Magyar Katolikus Lexikon > S > Svájc


Svájc (ném. Schweizerische Eidgenossenschaft, fr. Confédération Suisse, ol. Confederazione Svizzera, rétoromán Confederaziun Svizra): szövetségi köztársaság Közép-Európában. - Határai: Fro., No., Au., Liechtenstein, Olaszo. Ter-e 41.284 km², főv-a Bern. Hiv. nyelve: ném., fr., ol., regionálisan a rétoromán. - I. Története. Az utolsó jégkorszak idején ~ területe elnéptelenedett, majd a Kr. e. 5. sz: laza szövetségben élő kelta törzsek (helvétek, raurikok, bojerok, rhétek) vették birtokba, akik intenzív keresk-et folytattak a rómaiakkal és a görögökkel. - 1. Római kor. A helvétek Kr. e. 61 k. a Ny felé előrenyomuló germánok elől Gallia (D-Fro.) felé húzódtak. Vezetőjüket, Orgetorixot Kr. e. 60: megölték, a kivonulás azonban folytatódott. A rómaiak Julius Caesar vezetésével Kr. e. 58: a burgundiai Bibracténál megsemmisítő vereséget mértek rájuk, sokat közülük eladtak rabszolgának, a mintegy 110 ezer túlélőt visszafordulásra késztették. A rómaiak Kr. e. 44 k. hozták létre első erődített telepeiket (Iulia Equestris [Nyon] és Colonia Raurica [Augst]) a helvétek és a raurikok földjén, Kr. e. 16/15 k. benyomultak K-~ba és támaszpontot létesítettek Vindonissában (Windisch). Kr. u. 50 k. Valais lakói latin jogot kaptak, de a teljes római polgárjogot csak 212: nyerte el a róm. birod. minden szabad polgára. - A Ny-germán alamann törzsszövetség a K-ről érkező gótok nyomására D felé vándorolt az Elba vidékéről. A Majna mentén 213 k. csaptak össze először a rómaiakkal, de ekkor még csak a (Rajna-Majna-Neckar vonalát követő) limestől ÉK-re telepedtek le. 233-tól elfoglalták a Rajna, a Majna és a Duna közti területet (a rómaiak visszaszorultak a Rajna mögé), és 259/260: nyomultak be először ~ba, kifosztották és megsarcolták a városokat. A rómaiak csak Milánó előtt tudták őket megállítani. Ezután visszaszorultak ugyan az Alpokon és a Rajnán túlra, de a köv. századokban számtalan kisebb rablóhadjáratot vezettek Elzászba és ~ba. 364-375: a rómaiak Bázeltől a Bodeni-tóig őrtornyok és váracskák sűrű láncolatát építették ki (egymástól 1,5-2 km-re). - 2. A népvándorlás során az É-itáliai Lombardián kívül →longobárdok foglalták el a későbbi Ticinót és Graubünden D-i völgyeit is, akik kulturálisan és nyelvükben teljesen alkalmazkodtak a rómaiakhoz. Lat. nyelvükből alakult ki az évszázadok során az olasz nyelv. 774: Nagy Károly frank kir.(ur. 768-814) leverte a longobárdokat, de korlátozott önállóságukat megőrizték. - Amikor 401: a nyugati →gótok betörtek É-Itáliába, a rómaiak Itália védelmére visszavonták csapataikat a Rajnától és az Alpok előteréből. Az alamannok mégsem azonnal, hanem csak a frankoktól 496: elszenvedett vereségük után kezdtek betelepülni ~ középső vidékére, egészen az Alpokig, de központjuk továbbra is a Rajna-Neckar-Duna közti terület maradt. Megtelepedésük a Bodeni-tótól kezdődött a nagy folyók mentén a Zürichi-, a Thuni- és a Neuchâteli-tóig, s 500-600: megszerezték az uralmat ~ német részén. - A burgundok germán törzse vsz. a 3. sz: jött Skandináviából a kontinensre, s hosszú vándorlás után a Rajna középső folyásánál telepedett le. A vizigótok itáliai betörése miatt Honorius Ny-római cs. 406 k. kénytelen volt szerződést kötni velük, mely római felségterületen, a Rajnától Ny-ra (Worms fővárossal) megtelepedést biztosított számukra, ennek fejében kötelezettséget vállaltak a határ védelmére. 435: megpróbáltak benyomulni Belgica római prov-ba, a rómaiak azonban hun támogatással megsemmisítő vereséget mértek rájuk, Gundikar és Giselher királyok is meghaltak a csatában. A megmaradt 20.000 burgund 443: a fontos római város, Genava (Genf) környékén telepedett le, településterületükhöz tartozott Savoya (a fr. Alpok a Genfi-tótól D-re) és a mai Ny-~ (Vaud Yverdonig a Neuchâteli-tó D-i végén). Amikor 454: a galliai cs. udvarban meggyilkolták az utolsó nagy római hadvezért, Aetiust, a burgundok ezt kihasználva településterületüket kiterjesztették Lugdunum (Lyon) és Vienna (Vienne) városára. A burgundoknak az előttük már letelepedettek jóval nagyobb létszáma miatt messzemenően alkalmazkodniuk kellett a rómaiak meghatározta nyelvhez és kultúrához. A sokféle keveredő nép köznapi nyelvéből alakult ki a századok folyamán a fr. nyelv. A római fennhatóság alatt élő burgundok és az önállóan települő alamannok nyelve von határt lényegében máig Német-~ és Ny-~ (romanizált burgundok) között. A kelták nem haltak ki ugyan, de a kultúra fejlődésére alig volt hatásuk. A mai ném. ill. fr. nyelv nem őrzött meg lényeges kelta elemeket, és (egy-egy apró kivételtől eltekintve) a jog és a vallás sem mutat kelta sajátosságokat. (~ hivatalos lat. neve, a Confoederatio Helvetica tehát nem az erős kelta hatás miatt maradt fenn, inkább vsz. amiatt, hogy a kk-ban nem volt általánosan elterjedt germán írás, és egyszerűen a Genfi-tótól a Bodeni-tóig terjedő, egykor helvétek lakta földr. terület lat. neve maradt használatban.) - 3. ~ a frank birodalomban. Klodvig frank uralkodó 496: a Rajna felső folyásánál megállította az alamannok Ny-i terjeszkedését, akik ekkortól ~ban igyekeztek letelepedni. Az alamannok elvesztették az Oos-Murg vonaltól É-ra eső területeket, hercegeik ettől D-re és Elzászban átmenetileg önálló hatalmat építettek ki. 537: a mai ~ egész ter-e a Frank Birod. része, melyben kerületekre (Gau) osztották. Martell Károly (ur. 714-741) és 746: fia, Kis Pippin heves ellenállás után végleg leverte az alamannokat és a többi germán törzset, 751: formálisan is letette az utolsó Meroving bábkirályt és megalapította a Karoling dinasztiát. A 9. sz-tól a D-No-ban lakó alamannokat Sueben altörzsük után kezdték sváboknak nevezni, az alamann szó a latin nyelvekben ekkortól németet jelent. Nagy Károly 775: kisebb, áttekinthetőbb kerületekre osztotta fel birod-át. ~ területén ekkor választották le Thurgauról Zürichgaut, Aargau mellett ekkor jelent meg Augstgau, Frickgau, Sissgau, Buchsgau, Waldgau (= Vaud kanton), Genf és Valais. - 4. A frank birodalom felosztásakor (843) ~ a Német Birodalom része lett, de a nyelvhatár átszelte. A Karolingok kihalása után kiéleződtek a belső harcok. a) 925-1125: a mai ~ területe a Reusstól Ny-ra a Burgund Királysághoz, a Reusstól K-re Elzásszal és nagyjából a mai Baden-Württemberg ném. és a mai Vorarlberg osztrák tartománnyal együtt a Sváb Hercegséghez, Engadin a mai Tirol és Salzburg osztrák tartományokkal Bajoro-hoz, az olasz nyelvű völgyek az Itáliai Kirsághoz tartoztak. Mindezek a ter-ek (Burgundia 1032-től) a német-római birod. részét képezték. - Magyarok törtek 917: Bázelra, 926: St. Gallenra (→Sankt Gallen-i kaland), szaracénok 920: Valais-ra, 936: és 955: Rätien-ra, 940: St. Maurice-ra. - A sváb hg. cím 1057: Rheinfeldeni Rudolf grófé, 1090: a Fekete-erdőből származó Zähringer fejed. nemzetségé lett, ők alapították Freiburg im Breisgau (ma No.), 1157: Fribourg (Freiburg im Uechtland, ma ~) és 1191: Bern városát. Újra felépítették az 1033: a II. Konrád ném. kir. és a burgundiak közötti harcokban lerombolt Murtent is. Az 1173: kihalt Lenzburgi grófoktól a Zähringiek örökölték meg Zürich és Uri várnagyságát, a Habsburgok Elzászt, valamint Unterwalden és Schwyz várnagyságát; Glarus várnagyság Barbarossa Frigyes cs. fiáé, Ottóé lett, a Kyburgiak (1065-ig Dillingen grófjai) nyerték el Badent, Lenzburgot, Zugot, valamint Beromünster és Schänis várnagyságát. Hozzájuk tartozott a mai ÉK-~ (a Zürichi-tótól és Limmattól ÉK-re, a Rajnától D-re levő terület Glarussal, de a Rajna völgye és Graubünden nélkül), valamint Freiamt. A Habsburg grófok, akiknek ősi fészke az aargaui Brugg melletti Habsburg, 1218: megörökölték a Zähringiek hatalmas vagyonát: ekkor már ellenőrzésük alá tartozott Elzász, a Frick völgye; s a mai Luzern, Ob- és Nidwalden (Engelberg ktora kivételével), Zug és Schwyz (Einsiedeln ktora kivételével) kantonok területe. A Zähringiek kihalása után Zürich, Bern, Solothurn és Schaffhausen szabad város lett. - b) Az ősi államszövetség létrejöttének előzményei. 