. B. (Vas. Újs. 1877; M. Hírl. 1892/95; A Hét 1895, P. Hírl. 1897); T. B. deák. (A mi urunk ...) 88
EPhK 1898,1907. (Hellebrant) – Székely D.: M. írók álnev. Bp., 1904. – Gyalui Farkas: Legkedvesebb kveim. (Bp., 1904). – Egyh. Közl. 1905: 31. sz. (Márkus László: Az üvöltő efendi) – Orsz.–Vil. 1907: 14. sz. Arczk. – P. Hírl. naptára 1906-ra. Bp., 1905:33. Képpel. – A Polgár 1907: 81. sz. (Szomaházy István) – Bp. Hírl. 1907: 81. sz. (Tc.), 82. sz. (B. I: Efendi) – B. Napló 1907. IV. 4. (T. B. meghalt) – Felsőmorsz. 1907: 81. sz. (Béky Ferenc) – P. Lloyd 1907: 81. sz. (Max Ruttkay-Rothauser) – P. Hírl. 1907: 81., 83. sz. (Lux Terka: T. B. mozaikszemekből), 85. sz. Vay Sándor: Szegény effendi), 90. sz. (Heltai H. István), 1937. IV. 3. (Zsolt: Esti levél) –P. Napló 1907: 81. sz. (T. B. meghalt) – Érdekes Újság dekameronja 4. Bp., 1914. (K[abos] E[de]) Arck. – Szinnyei. XIV: 355. [36. A gépírás tankve. Írta Kaiser Gizella. Átnézte és minden részében megvitatta. Uo., 1908. vsz. elírás! - VJ.] – Révai. XVIII: 382. – Nagy József: Tóth Béla élete és munkássága. Bp.1932. – Új lex. VI:3721. – Új Idők lex. XII:5882. – Gulyás 1956:641. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Béla (Jászberény, Jász–Nagykun–Szolnok vm., 1879. aug. 13.–Lőrinci [?], 1933–1938 ??): plébános. – A gimn. Jászberényben, Egerben, Pozsonyban és Vácott, a teol. a KPI növendékeként a pesti Tud.egy. végezte. 1902. VI. 29: pappá szent. Verőcén kp., majd az →Augustineumban képezte tovább magát. 1903: ppi kp. és iktató, 1904: a szemin. dogmatika h.tanára, 1905: püspöki szertartó és levtáros. 1906: Bp-en teol. dr. 1907: Lőrinciben admin., majd plnos, 1915: h. esp. és a hatvani ker. tanfelügyelője. – M: Jézus Krisztus feltámadása. (Dissz.) Bp., 1907. 88
Chobot. 1917: 947. – MKA 1928: 122., 1931: 146. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Béla (*Bp., 1917. okt. 7.): hittanár, plébános. – A teol. a KPI növendékeként végezte, 1940. VI. 23: pappá szent. Ipolynyéken kp., 1943: Ipolyfödémesen h. plnos, 1945. IV: a m.üldözéskor Csehszl-ból kiutasították. Patakon plnos. 1974: az innsbrucki Coll. Hung. tanára. – Írásai: Esztergomi Növendékpapság M. Egyházirod.i Iskolája (Bp., 1936/37: Szt Anzelm istenérve a tört-ben; 1938/39: Az 1938–39. iskolai év. /Jegyzői jelentés./ 88
Schem. Strig. 1947:269. – Külf. élő m. kat papok. North York, Ont., 1998: nincs. – Beke 2008:745.
Tóth Béla Péter, OPraem (Bp., 1901. márc. 9.–Bp., 1978. febr. 11.): tanár. – A váci piar. főgimn-ban 1919: éretts. Csornán 1920. VIII. 15: lépett a r-be. 1921. VIII. 15: első, 1924. VIII. 17: örök fog-át uo. tette. VIII. 24: Győrött szent. pappá. A teol-t Csornán, Bpen és Bécsben végezte, ahol 1927: drált. – 1927: Szombathelyen hittanár, 1930: Jánoshidán, 1932: Türjén hitoktató. 1935: Csornán hittud. főisk. tanár, 1937: Jánoshidán hitoktató, 1939: Keszthelyen hittanár, 1940: Türjén hitoktató, 1946: Jánoshidán hitoktató és kp. A szétszóratás után megmaradt e beosztásban. 1964: Gyöngyös-Visontán nyugalomban. M: A prem. rend szentjei. Életrajzok és elmélkedések. Írta Basilius Grassl. Ford. és átd. Bp., 1941. 88
Tóth Ciprián Kálmán, OSB (Szentes, Csongrád vm., 1909. márc. 17.–Keszthely, 1958. júl. 21.): gimnáziumi tanár. – 1927. VIII. 6: lépett a r-be. Pannonhalmán teol-t, a Pázmány Péter Tudegy-en m–lat. szakot végzett. 1932. VI. 29: ünn. fog-at tett, 1933. VI. 10: pappá szent. Sopronban, 1934: Esztergomban, 1935: Kőszegen gimn. tanár, 1945. I: Pápán házfőn. és gimn. ig., VIII: Csepelen gimn. tanár, 1948: Tiszaújfalun zárdaig., 1949: Pannonhalmán házfőn., 1950: Tiszaújfalun lelkész, 1951: Szentesen ált. isk. tanár. – Írása: Kőszegi bencés gimn. értes. (1936/37: A barátságról. Klny. is) 88
Balogh 1941:80. – Jámbor 1942:207. – PN 1987:194. (1477.)
