Magyar Katolikus Lexikon > L > Lajtha


Lajtha László (Bp., 1892. jún. 30.-Bp., 1963. febr. 16.): zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus, karnagy. - Ref. A bpi Zeneakad-n zongora és zeneszerzés szakot végzett, majd Lipcsében, Genfben és Párizsban tanult tovább. 1913: a bpi tudegy-en jogi dr. 1911: kapcsolódott be a népzenegyűjtő mozg-ba. 1913: a M. Nemz. Múz. néprajzi oszt-án dolg., majd a hangszergyűjtemény őre. 1919-49: a Nemzeti Zenede tanára, 1945-48: ig-ja. Szoros szálak kötötték a fr. zeneélethez: 1930: zeneműkiadói szerződést kötött a párizsi Leduc céggel (későbbi életműkiadójával), részt vett a párizsi Triton kortárszenei hangversenyrendező társaságban, kompozíciói többségét Párizsban mutatta be. A II. vh. eseményei, majd a magyar pol. viszonyok nemzetközileg elszigetelték. ~ hű maradt stílusához s korábbi műfajaihoz (sorozatszerűen alkotott vonósnégyesek, szimfóniák). - Az 1930-as évektől fontos szerepet vállalt az új népzenekutató nemzedék (Veress S., Manga J., Dincsér O. és mások) szakmai képzésének irányításában. 1937-től vezette a M. Rádió és a Néprajzi Múz. közös szervezésében megvalósuló ún. Pátria hanglemezfelvételi akció tud. előkészítését. 1931-39: Párizsban a Cooperation Intellectuelle de la Société des Nations Nemz. Biz. tagja, a Népművészeti és Néptánc Biz. elnöke. - Az 1930-as évek közepétől a bpi Kálvin téri ref. tp. presbitere és Goudimel Kórusának karnagya. Írásai jelentek meg a Prot. Szemlében. 1941-48: a bpi Szabadság téri ref. tp. kamarazenekarának karmestere. 1945-46: a M. Rádió zenei osztályvez-je. 1946: a Néprajzi Múz. ig-ja, majd nyugdíjazásáig, 1949-ig a népzenei oszt. vez-je. 1948: Londonban részt vett az International Folk Music Council szervezésében, melynek haláláig elnökségi tagja. Gyűjtőmunkáját főként Ny-Mo. ter-én, önálló kutatócsop-tal (állandó munkatársai: Tóth Margit és →Erdélyi Zsuzsanna) 1963-ig folytatta. 1951/52: népzenei lejegyzést tanított a Zeneakad-n. 1950-től az 1960-es évek elejéig adta ki erdélyi és dunántúli gyűjtéseinek anyagát a Népzenei monográfiák sorozat I-V. kötetében. A tervezett második dunántúli kötetet ~ halála után Sárosi Bálint adta közre. Személyes kapcsolatai (Rajeczky Benjamin, Radó Polikárp, Tóth Margit, Nadia Boulanger párizsi zeneszerzőnő) és saját gyűjtőmunkássága (Soproni virrasztóénekek) hatására az 1950-es évektől kat. egyházzenei műveket írt (2 mise, Magnificat, 3 Mária-himnusz, utóbbi Nadia Boulanger fölkérésére). - 1951: Kossuth-díjat kapott, 1955: az Institut de France (Académie des Beaux Arts) lev. tagja. - Egyh. művei: Motet. 1930. - Mise fríg hangnemben (In diebus tribulationes) vegyeskarra és zenekarra. 1950. - Mise vegyeskarra és orgonára. 1952. - Magnificat nőikarra és orgonára. 1954. - Három Mária-himnusz női karra és orgonára. 1958. - További művei: ZL 1965. II:400; Brockhaus II:379; EH II:309. - Népzenei gyűjtései: Népzenei monográfiák sorozat: I. Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés. 1954; II. Széki gyűjtés. 1954; III. Kőrispataki gyűjtés. 1955; IV. Sopronmegyei virrasztó énekek. 1956; V. Dunántúli táncok és dallamok. I. 1962; Instrumental Music from Western Hungary. Szerk. Sárosi Bálint. 1988. - Írásai: ~ összegyűjtött írásai. I. Szerk. Berlász Melinda. Bp., 1992. - ~ dallamával énekeljük a →Hozsanna 184/B sz. énekét. Be.Me.

Études Finno Ougriennes 1968:2. sz. (~-különszám, szerk. Jean Gergely) - Muzsika 1972:7. sz. (Erdélyi Zsuzsanna: ~ emléke); 1992:6. sz. (Berlász Melinda: Az írás szerepe ~ életművében) - Berlász Melinda: ~. Bp., 1984. (A múlt magyar tudósai) - Confessio 1988:2. sz. (Berlász Melinda: ~ra emlékezünk) - Vasi Szle 1989:2. (külön) sz.: ~ emlékezete (Erdélyi Zsuzsanna: ~, a népzenekutató) - Magyar zene 1990:1-2. sz. (Berlász Melinda: Műfajszerű gondolkodás ~ zeneszerzői életművében); 1992:2. sz. (centenáriumi különszám: Berlász Melinda: Dokumentumok az 1940-1944-es erdélyi gyűjtések és hanglemezfelvételezések tört-éhez; Tari Lujza: ~ hangszeres népzenegyűjtései; Weissmann János: ~: a szimfóniák) - Lajtha Tanár úr. 1982-1992. Tanulm-ok. Szerk. Retkesné Szilvássy Ildikó. Bp., 1992. - New Hungarian Quarterly 1992:3. sz. (Melinda Berlász: L. L. and T. S. Eliot). - Breuer János: Fejezetek ~ról. Bp., 1992. - Zenetud. dolgozatok 1995-96. (Berlász Melinda: Deodatus. A Lajtha-Leduc levelezés kényszerpályája 1952-1962.)