1200 k. Felső-Valais németajkú lakói (valsiak) a Furka-hágón át eljutottak az Urseren-völgybe, onnan az Oberalp-hágón át a Felső-Rajna-völgybe, ahol egyes völgyekben megtelepedtek a rétorománok mellett. Más csoportjaik átkeltek a Simplon- és a Nufenen-hágón, Ticinóban önálló településeket alapítottak, míg főseregük Bellinzonán és a Splügen-hágón át a Dél felől nyíló mellékvölgyekben (mint pl az Avers völgye) telepedtek meg (az északiakat csak a 20. sz: nyitották meg alagutakkal és hidakkal). Más, szinte lakatlan, magasan fekvő völgyekben sok önálló tanyát hoztak létre a rétoromán nemesek nyomására, akiknek adóztak. Megtartották azonban ném. nyelvüket és azt a jogukat is, hogy maguk közül válasszák az Ammannt, a területi hatóság vezetőjét. A rétoromán nyelvterület (lényegében a mai Graubünden kanton) ezzel feldarabolódott. - A Gotthárd-hágót ismerték már a rómaiak idején is, de egy szakasza szinte járhatatlan volt. A valsiak kitaláltak egy olyan módszert, mellyel a függőleges vagy akár belógó sziklafalak között akár 60 m-t is képesek voltak áthidalni faszerkezetekkel. Az 1237: megnyitott Gotthárd-hágó rövidesen a Svájci Alpok legfontosabb átjárója lett. Az É-itáliai ter-ekkel is rendelkező Uri jelentősége ekkor rendkívül megnőtt, s mind lakói, mind a ném. kir. féltek, hogy az egyre erősödő Habsburgok Urit is meghódoltatják. Ezért közös érdekük volt, hogy II. Frigyes kir. 1231: kivásárolva őket a Habsburg zálogból közvetlen birodalmi fennhatósága alá vonja őket. 1240: konfliktus támadt a Habsburg III. Rudolf gr. támogatta IX. Gergely p. és II. Frigyes kir. között, aki a schwyzieknek is megadta a birod. státuszt, mire a tél kellős közepén katonai segítséget kapott tőlük a Gotthárd-hágón át. Az 1250: kezdődött interregnum idején Habsburg IV. Rudolf 1264: megszerezte a kihalt Kyburgi család örökségét (nagyjából a mai Zürich és Thurgau kantonok, valamint Gasterland) is, 1273: a marchfeldi csata után mint Au. hg-e és ném. kir. 1291. IV: Luzern város földesuraságát is megvásárolta az erősen eladósodott murbachi ktortól. - c) Az ősi államszövetség (1291-1515). Habsburg Rudolf ném. kir. halála (1291. VII. 15.) után a közép-~i Vierwaldstätti-tó körüli három völgység (Uri, Schwyz és Unterwalden) föllázadt ősi autonómia-jogainak visszaszerzéséért ill. meghosszabbításáért, és laza szövetséget kötött a Habsburgok ellen. Az egyik hagyomány szerint 1291: keletkezett a Bundesbrief, a 'szövetséglevél', melyet a fölkelő parasztok a meggyengült közp. hatalom idején a minimális jogrend és jogbiztonság érdekében, ill. a helyzetet a maguk javára kiaknázni kívánó hatalmasságok fékentartása végett bocsátottak ki. - Egy másik hagyomány szerint a szöv. megkötése a Vierwaldstätti-tó közelében levő Rütli-réten 1307: történt, innen a Rütlischwur név, melynek első írásos emléke 1470 k. a sarneni fehér kv. A 19. sz. végén a Bundesbrief, a Rütlischwur és Tell Vilmos szabadsághős tettei között közvetlen, de fölöttébb valószínűtlen összefüggést felállítva egységes időpontként 1291. VIII. 1-jét jelölték meg, mely azóta ~ nemz. ünnepe. - 1315: az őskantonok a morgarteni csatában visszaverték Habsburg Lipót hadait, s a bővülő szöv. (1332: Luzern, 1351: Zürich, 1352: Zug, 1353: Glarus és Bern), melynek közös neve Schwyz (~) lett, sorra győztesen került ki 1339: a laupeni, 1386: a sempachi, 1388: a näfelsi, 1403: a vögelinseggi, 1405: a stossi ütközetből. 1370: a Pfaffenbrieffel ('Papi levél') egységes jogrendet vezettek be, mely korlátozta az egyháziak kiváltságait is. A kantonok ún. csatlakozott helyek (1403: Valais, 1411: Appenzell, 1412: St. Gallen, 1489: Graubünden) társulásával és 1415: Aargau, 1460: Thurgau Habsburg tartományok meghódításával kibővítették a szöv. határait. 1403: Uri, kihasználva Milánó gyengeségét, megvásárolta Ticino felső részét, Leventinát. 1410-17: további völgyeket hódítottak meg, végül 1419: Unterwaldennel megvették Bellinzonát. 1422: Milánó megszállta Bellinzonát és Alsó-Leventinát, Uri próbálkozásai a ter. visszaszerzésére nem sikerültek. A Schwyz, Glarus és Zürich között 1436: támadt vita véres háborút robbantott ki, mely 1446: Zürich vereségével és a három kanton területi átrendezésével ért véget. A Habsburgok 1474: a konstanzi szerződésben végleg lemondtak ~i birtokaikról. A kantonok szöv-e 1474-78: a grandsoni, murteni és nancyi csatákban (melyben elesett Merész Károly burgund hg. is) megsemmisítő vereséget mért Burgundiára, de 1478: Bern túlzott hatalmának megelőzése végett 150.000 guldenért átengedték azt Habsburg Miksa osztrák hg-nek, Károly örökösének. Bern alávetett tartományává tette Vaudot és Genf környékét, Genf városában azonban nem sikerült megszereznie az ellenőrzést. Fribourg és Solothurn fölvétele a szöv. szakítópróbáját jelentette, mert a vidék félt a városok túlzott megerősödésétől. A fenyegető polgárháborút 1481: a stansi gyűlésen Flüei Szt Miklós közvetítésével létrejött egyezséggel sikerült elkerülni. Konstanz városának felvételéről is folytak tárgyalások, de az meghiúsult Zürich ellenállásán. Szövetséget kötöttek viszont Bern részvétele nélkül az ún. Gotteshausbunddal (Engadin és Chur városa). A kantonok szöv-e 1499: a sváb háborúban szembeszállt Habsburg I. Miksa cs. birodalmat egységesítő szándékaival, és a bázeli békében megszerzett jogokkal gyakorlatilag függetlenné vált a Német Birod-tól. 1501: Bázel és Schaffhausen, 1513: Appenzell lépett be teljes jogú tagként az immár 13 tagú államszöv-be, St. Gallen városa továbbra is csatlakozott hely maradt. - A burgundi háborúk növelték a ~i katonák tekintélyét, a fr. és itáliai kir-ok és fejed-ek szívesen alkalmazták őket zsoldosként, II. Gyula megbízásából ekkor verbuválták a →Svájci Gárdát is. XII. Lajos fr. kir. és Ludovico Sforza milánói hg. örökösödési vitájában közel 30.000 ~i esett el. 1500: mindkét oldalon ~i zsoldosok álltak szemben egymással. A testvérharc elkerülése végett megbízóik háta mögött megállapodván szabad elvonulást biztosítottak a milánóiaknak. A törvényhozás 1503: sikertelenül próbálta megtiltani a zsoldosok toborzását. A kantonok szöv-e 1512: elfoglalta Milánót és Paviát, 1513: a novarai csatában aratott győzelmével a Pó síkságára is kiterjesztette hatalmát. A nagy túlerővel Itáliába vonuló fr. kir. ekkor egymillió koronát kínált fel az elvonulásért. A svájciak nem voltak egységesek, csak részben vették föl a harcot, és 1515: Marignanónál megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ticinót meg tudták ugyan tartani, de terjeszkedésüknek vége szakadt. 