Tóth Csaba (Szombathely, Vas m., 1959. febr. 28.–): festőművész. – 1977: éretts. a bpi Képző- és Iparműv. Szakközépisk-ban. Sváby Lajos növendékeként 1985: szerzett okl-et a Képzőműv. Főisk. festő szakán. 1990: a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisk. tanára. Korai képei absztrakt expresszionista, a későbbiek konceptualista felfogásban készültek, egyben új figurális stíluselemeket is magukon hordoznak. **
Tóth 1994:93. – KMML III:715.
Tóth Elek (Nagydobos, Szatmár vm., 1900. jan. 31.–Tornaszentjakab [?] 1962. júl. 11.): plébános. – 1924. VI. 22: pappá szent. Sátán, 1926: Sirokon és Kápolnán, 1927: Demecseren, 1928: Bükkszenterzsébeten, 1929: Rakamazon és Hevesen kp., 1931: Sajógalgócon h.lelkész és Törökszentmiklóson kp., 1932: Egyeken kp., 1933: Tornaszentjakabon h.lelkész, 1947(már): plnos. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1933:66. Missió Egyeken) 88
Schem. Agr. 1945:238. – Tóth. Bp., [1947]:27. – Puskás 1979:3569. (kz.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Ernő (Barbacs, Sopron vm., 1917. aug. 4.–Nemeskér, 1960. márc. 22.): plébános. – 1942. VI. 21: pappá szent., Egyeden és Nyúlon, 1946: Rábaszentmihályon kp. 1950. V–1952. V: börtönben tartották. 1957: vsz. a forr. alatti magatartása miatt a rendőrségre idézték, összeverték, ismeretlen ideig ott tartották. Szabadulása után Nemeskéren plnos. 88
Schem. Jaur. 1947:160. – Tóth 1948:73. – Havasy 1990:408. – Hetényi Varga I:320. – Diós 1999:225. (5565.)
Tóth Erzsébet, Bay Ferencné (Moson, Moson vm., 1875.): tanítónő, r. k. isk. ig. – Tanítói okl. 1894: Győrött, a polg. isk. tanítóit 1910: Bpen szerezte. 1894: Pázmándon, 1895: Győrött, előbb a magán, 1898: a r. k. el. isk. tanított, 1915: ig. A Győri Állatvédő Egyes. és a Kat. Nővédő Egyes. titkára. – Írásai: Dunántúli Hírl. (1906–), Nemzeti Nőnev. (1907: A leányok művészi nevelése), Győri Hírl. (1908, 11/14), Soproni Napló (1909/10, 13), Győregyhm. Tanügy (1912), Népnev. (1912), Gyermeknaptár (1913, 15/16 pályadíjnyertes elbek.) – Írói neve: Tóth Erzsi. 88
M. Paed. 1913. (Hellebrant) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Erzsébet, SJC (Öskü, Veszprém vm., 1899. jan. 1.–Mezőkövesd, 1963. márc. 6.): szerzetesnő. – 1921. XI. 2: Dunavarsányban lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét 1925. II. 2: uo., örök esküjét 1943. I. 1: Pécelen tette, ahol 1928: gazd. munkák, 1938: a lelkigyakorlatos ház beszerzője. – A szétszóratás után Mezőkövesden háztartásban dolg. r.k.
Tóth Erzsébet, IBMV (Bp., 1911. nov. 7.–Plátános, Argentína, 1993. márc. 13.): tanító, cserkészvezető. – Egerben az Angolkisasszonyok tanítóképzőjében végzett, ott lépett a r-be. A bpi Képzőműv. Főisk-n tanult tovább. 1949. III: Rómába utazott, ahol Mater Rafaellával Argentínát választották missziós ter-üknek. A m. menekültek gyermekeinek gondozását vállalták s Mater Szabó és Bodolai csatlakozása után Plátánosban m. rházat alapítottak, melynek 1951–58: és 1964–70: főnöknője; tanítóként és rajztanárként szolgálta az ifj-ot. Cserkésztiszti tábort végzett, cserkészszellemben nevelte a rábízott gyerekeket. Bo.J.–Fe.Má.
Tóth Fábián, OFM (Völcsej, Sopron vm., 1705.–Sopron, 1764. nov. 2.): hitszónok. – 1725: lépett a mariánus rtart-ba. 1729: szent. pappá. Praedicator generalis, hitszónok volt. – M: Exercitia S. Ignazii. Ford. Sopron, 1753. – A keresztfán függő Jézusnak a bűnös ember szívére ható szólása. Uo., 1755. – Egy kötés Mirrha. Uo., 1756. **
Farkas 1879:64.