1516: semlegességet vállaltak. - 5. A reformáció az 1519-től Zürichben lelkipásztorkodó Ulrich →Zwingli révén indult el ~ban. 1523: a zürichi városi tanács elfogadta →Luthert követő, de nála radikálisabb reformprogramját, fokozatosan fölszámolták a kat. jámborsági gyakorlatokat, a szentek tiszteletét, a szentmisét, a ktori életformát és a cölibátust. Az egyh. javakat Zürichben is szekularizálták, s a lelkészek díjazására, az immár áll. isk-kra és a szegények támogatására fordították. Az →újrakeresztelőket a városi tanács már 1526: betiltotta, vezetőik egy részét kivégezték, másokat száműztek. Zwingli 1524-29: kiadta a Zürichi Bibliát. - A városokban egy-egy reformátor (St. Gallen, 1525/26: J. Vadian; Chur, 1527: J. Komander; Bern, 1528: B. Haller; Bázel, 1529: J. →Ökolampadius; Neuchâtel, 1530: G. →Farel) révén, valamint Zürich kantonban, Thurgauban és Aargau egyes részein gyorsan elterjedt a mozgalom. A 3 őskanton, valamint Luzern, Zug, Freiburg és Solothurn megőrizte a kat. hitet. A három rhét szövetség, az 1367: kötött Gotteshausbund (Engadin és Chur), az 1395-ös Grauer Bund (Felső-Rajna-vidék) és az 1436-os Zehngerichtebund (Prättigau, Arosa, Davos) 1524: szövetséget kötöttek, mely korlátozta a churi pp. illetékességét. 1526-ig Graubündenben sok gyülekezet csatlakozott a reformációhoz. A kezdetben elszigetelt Zürich 1528-ig szövetséget kötött Konstanzcal, Bernnel, St. Gallennel, Biellel, az elzászi Mühlhausennel, Bázellal és Schaffhausennel, mire a közép-~i Luzern, Uri, Schwyz, Unterwalden és Zug 1529: Au-val lépett szövetségre (Keresztény Egyesség). Az 1529: kitört vallásháborúban a kat-ok Zürichen aratott győzelme és Zwingli halála (1531) megállította a reformáció terjedését Német-~ban. 1531: a 2. kappeli egyezményben rögzítették, hogy minden kanton maga választhatja meg vallását (7 kanton kat., 4 prot., 2 vegyes vall.). Ny-~ban azonban folytatódott a reformáció térhódítása. Genf, mely 1526: csatlakozott hely lett, Farel és →Kálvin János megjelenése után 1536: fogadta el az új hitvallást, s Kálvin 1541 u. rendkívül szigorú tanítói és erkölcsi felügyelettel sajátos jelleget adott a genfi egyháznak. 1549: Zwingli utódával, Heinrich Bullingerrel közös tanítást alakított ki a vitatott úrvacsora-kérdésben (Consensus Tigurinus), amit egy Bullinger által fogalmazott közös hitvallás (Confessio Helvetica posterior, 1566) rögzített. ~ reformált egyházai ezzel a lutheri reformáció mellett önálló ágként rendezkedtek be. A kálvinista Genfben 1553: eretnekként kivégezték →Szervét Mihály fr. orvost és fil-t, aki a Szentháromságról szóló tanítás tagadása miatt menekült oda a kat. Lyonból. - A zsoldosok toborzásának a 16. sz. elején számos városi tanácsúr köszönhette meggazdagodását, ám az ebből adódó drágulás 1513-16: parasztmozgalmakat szított Bern és Luzern környékén. 1523-26: Zürichben, Bernben, Bázelban, Solothurnban, St. Gallenban és Thurgauban a jobbágyság megszüntetését, a terhek csökkentését és pol. részvételt követeltek. Zürichben a tanács 1525: megszüntette a jobbágyságot és elengedte a második termés tizedét, Solothurn és Bázel mérsékelt bizonyos terheket, Bern és Schaffhausen viszont fegyverrel verte le a fölkeléseket. A thurgauiak átmenetileg jogot szereztek, hogy megváltsák magukat. - 6. A katolikus megújulás 1570: Borromei (Szt) Károly milánói érs. első vizitációs útjával, 1580-tól Canisius (Szt) Péter SJ fribourg-i működésével és a kat. helyek kormányzatának erősödő befolyásával vette kezdetét. Ezt támogatta az 1579: létrehozott luzerni állandó nunciatúra, az 1574 u. alapított jezsuita koll-ok és a kapuc. ktorok (1581-től). Milánóban 50 fős papnevelde nyílt (Collegium Helveticum). 1586: a 7 kat. hely csatlakozott az „Arany (1655-től Borromei) Szövetség”-hez. 1572: →Szent Bertalan éjszakája után sok →hugenotta menekült ~ba, s a továbbiakban fontos gazd. szerepet játszottak (1598-1690: a →nantes-i ediktum szabadabb vllásgyakorlást és pol. egyenlőséget biztosított számukra). Bernben és Zürichben jöttek létre a →pietizmus központjai. Az 1582: elrendelt →Gergely-naptárt a reformált ~i kantonok 1701-ig vonakodtak bevezetni. 1597: Appenzellt ref. ill. kat. félkantonokra osztották (Innerrhoden, Ausserrhoden). Valais kanton 1604: választás elé állította kevés ref. lakóját: vagy lemondanak az új hitről, vagy kivándorolnak. Az elűzöttek rövidesen visszatértek, 1619: száműzték a pp-öt, 1627: kiutasították a jezsuitákat. Erre a közép-~iak beavatkoztak és érvényre juttatták az 1604-es határozatokat. A két villmergeni vallásháborúban (1656, 1712) elszenvedett vereségükkel a kat-ok a vegyes területeken elveszítették pol. hatalmukat. - 7. 17-18. század. A városkantonok alkotmányai a 16-17. sz: egyre arisztokratikusabbak lettek. A városkantonok tartományi kormányzó által igazgatott területei és a szöv. egészéhez tartozó alávetett területek (Thurgau, Ticino, Valtelina, Aargau, a Rajna völgye egyes részei) nem voltak önállóak. A →harmincéves háború ~ot Graubünden kivételével megkímélte. A ~i parasztok nagy haszonnal árultak gabonát és állatot a háború sújtotta területeken, ami megemelte a kamatokat. A háború után estek az árak, a kamatterhek azonban megmaradtak. Emiatt 1653: parasztháború tört ki, mely a luzerni Entlebuchból átterjedt Bernre, Aargaura, Solothurnra és Bázelra is. A törvényhozás nem engedett a parasztok követeléseinek. s a rosszul fölfegyverzett fölkelők elbuktak, vezetőiket kivégezték. - A →vesztfáliai békében (1648) ~ jogilag is függetlenné vált a Német Birod-tól. A 17-18. sz: ~ gazd-a (óraművesség, textilipar) felvirágzott, a kantonok egymástól erősen eltérő társad. berendezkedésben éltek. Bernben, Solothurnban, Fribourg-ban és Luzernben patriciuscsaládok, Zürichben, Bázelban és Schaffhausenban a céhek kormányoztak, de az uralkodó családok köre itt is zárt volt. A kis vidéki kantonokban (Uri, Schwyz, Unterwalden, Glarus, Appenzell) formálisan demokrácia volt, rendszeres népgyűlések választották a vezetőket és hoztak döntéseket fontos kérdésekben, de valódi súlya csak néhány őslakos családnak volt. - Miközben a 18. sz: ~ városaiban is elterjedtek a felvilágosodás eszméi (fő alakjai Johann Caspar Lavater, Jakob Breitinger és Johann Jakob Bodmer), az államszöv. zilált pol. rendszerében rejlő egyenlőtlenségek egyre több feszültséget okoztak. A 18. sz. népfölkelések többségét vérbe fojtották, csupán 1707: Toggenburgban és 1707-38: Genfben tudtak a polgárok új jogokat kiharcolni, de Genfben fr., berni és piemonti katonai erővel már 1782: visszaállították a régi arisztokrácia uralmát. - 8. 1790-1848. Mindezt csak fölerősítette a fr. forr. hatása, és 1790-től az elnyomott területek és rétegek ~-szerte tiltakozásokat, fölkeléseket és helyi megmozdulásokat szerveztek. 1795: a földesúri terheket megtagadó parasztok vérontás nélkül érvényesítették követeléseiket St. Gallenben. 1798: fr. csapatok szállták meg Svájcot, s IV. 4-ig önállóvá vált az államszövetség valamennyi függő területe. IV. 12: Aarauban kikiáltották a Helvét Közt-ot, melynek fr. típusú alkotmánya teljesen figyelmen kívül hagyta ~ föderalista szerkezetét, ezért az őskantonokkal csak katonai nyomásra lehetett elfogadtatni. Nidwalden a végsőkig kitartott, az áldozatok árváinak a helvét kormány árvaházat nyitott Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827), a ~i népisk. és tanárképzés előfutára vezetésével. Fro. bekebelezte Genfet, Neuchâtelt, Bielt, a Jurát és az elzászi Mulhouse-t. Valtelina, Bormio és Chiavenna már 1797. VI: elszakadt Graubündentől, és a →Cisalpin Köztársasághoz csatlakozott. Graubünden 1799-ig független maradt. Megszűntek az alávetett kapcsolatok és a jobbágyság, fr. mintára egységes büntetőtörvénykv. lépett életbe, eltörölték a kk. jogi előírásokat, sokat javult a népisk. képzés, egységes valutaként bevezették a ~i frankot. A 2. koalíciós háborúban (1799-1802) ~ évszázadok óta először fő hadszíntérré vált, fr. osztrák és orosz csapatok szállták meg. Miután Napóleon 1802. VII: kivonult ~ból, föllángolt a polgárháború. Napóleon magát nyilvánítván kormányzónak, 1803. II. 19: Párizsban föderalista alkotmányt adott ~nak, a ~i Államszöv-nek ettől kezdve egyenrangú tagja St. Gallen, Graubünden, Aargau, Thurgau, Ticino és Vaud kanton. Nidwalden és Obwalden két önálló félkantonná vált. Valais-t önálló szabadállammá emelték, de Fro. 1810: bekebelezte. A kis kantonok (pl. Appenzell, Glarus) visszatértek a régi berendezkedéshez, mások átvették a Helvét Közt. parlamenti demokráciájának egyes intézményeit. A Fro-tól való függés egyre erősödött. Napóleon 16.000 ~i katonát rendelt saját hadseregeihez, és ~ kénytelen volt anyagilag is támogatni a háborúit. Az orosz hadjáratot 9000 ~i katonából csak 700 élte túl. 1813 végén 130.000 orosz és osztrák katona vonult be ~ba. Sándor orosz cár, Ferenc osztrák cs. és III. Frigyes Vilmos porosz kir. átmenetileg Bázelban tartotta főhadiszállását. - Napóleon bukása után Luzernben és Bernben államcsínnyel visszatértek a hatalomba a régi patríciuscsaládok képviselői. Bern, Uri, Schwyz és Graubünden sikertelen kísérletet tett régi függő területeinek visszaszerzésére. A →bécsi kongresszus 1815: lényegében ~ 1798-as határait állította vissza, amiért ~nak örök semlegességi kötelezettséget kellett vállalnia. A Fro. által bekebelezett területek Elzász kivételével önálló kantonként visszakerültek ~hoz. Neuchâtel különleges státuszt kapott, 1857-ig ~i kanton s egyben porosz fejedség. A mai Jura kantont Bernhez csatolták. ~ ekkor (néhány apró későbbi kiigazítástól eltekintve) a mai határai között 22 kantonból állt. A városok ugyan nem tudták a korábbi, totális módon uralni a vidéket, de a parlamentekben aránytalanul magas volt a képviseletük. A Helvét Közt-nak a személyes szabadságjogokat és az ált. népisk. oktatást érintő bizonyos vívmányai megmaradtak. - Az 1830. VII-i fro-i forr. hatására liberális megújulási mozgalom kezdődött ~ban, népszuverenitást és törv. előtti egyenlőséget követeltek. 1831-ig 12 kanton liberalizálta alkotmányát és számolta fel az arisztokráciát ill. a patriciátust, megszűnt a cenzúra. 1832: Bázel két félkantonra vált szét (Schwyz szintén, de ott már 1833: visszaállították az eredeti állapotot.) 1833: viták kezdődtek az USA mintájára szervezendő szövetségi államról. Az 1830-as évek végére fölerősödtek a központosított szövetségi államra törekvő liberális és a hagyományos berendezkedés mellett álló konzervatív kantonok közötti ellentétek. Luzern, Uri, Schwyz, Obwalden, Nidwalden, Zug, Fribourg és Valais önrendelkezésük és területük védelme érdekében különszövetséget (Sonderbund) kötöttek és segítséget kértek Au-tól. Az 1847-i Sonderbund-háborúban a liberálisok győztek, a Sonderbund feloszlott. Az 1848: elfogadott szövetségi alkotmány, mely fő vonalaiban 2005: is érvényben van, megnövelte a közp. hatalom jogosítványait (háború és béke, szövetségkötések, államszerződések, kantonok közti viták rendezése, vám-, posta- és pénzügy). A kétkamarás Szövetségi Gyűlést a választott (200 tagú) Nemzeti Tanács és a kantonok 2-2 (félkantonok 1-1) képviselőjéből álló (46 tagú) Kantonok Tanácsa alkotja. A héttagú szöv. kormány tagjai felváltva látják el az elnöki tisztséget. A szöv. székhelye Bern, hivatalos nyelve a ném., a fr. és az ol., 1937-: a rétoromán is. - 9. 1848-tól napjainkig. 1849: felszámolták a belső és a kantonok közti vámokat. 1850: újra a ~i frank lett a közös fizetőeszköz. 1891 óta 50.000 (2006: 100.000) polgár aláírásgyűjtéssel alkotmánymódosítást kérhet (ún. népi kezdeményezés). A nőknek 1971 óta van szavazójoguk. 1874: a szöv. alkotmány átdolgozásakor bevezették a polg. házasságot és anyakönyvezést, szöv. engedélyhez kötötték az új ppségek alapítását (2001: feloldották), betiltották a jezsuiták mindenfajta tevékenységét (1973: feloldották), betiltották új ktorok létesítését és a megszüntetettek újraindítását (1973: feloldották). 1879: teljes polgárjogot kaptak a zsidók. Egységesítették 1877: a mértékeket, 1883: a kötelmi jogot, 1912: a polg. törvénykv-et, az iskolaügy egységesítését viszont 1882: elutasították. ~ örökös semlegessége révén a 19. sz-tól a pol. menekülteknek, köztük az anarchistáknak (1898: Luigi Luccheni olasz anarchista gyilkolta meg Genfben I. Ferenc József kir. feleségét, →Erzsébet kirnét), valamint nemzetk. szervezeteknek a közp-ja. A solferinói csatában (1859) elesett több mint 300.000 halott láttán Henri Dunant (1828-1910) genfi kereskedő biz-ot alapított, ebből alakult ki a Nemzetk. →Vöröskereszt. A két vh-ban ~ megőrizte semlegességét, bár nyersanyagban való szegénysége, iparosodottsága és a turizmustól való függése miatt ezek gazd-ilag jelentősen érintették. A szocdem-ek által 1918. XI: kezdeményezett orsz. sztrájkot meghiúsította a polgárság és a parasztság ellenállása, viszont 1919-től a képviselői helyeket a pártokra szavazók arányában osztották el szöv. szinten is, ami megszüntette a szabadelvű többséget. Az 1919-i versaille-i szerződésben feloldották É-Savoyának 1815: ~ javára megállapított semlegességét; a fr. határterületen Genf gazd. védelmére létrehozott szabad zónák körül vita alakult ki. Genf lett a székhelye az 1920: alakult →Népszövetségnek (melynek ~ alapító tagja, de katonai semlegességét megőrizte), majd 1945: az →Egyesült Nemzetek Szervezetének (~ nem lépett be, de a kult. és gazd. intézmények munkájában részt vesz). A gazd. világválság ~ban főként a mezőgazd-ot és az exportágazatokat érintette (az óra- és gépipar kivitele pl. 59, a selyemiparé 84%-kal esett vissza). 1936 elején közel 125.000 volt a munkanélküliek száma. A II. vh-ban ~ megőrizte semlegességét, 1942: viszont lezárta határait a menekültek előtt. A háború után közreműködött a nemzetk. segélyezésben. 1959 óta ~ot (radikális demokrata-kerdem-szocdem-néppárti) nagykoalíció kormányozza. 1960 óta tagja az Eu. Szabadkeresk. Társulásnak. 1963: belépett az →Európa Tanácsba. 1979: Jura lett az államszöv. 23. kantonja. Az eu. integrációs folyamathoz való csatlakozást s ezzel a semlegesség feladását a 20. sz. végén több népszavazás elutasította. 2002: ~ belépett az ENSZ-be. -