Tóth Ferenc, François baron de Tott, br. (Chamigny, Fro., 1733. aug. 17.–Tarcsa, Vas vm., 1793. szept. 22.): hadseregszervező, utazó, emlékiratíró. – T. András fia. 1743: kornétás a Bercsényi-huszárezredben, megsebesült. 1747: újólag megsebesült, hadnagy. 1755–57: atyja mellett az Oszmán Birod-ban. 1757: kapitány a Bercsényi-huszárezredben, 1767: titkos ügynök Neuchâtelben, ezr., a krími tatár kán mellé küldött fr. konzul, haditanácsadó. 1768: elnyerte a Szt Lajos-rend lovagkeresztjét. 1770–73: III. Musztafa török szultán hadszervező tanácsadója, a Dardanellák védelmének megszervezője, a török tüzérség megújítója, a műszaki csapatok megszervezője. Utazásai során a Szuezi-csatorna újrafölfedezője, újjáépítésének szorgalmazója. 1773: fr. brigadéros, az addigi Nassau-huszárezred tulajdonosa, 1776–78: a levantei és berberiai fr. települések keresk. és konzuli főfelügy-je, 1781: generális, 1786: Douai erődítményparancsnoka, 1789: katonai kormányzója. 1790: royalistaként Svájcba távozott, ott megismerkedett Batthyány Tivadar gr-fal, vele Bécsen át hazatelepült. Tarcsán műszaki kísérletekkel foglalkozott. A kortársak által számos eu. nyelvre lefordított, m-ul máig meg nem jelent emlékiratai: Mémoires du Baron de Tott sur les Turcs et les Tartares. Amsterdam, 1784. – M: Tóth Ferenc memoárjának Egyiptomot tárgyaló része. (Ném-ből ford. Banner Benedek) Békéscsaba, [1933] Z. J.
Tocsek Helén A bujdosó fia. Nyitrai br. ~ eredeti »emlékiratai« nyomán. Bp., 1892. – Palóczy László: Br. ~ a Dardanellák megerősítője. Uo., 1916. – Békéscsabai áll. leánylíc. ért. (Békéscsaba, 1933: Banner Benedek: Br. ~ szül. 200 é. fordulójára. [Emlékirata részletének ford-ával] – Kerekesházy József: ~ a szultán udvarában. Bp., [1943]. (Hasznos könyvtár II. 4.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Ferenc (Lugos, Krassó–Szörény vm., 1881. nov. 15.–Orosháza, 1969, febr. 17.): igazgató-tanító, kántor, karnagy – Nagybátyja, Gróh Ferenc (1852–) gyulai apát-plnos támogatásával a polg. isk. után a nagyváradi r. k. tanítóképzőben 1900: okl. szerzett. 4 hónapig Jászberényben s.kántor, 1900. X. 1.– 1925: Orosházán r. k. kántortanító; 1926: ig. Az 1. és 2. o-okat tanította, orgonált, az egyh. énekkart vezette és a temetéseken énekelt. 1917: a helyi Jézus Szíve Szöv. egyik alapítója. Az Orosházi Dalegylet aleln. karnagya, a községi képviselőtestület tagja, egyes ciklusokban a Békés vmi that. biz. tagja, az AC tanácstagja és egy ideig az Orsz. Tanítóegyes. alelnöke is. Neje halála után 1952: özv. Légrády Lenkét vette feleségül. – Cikkei: orosházi r. k. népisk. ért. (1900/01: A gyermeki élet megfigyeléséből), Népnev. (1905), és a helyi lapokban. 88
Márkus [1937]:760. – Koszorús. 1994:271. Arck. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Ferenc, SDB (Esztergom, Esztergom vm., 1913. nov. 15.–Békéscsaba, 1989. jún. 30.): plébános. – 1928: lépett a r-be, 1929. XI. 17: tett fog-at. A gimn-ot a győri és az esztergomi bencéseknél végezte, 1933: a bpi ciszt. gimn-ban éretts. A teol-t 1935–39: Péliföldszentkereszten végezte, Esztergomban sztelték pappá. A bpi egy-en tanári okl-et szerzett és 1944: drált. 1939: Mezőnyárádon, 1940: Újpesten, 1944: Nyergesújfaluban, 1947: Gyulán int. ig. 1950: uo. kórházlelkész, majd kp. és kpnagondnok. 1960: Békéscsaba II. plnosa. – M: Egy ismeretlen jezsuita vígjáték. Bp., 1944. (Palaestra Salesiana. Szalézi Szt Ferenc Társ. tagjainak dri értek-ei a Bpi Pázmány Péter Tud.egy-en [1.]) r.k.
Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Ferenc József OCist (Kővágószőllős, Baranya vm., 1833. ápr. 30.–Szentgotthárd, 1887. aug. 10.): tanár. – 1852. VIII. 28: lépett a r-be, 1856. VIII. 14: szerz. fog. tett, 1858. III. 4: pappá szent. 1856: Egerben, 1861: Székesfehérvárt, 1863–86: Pécsett tanár. – Írásai: Az egri főgimn. ért. (1909/10: Szvorényi-emlékünnep) 88
Bartl–Felsmann 1869: 54. – Lakatos. Székesfehérvár, 1914: 201. – Schem congr. de Zirc. 1942: 219. (*1883!)
Tóth Gizella Hermina, FMMN (Gyepükaján, Zala vm., 1907. szept. 23.–Marseille, Fro., 1988. nov. 29.): szerzetesnő. – 1929. IX. 17: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, 1932. III. 19: első, 1935. III. 19: utolsó fog-át uo. tette. Fro-ban élt. r.k.
Tóth György Piar (Veszprém, Veszprém vm., 1853. okt. 14.–Kecskemét, 1923. márc. 27.): tanár. – A gimn. 1–6. o. Veszprémben, a 7. o. Székesfejérvárt végezte, 1872. IX. 8: Vácott lépett a rendbe. A novic. után Kecskeméten befejezte a gimn-ot, próbaéves tanár 1875: Selmecbányán, 1876: Magyaróvárt, 1877: Sátoraljaújhelyt, közben Nyitrán teol. vizsgázott 1877. III. 30: szerz. fog. tett, Sátoraljaújhelyt VIII. 18: pappá szent. – 1891-ig Bpen lat. tanított, melyből a bpi Tud.egy. 1880. XII: tanári okl. szerzett. 1889. XII. 14: az egyh.jog dr-a. 1891–97: Léván házfőn. és főgimn. ig. 1897–1914: Kecskeméten gimn. ig, és házfőn. 1909. VII: a r-i kiskápt. asszisztense, miután 9 é. kormánytanácsos. 1915–18: lemondásáig segéd tart.főn. 1919: nyugdíjas. A r-i hittanárokat képesítő bpi biz. vizsgálója, Kecskemét városi képv. testületének tagja. – Cikkei: Bars (1891/97: A nevelésről, A tornázás hasznáról, Egy testi és egy lelki tehetségünkről); Selmeci gimn. ért. (1875: A színművek hatásáról); Lévai főgimn. ért. (1897: A szülők figyelmébe); Kecskeméti kat. főgimn. ért. (1906: Arányi Ágoston +) – M: Szepesi Imre latin nyelvtana. Átd. Bp., 1886. – Szepesi Imre latin nyelvtana. 1. r. Alaktan a gimn. 1. és 2. o-ának. Átd. 14 kiad. Uo., 1887. (2. kiad. Uo., 1899) – Gyakorló- és olvasókv Szepesi Imre lat. alaktanához. Uo., 1887. – U. az. 2. r. Mondattan. A gimn. 3. és 4. o-ának. Uo., 1887. (2. kiad. [Szerk.] Uo., 1899) – Praeparatio Vergilius Aeneisének VI. énekéhez. 1–3. füz. Uo., 1891. (Latin praeparatiók, 1., 5., 8.) – Lat. olvasókv (Livius és Ovidius nyomán Szepesi-Tóth Mondattanához) a középisk. 3. és 4. oszt. sz. Uo., 1892. (2. kiad. 1899) – A lévai kegyes tanítórendi főgimn. 1891/92–1896/96. é. ért. (6 db.) Léva, 1892–1896. – A lévai kegyes tanítórendi gimn. tört-e 1815–1895-ig. Léva, 1896. (Klny. lévai főgimn. ért.) – A kegyestanítór. kecskeméti r. k. főgimn. 1897/98–1913/14. é. ért. Szerk. (1-17 db.) Kecskemét, 1911–1914. 88
Wutz. Bp., 1887:36. – Rajner. Uo., 1893:74. – Bars vm. Uo., [1903]:202. – Kalmár. Lőcse, 1907:86., 1910:102. – Szinnyei. XIV:375. – Az Úrban elhúnyt rendtadok. Bp., 1924:27. – Kecskeméti életr. lex. 1992. – Koltai 1998:392. – Értesítők 9: 14255–71., 2003. 11: 18.383–388. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth György (Hajdúdorog, Hajdú vm., 1893. nov. 1. – Hajdúdorog, 1973. szept. 3.): parókus. – Középisk. éretts., után a teol-t Ungvárt végezte. Neje: csicseri Dubay Margit (Váli János eperjesi pp. unokahúga). Nyíregyházán 1917. XI. 25: pappá szent. Hajdúdorogon és Szatmárnémetiben kp., Csedregen (Ugocsa vm.) szervező lelkész, 1921–: Nyírpazonyban lelkész, tb. esp. A tp-ot, isk-t, lelkészi és tanítói épületeket gyűjtésekből ő építtette. A közs. képviselőtestület tagja, a Hitelszövetk. és a Hangya igazg. tagja. – Írásai: Görög Katholikus Szemle. – M: Kivonat a g.kat. egyh. énekeiből. Összeáll. és kiad. 2. kiad. Nyírpazony, 1937. 88