II. Egyháztörténete. 1. Ősegyház és középkor. A kerség első nyomai a római korba nyúlnak vissza, amikor ~ területe Maxima Sequanorum, Alpes Graiae et Paeninae, Raetia prima és Liguria prov-khoz tartozott. Ókori ppi székhelyek voltak Augusta Raurica (Bázel), Chur, Cumana (Como), Genf, Octodurum (Sion) és Vindonissa (Windisch)/Aventicum. Ny-on fennmaradtak ker. közösségek, amikor a területet a már ker. burgundokhoz csatolták és 534: a frankokhoz került. Az egyh. közp. először Agaunum (Saint-Maurice) a Szt Mór vt-ról szóló hagyománnyal és az 515: Zsigmond kir. által alapított ktorral, később a Luxeuil-ből 450 k. betelepített jurai Romainmotier és Münster-Granfelden ktora is. A ker. élet folyamatos volt Raetiában és az Alpoktól D-re is, ahol fennmaradt a római népesség. A K-i területeken azonban az alemann bevándorlás „második evangelizálást” tett szükségessé. A germán és kelta népesség rendszeres térítése ~ban a 6. sz: kezdődött, s az ír szerz-ek (Szt Kolumbán, Szt Gál és kísérőik) és ktor-alapításainak köszönhetően (pl. 700 k. Disentis, 720 k. →Sankt Gallen, 740 k. Pfäfers, 878 e. Säckingen, 934: →Einsiedeln) földerősödött. A 7. sz: megszilárdult a kk. egyházszervezet Bázel, Chur, Como, Konstanz, Lausanne, Genf és Sion ppi székhelyekkel, és ~ területe a birod. egyh. része lett. Vidéken olyan plébániai szervezet jött létre, melyben a kegyúri központok körül nagy plébániák alakultak, melyeket később kisebb egységekre felosztottak. A ktorok, főleg St. Gallen és →Reichenau, messzire kisugárzó vall., kult. és gazd. központok voltak; számuk Ny-on gyorsabban nőtt, mint K-en. A →clunyi reformot mintegy 25 konvent vette át, a →hirsaui és St. Blasien-i konvent Schaffhausenban (Mindenszentek apátság), Muriban, Rheinauban és Einsiedelnben hatott, ahol nagy zarándokhely alakult ki. A 12. sz: a ciszterciek sokfelé eljutottak; a városokban, melyek a késő kk-ban új település- és társad. formaként jöttek létre, →koldulórendek telepedtek le. Számos helyen nyitottak házat →beginák, melyek később klauzúrás ktorok lettek és a domonkos regulát vették át. A misztika irod. emlékei a tössi (E. Stagel), oetenbachi és St. Katharinental-i domonkos apácák ktoraiból maradtak fenn, melyeknek nővérei kapcsolatban álltak többek között →Suso Henrikkel és →Tauler Jánossal. Flüei Szt Miklóst, aki 1467-től szülőhelye, Ranft közelében remeteként élt, már életében nagy tisztelet övezte, pol-ilag is nagy befolyása volt. - A →nyugati egyházszakadás ~ot is megosztotta (→bázeli zsinat). Bázelben az 1460: megnyitott egyetemmel létrejött a →humanizmus egyik központja. -

2. A 16-18. sz. a reformáció története ~ban, lásd az I. 5-7. pont alatt. - 3. 19-20. század. Az 1798-i forr. és a közélet azt követő átalakítása megszüntette az egyh. kiváltságokat és a tizedet. Egyh. intézmények súlyos bevételektől estek el, a ppségek egy része megszűnt. 1823/46: létrehozták a St. Gallen-i ppséget, és módosították a bázeli ppség határait. Chur ppsége elvesztette külf. területeit, a lausanne-i ppség székhelyét Freiburgba tették át, neve azóta Lausanne-Genf-Freiburg. Ticino 1888: a bázeli ppség alá tartozó ap. adminisztratúra lett, 1971: Lugano exempt ppségként önállósult. - 1790-1874: több hullámban számoltak fel mintegy 50 ktort, közülük 4 (Mariastein, Muri, Wettingen, Rathausen) tudta az életét újrakezdeni külf-ön. - A rendi élet 1850 utáni megújulását új női tanító és betegápoló kongr-k (köztük a baldeggi apácák, az Ingenbohli Nővérek [→Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek] és a →Szent Keresztről nevezett Menzingeni Tanítónővérek) elindulása és gyors növekedése jellemezte. - A 19. sz: a kat. kantonok lakossága többször is elleneszegült a társad. megújulásnak. A Sonderbund-háborút 1847: közvetlenül az robbantotta ki, hogy a jezsuitákat meghívták a luzerni felsőoktatásba. A konzervatívok veresége után az új szöv. állam kat. népessége pol-ilag, gazd-ilag és kulturálisan a vesztesek oldalán maradt. Az →ultramontán befolyás és a →szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetése (1854) valamint a Quanta cura enc. (1864) kat. oldalon erősítette a modernizáció-ellenes magatartást. A kultúrharc során, mely az I. Vat. Zsin. (1869-70) után fölerősödött, a genfi vezetés 1872: betiltotta Mermillod pp. működését, Lachat bázeli pp. kiközösítette a tévedhetetlenség dogmáját elutasító papokat, mire a kanton vezetése megfosztotta hivatalától. A tiltakozó plnosokat fölmentették, nagyrészt ki is utasították ~ból. Az állam 1873: fölszámolta a nunciatúrát, önállósultak az →ókatolikusok. Társad. szerepük megőrzése érdekében a kat-ok egyes-eket (1857: Pius Egyes., 1863: ~i Ppi Konf., 1912: Katolikus Népszövetség [1903-54: tíz össz~i →katolikus nagygyűlést szervezett], 1912: ~i Kat. Nőszöv.), sajtóorgánumokat, iskolákat, szoc. intézményeket és pártokat (1912: a Kat. Konzervatív Néppártot [1971-: Kerdem. Néppárt]) alapítottak; kifelé meglehetősen zárt „katolikus szubtársadalom” alakult ki, mely 1889: a freiburgi egy-mel intellektuális közp-hoz jutott. Az iparosítás és a népességnövekedés okozta belső vándorlás miatt gyorsan nőttek a kat. diaszpóra közösségei, pléb-kat kellett alapítani, számos új tp-ot építeni. A szervezetek világnézeti zártsága és stabilitása erősítette a kat-okat, akik így át tudták vészelni a pol., gazd. és kulturális elnyomást. 1920-50: ~ vallási-kulturális virágkora, melynek csúcspontja 1947: az orsz. védőszentjének, Flüei Miklósnak a szenttéávatása volt. A ref. és a kat. egyh. azóta minden kantonban azonos elbánásban részesül. Az első össz-~i kat. segélyszervezetként 1901: jött létre a Caritaszentrale, 1961: az ifj. szervezetek missziós évének folytatásaként a Fastenopfer der Schweizer Katholiken ('Svájci Katolikusok nagyböjti felajánlása'). 1950 u. a kat-ok társad. szerepe megerősödött, ökumenikus párbeszéd kezdődött a prot-ok és a kat-ok között, aminek eredményeként 1967: közösen szabályozták a vegyes házasságokat, 1971: kölcsönösen elismerték egymás keresztségét. A nyitás miatt uakkor gyengült a hagyományosan konzervatív kat. intézmények vonzereje. A II. Vat. Zsin. (1962-65) után nagy erőfeszítések történtek a liturgia és hitoktatás, a felnőttképzés (képzési közp-ok, tanf-ok), a lelkipásztori tevékenység megújítása érdekében. A prot. egyházak kantononként önállóak, összefogó szervük 1920-: a ~i Evangéliumi Egyházszöv. Az 1948: alakult →Egyházak Világtanácsának Genfben van a székhelye. - 4. Egyház és állam. A ~i kat. egyh. jogi helyzetét alapjában az 1999-i szöv. alkotmány határozza meg, mely biztosítja a vall. és lelkiismereti szabadságot, a felekezetek közötti békét, s megkívánja az áll. hozzájárulást új ppségek alapításához (15. és 72. cikkely). A házasságjogot szövetségi szinten szabályozták. A büntetőjog megtorolja a lelkiismereti és vallásszabadságnak, a halottak nyugalmának megzavarását, a faji és vallási diszkriminációt. - A 26 szuverén kanton teljesen maga szabályozza a helyi egyházak jogviszonyait, emiatt az eltérő tört. és felekezeti adottságoknak megfelelően különböző szabályozások léteznek. Genf (1907) és Neuchâtel (1941) kantonban formálisan, de nem mindenre kiterjedően szétválasztották az egyházat