Szabolcs vm. 1939: 392. – Ker. m. közél. alm. Bp., Uo., 1940. II: 1099. – Pilinyi. 1943: 49. – Hajdúdorogi schem. Hajdúdorog, 1982: 162. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth György (Nyalka, Gyor vm., 1915. szept. 24.–Bögöd, 1982. jún. 16.): plébános. – Szombathelyen 1940. VI. 16: pappá szent. Bánokszentgyörgyön, Szepetneken, Kőszegen kp., 1946–49: itt a →Kelcz–Adelffy árvaház elöljárója és hitokt-ja. 1948: letartóztatták, a Katonapol. Oszt-on éheztették, kihallgatásakor lábánál fogva fölakasztották és ütlegelték, hogy a kicsikart hamis vallomása alapján egy katonatisztet kivégezhessenek, de nem írta alá. A veréstől megbénultak lábai. 1949: ‘tiltott határátlépéshez nyújtott segítség’ vádjával 5 évre ítélték. 1953: szabadult, tilos volt beszélnie a történtekről, papi munkát sem vállalhatott. Kecsketenyésztéssel próbálkozott, sikerrel. 1956: Celldömölkön, Nyőgérben kp., 1959–69: Bögötén és 1967–68: Csényén is h. plnos, 1969: Bögöte plnosa, ahol 1990 u. utcát neveztek el róla. 88
Schem. Sab. 1977:111. – Hetényi Varga I:388.
Tóth Gyula (1849. ápr. 7. – Szentlőrinc, 1923–1934. ): plébános. – 1874: pécsi egyhm-s pappá szent., 1878: Döbröközön kp., 1884–1915: nyugdíjazásáig Szentlőrincen plnos. – Cikke: M: Egyházi beszéd, melyet Schwester Sándor esperes-plébános ... 1893. máj. 14. aranymiséje alkalmából mondott. Pécs, 1893. 88
Schem. Quinque-Eccl. 1910: 204., 1914: 211., 1922: 141. – Szinnyei. XIV: 337. (2008. 8. 31
Tóth Gyula (1859. – 1922/25?): plébános. – Növendékpap korában mint az egyházirod. társulat eln., fölolvasásokat tartott a m. szóképzésről. 1882: pappá szent., Egerben kp., 1902: Tarnamérán h.plnos. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1917:135. A káplánok iskolaszéki tagsága). Álneveken írt nyelvi kérdésekről. 88
Koncz. Eger, 1892: 262. [„felsorolom ... azokat is, kikről tudom bizonyosan, hogy írtak, vagy írnak, de nem óhajtják a közönség elé tárni”] – Schem. Agriens. 1914: 166., 1921: 52.
Tóth Gyula (Felsőpásztély, Ung vm., 1881. – Eger, 1935.): rajztanár. – G. kat. Az ungvári főgimn. 1900: éretts., Bpen 1908: rajztanári okl. szerzett. Selmecbányán h.tanár, az egri Dobó István Áll. Főreálisk. 1908. X: h.tanára, 1911. I. – 1935: r. tanára. 1914–18: katona. Az Egri Képzőműv. Egyes. tagja. Az 1928/29. tanévben „Madonna a gyermek Jézussal a virágzó fa alatt" c. képét állította ki. 88
Barthos–Csetri. 1922:104. – Barthos–Csetri–Luttor. 1929:79. – Kiss 1993:96.
Tóth Gyula (Debrecen, Hajdú vm., 1893. szept. 28.–Bp., 1970. jan. 13.): szobrász, éremművész. – A középisk-t Debrecenben végezte, 1909–14: Vasadi Ferenc, Mátrai Lajos és Simay Imre növendékeként szobrászatot tanult az Orsz. Iparműv. Isk-n. 1913–14: Strobl Lajos műtermében dolg., Bécsben, Münchenben, majd Olaszo-ban járt tanulmányúton. Főként érmeket készített. 1914–16: az Orsz. Iparműv. Isk. díszítő szobrászat tanársegéde, 1916–50: a Székesfőv. Iparrajzisk. szobrász és ötvös szakoszt. vez. tanára. Sokoldalú, tevékeny művész, jelentős hazai és külf. kiáll-ok résztvevője. Munkáit finoman mintázott kivitel és a magyaros díszítőelemek felhasználása jellemezte. Éremműv. munkássága rendkívül gazdag. Több ötvösmunkáját a Székesfőv. vette meg. – M: Schioppa nuncius szobra és plakettje; a 13-as huszárok emléktáblája (Szolnok); Tamási és Dunaszentbenedek hősi emlékműve; a képviselőház szavazóurnája; Szt József a két angyallal (márvány) a pécsi gyárvárosi tp. főoltárán; a bpi XI. ker. Szt Imre-plébtp. Szt Gellért-oltárának szobrai; Darányi Ignác emlékműve (Tihanyban állt, 1949 k. eltávolították); emlékmécses Tüköry Lajos palermói sírjára. – Legfontosabb érmei: 1916: Kuruc fej, Toldi; 1917: Huszár és dáma, Női fej, Luther, Tavasz; 1918: Száműzött kuruc; 1920: M. Iparműv. Társ.; 1921: Attila; 1932: Szt Kristóf. – Az Egyházműv. Tanács és a Székely Bertalan Társ. tagja. 88–Pr.L.