és az államot, és az egyházakat a magánjogi szférába utalták. A többi kantonban az egyházakat a jog elismeri. Össz-~i szinten és Zürich kantonban 1980, 1987: és 1995: népszavazáson utasították el az egyh. és az állam szétválasztását. A legtöbb kanton egyházközségi szervezeteket hozott létre, mely az elsődlegesen kat. kantonokban a pléb-k mellett létezik. Az elsődlegesen ref. kantonokban a helyi egyh. és gyülekezetei az eredetileg egységes államszöv-ből kivált és önállósult képződmények, melyek állami kötődése szoros (Bern, Zürich, Vaud) vagy lazább. Az eredetileg vegyes vallású kantonokban (Glarus, Graubünden, Aargau, St. Gallen, Thurgau) az állam párhuzamos szervezetek létrehozásával biztósítja az egyenlő elbánást a két felekezettel szemben. - A vall. alapjogokat alkotmányosan garantálják, az ált. iskoláztatási, honvédelmi és polg. kötelezettségek azonban korlátozzák ezeket. A kantonok betervezhetik a hitoktatást a tantervbe, vallásokt-ra vagy vall. tevékenységre azonban nem kényszeríthetnek. A katonai szolgálatot lelkiismereti okokra hivatkozva fegyver nélküli katonai v. polgári szolgálattal is teljesíteni lehet. - Az egyhközs-eknek joguk van megadóztatni a természetes személyeket, 20 kantonban jogi személyeket is. Az egyhközs-ből való kilépéssel megszűnik az adókötelezettség. - A 16. sz. óta fennálló nunciatúrát a ~i kormány 1873: egyoldalúan fölszámolta. 1920: ismét fölállította, miután humanitárius okokból 1915-től már volt a Szentszéknek félhivatalos képviselete, de ~nak a Szentszéknél nincs rendes követe. - Lausanne-Genf-Fribourg, Lugano és Sion pp-ét a pápa szabadon nevezi ki; Chur (a Szentszék által javasolt 3 jelölt közül), Bázel és St. Gallen pp-ét a szegyh. kápt. választja (St. Gallenban az ún. Kath. Kollegium kihúzhat 3 kevésbé tetsző jelöltet a javasoltak közül); Bázelban, ahol formálisan még ismerik a pp-eskü intézményét, ez a kanton képviselőinek joga. - Bázel, Bern, Fribourg (kat.), Genf, Lausanne, Neuchâtel, Zürich teol. fakultásai az állami egy. részét képezik. A churi és luzerni teol. fakultás ügyeibe az állam meghatározott jogosítványokkal beleszólhat. - 5. A mai egyház és teológia. ~ 6, közvetlenül a Szentszék alá tartozó ppségre van felosztva, melyek határai nagyjából az állami határokat követik; a Svájci Püspöki Konferencia székhelye Fribourg. A szerzetesrendek és kongr-k többnyire az egykori kat. vagy vegyes kantonokban telepedtek le. St. Maurice és Einsiedeln apátsága saját területével szintén a Sztszék alá tartozik. A legnagyobb egyh. segélyszervezetek a Caritas (1998: 129 mill. frankot közvetített) és a Fastenopfer der Schweizer Katholiken (1998: 26. mill. frank). A kat. szöv-ek szerveznek bizonyos zarándoklatokat, lelki napokat, tanf-okat, és saját újságot adnak ki. 2000 k. a Kat. Nőszövetségnek 250.000, a Sportszöv-nek 60.000, a Fiatalok a Vártán és a Kék Gyűrű ifj. szervezeteknek 35.000 tagja volt. Egész ~ban v. az egyes nyelvterületeken a liturgiát egységesen szabályozzák, szerve a Zürichi Lit. Int., valamint az ökumenikus együttműködést a szeretetszolgálatban és a társadalompol-ban, felelős vez-je a ~i Ppi Konf. Az egyház államhoz fűződő kapcsolatait, a hitoktatást és az egyházak pénzügyeit a ppségek és az állam egyházzal foglalkozó testületei önállóan alakítják. A missziót elsősorban szerz. intézmények látják el. - Teol. fakultása van a fribourg-i és a luganói egy-nek, valamint a luzerni főisk-nak kat. részről, a bázeli, berni, genfi, lausanne-i, neuchâteli és zürichi egy-nek ev. részről; Churban és az einsiedelni kolostorban teol. főisk. működik. - Fontosabb teol. folyóiratok ~ban: Orientierung (Zürich), Freiburger Zeitschrift für Philosophie u. Theologie (Fribourg, 1886-), Schweizerische Kirchenzeitung (Luzern, 1833-), Reformierte Presse (Zürich, 1996-), Theologische Zeitschrift (Bázel, ev., 1945-), Internationale Kirchliche Zeitschrift (Bern, ókat., 1911-); kiadók: Exodus (Luzern), Kanisius, Paulus (mindkettő Fribourg), Theologischer Verlag Zürich (ev.). - III. Statisztika. ~ lakossága: 1798: 1.600.000, 1837: 2.200.000 (2,5% külföldi), 1860: 2.510.000, 1870: 2.650.000, 1900: 3.300.000 (11,6% külf.), 1997: 7.096.000 (19,4% külf.; 46,2% r.k., 40% prot., többnyire ref., 2,2% muszlim, 0,3% izr., 7% felekezeten kívüli). **

LThK 1993. IX:338. - Larousse III:655. - Földünk 2000:274. - AP 2005:1134.

Svájc (ném. Schweizerische Eidgenossenschaft, fr. Confédération Suisse, ol. Confederazione Svizzera, rétoromán Confederaziun Svizra): szövetségi köztársaság Közép-Európában. - Határai: Fro., No., Au., Liechtenstein, Olaszo. Ter-e 41.284 km², főv-a Bern. Hiv. nyelve: ném., fr., ol., regionálisan a rétoromán. - I. Története. Az utolsó jégkorszak idején ~ területe elnéptelenedett, majd a Kr. e. 5. sz: laza szövetségben élő kelta törzsek (helvétek, raurikok, bojerok, rhétek) vették birtokba, akik intenzív keresk-et folytattak a rómaiakkal és a görögökkel. - 1. Római kor. A helvétek Kr. e. 61 k. a Ny felé előrenyomuló germánok elől Gallia (D-Fro.) felé húzódtak. Vezetőjüket, Orgetorixot Kr. e. 60: megölték, a kivonulás azonban folytatódott. A rómaiak Julius Caesar vezetésével Kr. e. 58: a burgundiai Bibracténál megsemmisítő vereséget mértek rájuk, sokat közülük eladtak rabszolgának, a mintegy 110 ezer túlélőt visszafordulásra késztették. A rómaiak Kr. e. 44 k. hozták létre első erődített telepeiket (Iulia Equestris [Nyon] és Colonia Raurica [Augst]) a helvétek és a raurikok földjén, Kr. e. 16/15 k. benyomultak K-~ba és támaszpontot létesítettek Vindonissában (Windisch). Kr. u. 50 k. Valais lakói latin jogot kaptak, de a teljes római polgárjogot csak 212: nyerte el a róm. birod. minden szabad polgára. - A Ny-germán alamann törzsszövetség a K-ről érkező gótok nyomására D felé vándorolt az Elba vidékéről. A Majna mentén 213 k. csaptak össze először a rómaiakkal, de ekkor még csak a (Rajna-Majna-Neckar vonalát követő) limestől ÉK-re telepedtek le. 233-tól elfoglalták a Rajna, a Majna és a Duna közti területet (a rómaiak visszaszorultak a Rajna mögé), és 259/260: nyomultak be először ~ba, kifosztották és megsarcolták a városokat. A rómaiak csak Milánó előtt tudták őket megállítani. Ezután visszaszorultak ugyan az Alpokon és a Rajnán túlra, de a köv. századokban számtalan kisebb rablóhadjáratot vezettek Elzászba és ~ba. 364-375: a rómaiak Bázeltől a Bodeni-tóig őrtornyok és váracskák sűrű láncolatát építették ki (egymástól 1,5-2 km-re). - 2. A népvándorlás során az É-itáliai Lombardián kívül →longobárdok foglalták el a későbbi Ticinót és Graubünden D-i völgyeit is, akik kulturálisan és nyelvükben teljesen alkalmazkodtak a rómaiakhoz. Lat. nyelvükből alakult ki az évszázadok során az olasz nyelv. 774: Nagy Károly frank kir.