M. Iparműv. 1917:238. (~ műveihez) – Képzőműv. 1929:239. (Chroniqueur [Lyka Károly]: Műteremlátogatás ~ szobrászművésznél) – Orsz. Iparműv. Isk. évkv-e 1929/30:89. – Huszár, Lajos–v. Procopius, Béla: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Bp., 1932:451. – ML 1935. II:545; 1967. IV:570. (uaz) – Jajczay János: Mai m. egyházműv. Bp., 1938. – Karczag 1940:173. – ÚE 1995. VII. 30. (T. I.: ~) – L. Kovásznai Viktória: Fejezetek a m. éremműv. tört-éből. Bp., 1999. – Déry Attila: Házak, emlékek, alkotók. Bp., 1999. – KMML III:719.
Tóth Gyula Gábor, fehérgyarmati (Bp., 1890. márc. 24. – Bp., 1948. okt. 1.): hittanár. – A gimn. elvégzése után a teol-t az innsbrucki egy-en végezte, Vácott 1912. VII. 26: pappá szent. Alsónémediben, 1914: Galgamácsán kp., 1915: tábori lelkész, 1918: Vácszentlászlón admin., a kommunisták "ellenforradalmi tevékenység" miatt bebörtönözték. 1919 őszétől az erzsébetfalvai/pesterzsébeti Kossuth Lajos reálgimn. hittanára. 1927: Bpen katonalelkész, 1930: a váci egyhm-ből az esztergomi főegyhm. átvette. 1928: katonai lelkész, 1929–: Bpen áll. középisk. hittanár és 1931–35: a Regnum Marianum kp-ja. 1938–: szfőv-i Iparos tanonc isk. hittanár. 88
Barthos–Csetri. 1925:125. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1099. (*1891; bpi Tud.egy. jogot végzett és jogi drrá avatták) – Pilinyi. 1943: 28. – Schem. Strigon. 1947: 271. – Diós 1999: 225. (5592.)
Tóth Ignác (Nagylózs, Sopron vm., 1799. márc. 6. – Tüskevár, 1850. okt. 14.): plébános. – Fivére József győri knk. Középisk. befejezve 1819. X. 9: Trencsénben lépett a piar. r-be. Tatán 1822. XII. 22: szerz. fog. tett, 1822–23: Tatán az el. isk. tanítója, 1824: Vácott fil. tanult, 1824. IX. 8: pappá szent. 1825: Nyitrán és 1826: Szentgyörgyön teol. tanult, 1827: Tatán, 1828: Léván, 1830: Magyaróvárt, 1832–36: Pesten nyelvtanár. – 1836. XII: veszprémi egyhm-s papként Tüskevárott kp., 1838. III: Lovászpatonán plnos, Győr megye és a birtokos nemes Bács és Vecse szék táblabírája. 1849. II: amikor fölolvasta a szószékről a cs-i kiáltványt, egyik híve, Bodó Gábor megzavarta a fölolvasását, akit ezért Pápán bebörtönöztek. A honvédek visszatértekor Bodó kiszabadult, ő félelmében elmenekült, szívbajt kapott s hamarosan meghalt. – M: Egyházi beszéd, mellyet a magyaróvari ájtatos iskolák aug. 25. 1839. tartatott százados ünnepén egybefoglalva Calas. Szent József ünnepével mondott. Pest, 1839. 88
Szinnyei. XIV:378. – Pfeiffer 1987:1033. – Koltai 1998:392. – Körmendi 2004:47. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Ilona Gaudia, FMMN (Bp., 1882. máj. 17.–Eichgraben, Au., 1949. márc. 4.): szerzetesnő. – 1902. VI. 5: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, 1905. I. 14: első, 1908. VI. 29: utolsó fog-át uo. tette. r.k.