(ur. 768-814) leverte a longobárdokat, de korlátozott önállóságukat megőrizték. - Amikor 401: a nyugati →gótok betörtek É-Itáliába, a rómaiak Itália védelmére visszavonták csapataikat a Rajnától és az Alpok előteréből. Az alamannok mégsem azonnal, hanem csak a frankoktól 496: elszenvedett vereségük után kezdtek betelepülni ~ középső vidékére, egészen az Alpokig, de központjuk továbbra is a Rajna-Neckar-Duna közti terület maradt. Megtelepedésük a Bodeni-tótól kezdődött a nagy folyók mentén a Zürichi-, a Thuni- és a Neuchâteli-tóig, s 500-600: megszerezték az uralmat ~ német részén. - A burgundok germán törzse vsz. a 3. sz: jött Skandináviából a kontinensre, s hosszú vándorlás után a Rajna középső folyásánál telepedett le. A vizigótok itáliai betörése miatt Honorius Ny-római cs. 406 k. kénytelen volt szerződést kötni velük, mely római felségterületen, a Rajnától Ny-ra (Worms fővárossal) megtelepedést biztosított számukra, ennek fejében kötelezettséget vállaltak a határ védelmére. 435: megpróbáltak benyomulni Belgica római prov-ba, a rómaiak azonban hun támogatással megsemmisítő vereséget mértek rájuk, Gundikar és Giselher királyok is meghaltak a csatában. A megmaradt 20.000 burgund 443: a fontos római város, Genava (Genf) környékén telepedett le, településterületükhöz tartozott Savoya (a fr. Alpok a Genfi-tótól D-re) és a mai Ny-~ (Vaud Yverdonig a Neuchâteli-tó D-i végén). Amikor 454: a galliai cs. udvarban meggyilkolták az utolsó nagy római hadvezért, Aetiust, a burgundok ezt kihasználva településterületüket kiterjesztették Lugdunum (Lyon) és Vienna (Vienne) városára. A burgundoknak az előttük már letelepedettek jóval nagyobb létszáma miatt messzemenően alkalmazkodniuk kellett a rómaiak meghatározta nyelvhez és kultúrához. A sokféle keveredő nép köznapi nyelvéből alakult ki a századok folyamán a fr. nyelv. A római fennhatóság alatt élő burgundok és az önállóan települő alamannok nyelve von határt lényegében máig Német-~ és Ny-~ (romanizált burgundok) között. A kelták nem haltak ki ugyan, de a kultúra fejlődésére alig volt hatásuk. A mai ném. ill. fr. nyelv nem őrzött meg lényeges kelta elemeket, és (egy-egy apró kivételtől eltekintve) a jog és a vallás sem mutat kelta sajátosságokat. (~ hivatalos lat. neve, a Confoederatio Helvetica tehát nem az erős kelta hatás miatt maradt fenn, inkább vsz. amiatt, hogy a kk-ban nem volt általánosan elterjedt germán írás, és egyszerűen a Genfi-tótól a Bodeni-tóig terjedő, egykor helvétek lakta földr. terület lat. neve maradt használatban.) - 3. ~ a frank birodalomban. Klodvig frank uralkodó 496: a Rajna felső folyásánál megállította az alamannok Ny-i terjeszkedését, akik ekkortól ~ban igyekeztek letelepedni. Az alamannok elvesztették az Oos-Murg vonaltól É-ra eső területeket, hercegeik ettől D-re és Elzászban átmenetileg önálló hatalmat építettek ki. 537: a mai ~ egész ter-e a Frank Birod. része, melyben kerületekre (Gau) osztották. Martell Károly (ur. 714-741) és 746: fia, Kis Pippin heves ellenállás után végleg leverte az alamannokat és a többi germán törzset, 751: formálisan is letette az utolsó Meroving bábkirályt és megalapította a Karoling dinasztiát. A 9. sz-tól a D-No-ban lakó alamannokat Sueben altörzsük után kezdték sváboknak nevezni, az alamann szó a latin nyelvekben ekkortól németet jelent. Nagy Károly 775: kisebb, áttekinthetőbb kerületekre osztotta fel birod-át. ~ területén ekkor választották le Thurgauról Zürichgaut, Aargau mellett ekkor jelent meg Augstgau, Frickgau, Sissgau, Buchsgau, Waldgau (= Vaud kanton), Genf és Valais. - 4. A frank birodalom felosztásakor (843) ~ a Német Birodalom része lett, de a nyelvhatár átszelte. A Karolingok kihalása után kiéleződtek a belső harcok. a) 925-1125: a mai ~ területe a Reusstól Ny-ra a Burgund Királysághoz, a Reusstól K-re Elzásszal és nagyjából a mai Baden-Württemberg ném. és a mai Vorarlberg osztrák tartománnyal együtt a Sváb Hercegséghez, Engadin a mai Tirol és Salzburg osztrák tartományokkal Bajoro-hoz, az olasz nyelvű völgyek az Itáliai Kirsághoz tartoztak. Mindezek a ter-ek (Burgundia 1032-től) a német-római birod. részét képezték. - Magyarok törtek 917: Bázelra, 926: St. Gallenra (→Sankt Gallen-i kaland), szaracénok 920: Valais-ra, 936: és 955: Rätien-ra, 940: St. Maurice-ra. - A sváb hg. cím 1057: Rheinfeldeni Rudolf grófé, 1090: a Fekete-erdőből származó Zähringer fejed. nemzetségé lett, ők alapították Freiburg im Breisgau (ma No.), 1157: Fribourg (Freiburg im Uechtland, ma ~) és 1191: Bern városát. Újra felépítették az 1033: a II. Konrád ném. kir. és a burgundiak közötti harcokban lerombolt Murtent is. Az 1173: kihalt Lenzburgi grófoktól a Zähringiek örökölték meg Zürich és Uri várnagyságát, a Habsburgok Elzászt, valamint Unterwalden és Schwyz várnagyságát; Glarus várnagyság Barbarossa Frigyes cs. fiáé, Ottóé lett, a Kyburgiak (1065-ig Dillingen grófjai) nyerték el Badent, Lenzburgot, Zugot, valamint Beromünster és Schänis várnagyságát. Hozzájuk tartozott a mai ÉK-~ (a Zürichi-tótól és Limmattól ÉK-re, a Rajnától D-re levő terület Glarussal, de a Rajna völgye és Graubünden nélkül), valamint Freiamt. A Habsburg grófok, akiknek ősi fészke az aargaui Brugg melletti Habsburg, 1218: megörökölték a Zähringiek hatalmas vagyonát: ekkor már ellenőrzésük alá tartozott Elzász, a Frick völgye; s a mai Luzern, Ob- és Nidwalden (Engelberg ktora kivételével), Zug és Schwyz (Einsiedeln ktora kivételével) kantonok területe. A Zähringiek kihalása után Zürich, Bern, Solothurn és Schaffhausen szabad város lett. - b) Az ősi államszövetség létrejöttének előzményei. 1200 k. Felső-Valais németajkú lakói (valsiak) a Furka-hágón át eljutottak az Urseren-völgybe, onnan az Oberalp-hágón át a Felső-Rajna-völgybe, ahol egyes völgyekben megtelepedtek a rétorománok mellett. Más csoportjaik átkeltek a Simplon- és a Nufenen-hágón, Ticinóban önálló településeket alapítottak, míg főseregük Bellinzonán és a Splügen-hágón át a Dél felől nyíló mellékvölgyekben (mint pl az Avers völgye) telepedtek meg (az északiakat csak a 20. sz: nyitották meg alagutakkal és hidakkal). Más, szinte lakatlan, magasan fekvő völgyekben sok önálló tanyát hoztak létre a rétoromán nemesek nyomására, akiknek adóztak. Megtartották azonban ném. nyelvüket és azt a jogukat is, hogy maguk közül válasszák az Ammannt, a területi hatóság vezetőjét. A rétoromán nyelvterület (lényegében a mai Graubünden kanton) ezzel feldarabolódott. - A Gotthárd-hágót ismerték már a rómaiak idején is, de egy szakasza szinte járhatatlan volt. A valsiak kitaláltak egy olyan módszert, mellyel a függőleges vagy akár belógó sziklafalak között akár 60 m-t is képesek voltak áthidalni faszerkezetekkel. Az 1237: megnyitott Gotthárd-hágó rövidesen a Svájci Alpok legfontosabb átjárója lett. Az É-itáliai ter-ekkel is rendelkező Uri jelentősége ekkor rendkívül megnőtt, s mind lakói, mind a ném. kir. féltek, hogy az egyre erősödő Habsburgok Urit is meghódoltatják. Ezért közös érdekük volt, hogy II. Frigyes kir. 1231: kivásárolva őket a Habsburg zálogból közvetlen birodalmi fennhatósága alá vonja őket. 1240: konfliktus támadt a Habsburg III. Rudolf gr. támogatta IX. Gergely p. és II. Frigyes kir. között, aki a schwyzieknek is megadta a birod. státuszt, mire a tél kellős közepén katonai segítséget kapott tőlük a Gotthárd-hágón át. Az 1250: kezdődött interregnum idején Habsburg IV. Rudolf 1264: megszerezte a kihalt Kyburgi család örökségét (nagyjából a mai Zürich és Thurgau kantonok, valamint Gasterland) is, 1273: a marchfeldi csata után mint Au. hg-e és ném. kir. 1291. IV: Luzern város földesuraságát