Tóth Ilona Gizella (Cinkota-Árpádföld, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1932. okt. 23.–Bp., 1957. jún. 26.): orvostanhallgató. – Ref. 1951: a bpi Teleki Blanka Ált. Leánygimn-ban éretts., a Bpi Orvostud. Egy-en tanult, ötödéves orvostanhallgatóként a Szövetség u. kórházban 1956. IX–: belgyógyászati gyakorlaton volt. X. 23: részt vett a diáktüntetésen, X. 25: a rádió fölhívására jelentkezett a Szövetség u. kórházban, onnan átirányították a Péterfy Sándor u. kórházba, ahol a sebesülteket gyógykezelte. XI. 1–: a Domonkos u. ideigl. kisegítő kórház vez-je. A harcok XI. 8-i befejeződése után a pol. ellenállás tagja, részt vett röpcédulák készítésében s az Élünk földalatti lap terjesztésében. XI. 20: letartóztatták, 1957. IV. 8: gyilkosság és izgatás vádjával halálra ítélték, VI. 26: fölakasztották. Az ítélet szerint ~ 1956. XI. 18: társaival megölt egy ismeretlent, akit ÁVH-snak vélt (a vád szerint előbb klóretillel elaltatta áldozatát, majd benzines injekciót fecskendezett a nyaki vénába, az ezt túlélő áldozat tokájára két tettestársa is rálépett, hogy megfulladjon, mivel az ezt is túlélte, ~ zsebkéssel többször szíven szúrta). – A rehabilitálására beadott kérelmet Göncz Árpád közt. elnök 1992: elutasította. ~ szobrát (Domonkos Béla alkotása) 2000. X. 23: állították föl Mátyásföldön Laki Károly néprajzi magánmúz-ának kertjében, mely után az igazságügymin. beterjesztésére az 56-os terrorperek ítéleteit megsemmisítették. →Tóth Ilona és társai pere 88
Ellenforr. erők a m. októberi eseményekben. Bp., 1957. II:38. (fényképekkel) – 1956 kézikv-e III:43. – Új Idők 2000. XI. 1. (fényképpel) – EH 1992:652. – M. Fórum 2000. XI. 23. (Marsi Péter Pál: A Fehér kv-től a bronzszoborig) – Kiss Réka–M. Kiss Sándor: A csalogány elszállt. T. I. tragikuma. Bp., 2007. – – Jobbágyi Gábor: Ártatlan vagyok. Bp., 2007.
Tóth Ilona M. Oktávia, ASzFL (Oros, Szabolcs vm. 1906. jan. 3.–Demecser, 1975. ápr. 10.): szerzetesnő. – A polg. isk. elvégzése után 1927. VIII. 18: Bpen lépett a kongr-ba. 1930. VIII. 15: első, 1934. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1932/33: ápolónői okl-et szerzett. Érsekújváron és az Erzsébet Szeretetotthon Kórházban betegápoló, röntgenes, Ózdon a vasgyári kórházban, majd a diósgyőri vasgyári kórházban főnöknő. – A szétszóratás után, 1950 őszén Demecserre húzódott vissza. r.k.
Tóth Ilona Viola, KN (Nagyölbő, Vas vm., 1915. febr. 4.–Bp., 1992. máj. 13.): szerzetesnő. – 1930. III. 1: Zsámbékon lépett a kongr-ba, 1935: tanítóképzőt végzett, fog-át uo. 1936. I. 6: tette. Tanítónőként dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől Csapiban (Zala m.) tanított. 1963: a székesfehérvári papi otthonban dolg. Utolsó éveit a máriaremetei szoc. otthonban töltötte. r.k.
Tóth Ilona Zenke, KN (Nagysemlak, Temes vm., 1879. márc. 22.–Zenke, 1951. máj. 13.): szerzetesnő. – 1905. III. 15: Zsombolyán lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1907. VII. 20: tette. Zsombolyán, Zsámbékon dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.
Tóth Irma, osdolai (*Kolozsvár, Kolozs vm., 1872. máj. 9.): tanítónő. –Okl. 1890: Kolozsvárt szerezte, 1891. IV. 15. – 1895. II. 17: Vízaknán, majd Tövisen r. k. népisk. tanítónő. 1895. II. 17 – 1904. IX. 1: a magyarcsesztvei áll. isk-ban tanított, 1905. IX. 1. – 1919. VI. 1: a kolozsvári áll. el. isk. tanítója, közben megbízták a bukaresti (Ro.) m. r. k. el. isk. szervezésével. Kolozsvárt az oláh hűségeskű megtagadása miatt 1919. VI. 1: elbocsátották, 1920. IX-ig a Heinek-féle szappangyár munkása. 1920. IX–: a kolozsvári r. k. isk. tanítója, az oláhok kiutasították Erdélyből. 1921. VI. 1– 1928 k. nyugdíjazásáig Ceglédbercelen tanítótt. – Cikkei: Alsófehérm. Tanügy (1901/04), Család és Isk. (1906/07), kolozsvári Ellenzék. – M: Földr. Az el. népisk. 4. o. sz. Mártonffy Márton nyomán írta Asztalos Gyula. Kolozsvári viszonyokra átd. Elek Gyulával. Bp., [1906] (és 1911) – Olvasókv. A m. népisk. 2/4. o. sz. 1–3. köt. Péter Károllyal, Mezei Mihállyal. Kolozsvár, 1922. – Betűjegye: -th. 88
M. kvkersk. évkve. Bp., 1911. – Család és Isk. 1916: 79. – Petrik. 1901/10. I. Bp., 1917. – EMIB 1925 (csak az Olvaskv. 2. kiad.) – Halász 1936: Arck. – Önéletr. (1925. IV. 14.) – Gulyás gyűjt. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Imre (Esztergom, Esztergom vm., 1786. szept. 7.–Esztergom, 1865. jan. 6.): fölszentelt püspök. – 1803: az Emericanum, 1804: a nagyszombati szem., 1805: a Pázmáneum növ-e. 1809. VIII. 10: pappá szent., Kőkesziben, 1811: Pesten kp. 1818. II. 2: Visk, 1837: Vadkert plnosa. 1840. I. 11: esztergomi knk., X. 23: Esztergom plnosa, de hamarosan lemondott. 1844: nógrádi főesp., 1845: jáki apát, 1851: szentistváni, 1856. I. 1: szentgyörgymezei prép. és szegyh. főesp. 1857. IX. 25: megerősített, XI. 1: Esztergomban fszt. thaumaciai pp., esztergomi spp. 88
Érdem-koszorú, mellyet Méltgs és Ft. ~ úrnak, midőn az esztergomi érs-i szfőegyh-ban thaumacumi ppké szteltetnék, 1857. mindszentek napján fölajánl az esztergom-fömegyebeli alpapság. Esztergom, 1857. – Schem. Strig. 1859:7. (27.) – Némethy 1894:992. – Kollányi 1900:459. – Ritzler–Sefrin VIII:544. (*1785. nov. 7.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)
Tóth Imre →Tot, Amerigo
Tóth Imre (Győrasszonyfa, Győr vm., 1911. okt., 30.–Szombathely, 1991. aug. 31.): tanár, a →KALOT titkára. – A gimn-ot Pannonhalmán, a tanítóképzőt Pápán, a tanárképző főisk-t Pécsett végezte. 1933: Gétyén (Zala vm.), 1938: Külsővaton (Veszprém vm.), 1939: Tarjánpusztán (Győr vm.) tanító. XI. 19: feleségül vette Kovács Margit Erzsébet tanítónőt, 6 gyermekük született. 1938: az Euch. Kongresszus alkalmából megismerkedett a KALOT-mozgalommal, majd részt vett a fiatal tanítóknak szervezett szociális kurzuson Keszthelyen. Szegedre küldték sajtótitkárnak, majd 18 helyen vezetőképzőkön tartott előadásokat. 1939: a pannonhalmi, 1940: a győri egyhm. KALOT-titkára. 1943–49: Egyházasfaluban (Sopron vm.) a Széchenyi Népfőisk. ig-ja, 1945: Heilbronnban 8 hónapig amerikai hadifogságban volt. 1949 elején Kartalon, majd Kecelen tanító, VIII. 8–1957. VI. 14: Szombathelyen a Dózsa Gy. u. ált. isk-ban tanító, majd tanár. 1956 őszén a Pedagógus Forr. Tanács elnöke. Ezért s egy pedagógus-követeléseket összefoglaló cikkért letartóztatták, 1957. II. 26: izgatás és lázítás vádjával 10 hó börtönre, a közügyektől 2 é. eltiltásra és rendőri felügyeletre ítélték. Büntetését Szombathelyen és Kistarcsán töltötte, XII. 26: szabadult. 1959. I. 15: a szombathelyi Cipőipari Váll. segédmunkása. 1960. III. 15: a Fényképész Szövetk. üzletszervezője. 1973. III. 31: nyugdíjazták. – Részt vett 1988. III: a KALOT leányfalusi lelkigyakorlatán, XI: a kat. népfőisk. szöv. alakuló gyűlésén, 1989. I: a nagycenki Széchenyi Népfőisk. megnyitóján, 1997. VIII. 27: a KALOT bpi konf-ján. – Írásai: Mozdul a Föld (1990), Vas Népe (1990–91). – M: A 200 é. szombathelyi egyhm emlékkve. 1777–1997. Szerk. Szombathely, 1977. – Emlékezés egy népfőisk-ra (1942–1982). Uo., 1984. – KALOT képeskv. Uo., 1989. – Balogh 1998: 235. Tóth Ildikó (leánya)
Tóth Imre Károly, OSB (Gönyű, Győr vm., 1844. szept. 13.–Bakonybél, 1925. nov. 19.): gimnáziumi tanár, alperjel. – 1862. IX. 8: lépett a r-be. Pannonhalmán teol. 1868. X. 4: ünn. fog-at tett, 1869. VIII. 6: pappá szent. Hitszónok Pannonhalmán, 1870: Pápán, 1875: Esztergomban gimn. tanár, 1882: Nyalkán lelkész, 1902: Pannonhalmán másodszámvevő, 1903: Zalaapátin alperjel és házgondnok, 1906: Tihanyban pince- és kertfelügy., 1907–11: Bakonybélen lelkész, 1910–15: házgondnok, 1915: nyugdíjas. – Írása: Pápai bencés gimn. értes. (1874/75: A pápai kat. gimn. tört.) 88
Balogh 1941:81. (†nov. 20.) – PN 1987:101. (784.)