is megvásárolta az erősen eladósodott murbachi ktortól. - c) Az ősi államszövetség (1291-1515). Habsburg Rudolf ném. kir. halála (1291. VII. 15.) után a közép-~i Vierwaldstätti-tó körüli három völgység (Uri, Schwyz és Unterwalden) föllázadt ősi autonómia-jogainak visszaszerzéséért ill. meghosszabbításáért, és laza szövetséget kötött a Habsburgok ellen. Az egyik hagyomány szerint 1291: keletkezett a Bundesbrief, a 'szövetséglevél', melyet a fölkelő parasztok a meggyengült közp. hatalom idején a minimális jogrend és jogbiztonság érdekében, ill. a helyzetet a maguk javára kiaknázni kívánó hatalmasságok fékentartása végett bocsátottak ki. - Egy másik hagyomány szerint a szöv. megkötése a Vierwaldstätti-tó közelében levő Rütli-réten 1307: történt, innen a Rütlischwur név, melynek első írásos emléke 1470 k. a sarneni fehér kv. A 19. sz. végén a Bundesbrief, a Rütlischwur és Tell Vilmos szabadsághős tettei között közvetlen, de fölöttébb valószínűtlen összefüggést felállítva egységes időpontként 1291. VIII. 1-jét jelölték meg, mely azóta ~ nemz. ünnepe. - 1315: az őskantonok a morgarteni csatában visszaverték Habsburg Lipót hadait, s a bővülő szöv. (1332: Luzern, 1351: Zürich, 1352: Zug, 1353: Glarus és Bern), melynek közös neve Schwyz (~) lett, sorra győztesen került ki 1339: a laupeni, 1386: a sempachi, 1388: a näfelsi, 1403: a vögelinseggi, 1405: a stossi ütközetből. 1370: a Pfaffenbrieffel ('Papi levél') egységes jogrendet vezettek be, mely korlátozta az egyháziak kiváltságait is. A kantonok ún. csatlakozott helyek (1403: Valais, 1411: Appenzell, 1412: St. Gallen, 1489: Graubünden) társulásával és 1415: Aargau, 1460: Thurgau Habsburg tartományok meghódításával kibővítették a szöv. határait. 1403: Uri, kihasználva Milánó gyengeségét, megvásárolta Ticino felső részét, Leventinát. 1410-17: további völgyeket hódítottak meg, végül 1419: Unterwaldennel megvették Bellinzonát. 1422: Milánó megszállta Bellinzonát és Alsó-Leventinát, Uri próbálkozásai a ter. visszaszerzésére nem sikerültek. A Schwyz, Glarus és Zürich között 1436: támadt vita véres háborút robbantott ki, mely 1446: Zürich vereségével és a három kanton területi átrendezésével ért véget. A Habsburgok 1474: a konstanzi szerződésben végleg lemondtak ~i birtokaikról. A kantonok szöv-e 1474-78: a grandsoni, murteni és nancyi csatákban (melyben elesett Merész Károly burgund hg. is) megsemmisítő vereséget mért Burgundiára, de 1478: Bern túlzott hatalmának megelőzése végett 150.000 guldenért átengedték azt Habsburg Miksa osztrák hg-nek, Károly örökösének. Bern alávetett tartományává tette Vaudot és Genf környékét, Genf városában azonban nem sikerült megszereznie az ellenőrzést. Fribourg és Solothurn fölvétele a szöv. szakítópróbáját jelentette, mert a vidék félt a városok túlzott megerősödésétől. A fenyegető polgárháborút 1481: a stansi gyűlésen Flüei Szt Miklós közvetítésével létrejött egyezséggel sikerült elkerülni. Konstanz városának felvételéről is folytak tárgyalások, de az meghiúsult Zürich ellenállásán. Szövetséget kötöttek viszont Bern részvétele nélkül az ún. Gotteshausbunddal (Engadin és Chur városa). A kantonok szöv-e 1499: a sváb háborúban szembeszállt Habsburg I. Miksa cs. birodalmat egységesítő szándékaival, és a bázeli békében megszerzett jogokkal gyakorlatilag függetlenné vált a Német Birod-tól. 1501: Bázel és Schaffhausen, 1513: Appenzell lépett be teljes jogú tagként az immár 13 tagú államszöv-be, St. Gallen városa továbbra is csatlakozott hely maradt. - A burgundi háborúk növelték a ~i katonák tekintélyét, a fr. és itáliai kir-ok és fejed-ek szívesen alkalmazták őket zsoldosként, II. Gyula megbízásából ekkor verbuválták a →Svájci Gárdát is. XII. Lajos fr. kir. és Ludovico Sforza milánói hg. örökösödési vitájában közel 30.000 ~i esett el. 1500: mindkét oldalon ~i zsoldosok álltak szemben egymással. A testvérharc elkerülése végett megbízóik háta mögött megállapodván szabad elvonulást biztosítottak a milánóiaknak. A törvényhozás 1503: sikertelenül próbálta megtiltani a zsoldosok toborzását. A kantonok szöv-e 1512: elfoglalta Milánót és Paviát, 1513: a novarai csatában aratott győzelmével a Pó síkságára is kiterjesztette hatalmát. A nagy túlerővel Itáliába vonuló fr. kir. ekkor egymillió koronát kínált fel az elvonulásért. A svájciak nem voltak egységesek, csak részben vették föl a harcot, és 1515: Marignanónál megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ticinót meg tudták ugyan tartani, de terjeszkedésüknek vége szakadt. 1516: semlegességet vállaltak. - 5. A reformáció az 1519-től Zürichben lelkipásztorkodó Ulrich →Zwingli révén indult el ~ban. 1523: a zürichi városi tanács elfogadta →Luthert követő, de nála radikálisabb reformprogramját, fokozatosan fölszámolták a kat. jámborsági gyakorlatokat, a szentek tiszteletét, a szentmisét, a ktori életformát és a cölibátust. Az egyh. javakat Zürichben is szekularizálták, s a lelkészek díjazására, az immár áll. isk-kra és a szegények támogatására fordították. Az →újrakeresztelőket a városi tanács már 1526: betiltotta, vezetőik egy részét kivégezték, másokat száműztek. Zwingli 1524-29: kiadta a Zürichi Bibliát. - A városokban egy-egy reformátor (St. Gallen, 1525/26: J. Vadian; Chur, 1527: J. Komander; Bern, 1528: B. Haller; Bázel, 1529: J. →Ökolampadius; Neuchâtel, 1530: G. →Farel) révén, valamint Zürich kantonban, Thurgauban és Aargau egyes részein gyorsan elterjedt a mozgalom. A 3 őskanton, valamint Luzern, Zug, Freiburg és Solothurn megőrizte a kat. hitet. A három rhét szövetség, az 1367: kötött Gotteshausbund (Engadin és Chur), az 1395-ös Grauer Bund (Felső-Rajna-vidék) és az 1436-os Zehngerichtebund (Prättigau, Arosa, Davos) 1524: szövetséget kötöttek, mely korlátozta a churi pp. illetékességét. 1526-ig Graubündenben sok gyülekezet csatlakozott a reformációhoz. A kezdetben elszigetelt Zürich 1528-ig szövetséget kötött Konstanzcal, Bernnel, St. Gallennel, Biellel, az elzászi Mühlhausennel, Bázellal és Schaffhausennel, mire a közép-~i Luzern, Uri, Schwyz, Unterwalden és Zug 1529: Au-val lépett szövetségre (Keresztény Egyesség). Az 1529: kitört vallásháborúban a kat-ok Zürichen aratott győzelme és Zwingli halála (1531) megállította a reformáció terjedését Német-~ban. 1531: a 2. kappeli egyezményben rögzítették, hogy minden kanton maga választhatja meg vallását (7 kanton kat., 4 prot., 2 vegyes vall.). Ny-~ban azonban folytatódott a reformáció térhódítása. Genf, mely 1526: csatlakozott hely lett, Farel és →Kálvin János megjelenése után 1536: fogadta el az új hitvallást, s Kálvin 1541 u. rendkívül szigorú tanítói és erkölcsi felügyelettel sajátos jelleget adott a genfi egyháznak. 1549: Zwingli utódával, Heinrich Bullingerrel közös tanítást alakított ki a vitatott úrvacsora-kérdésben (Consensus Tigurinus), amit egy Bullinger által fogalmazott közös hitvallás (Confessio Helvetica posterior, 1566) rögzített. ~ reformált egyházai ezzel a lutheri reformáció mellett önálló ágként rendezkedtek be. A kálvinista Genfben 1553: eretnekként kivégezték →Szervét Mihály fr. orvost és fil-t, aki a Szentháromságról szóló tanítás tagadása miatt menekült oda a kat. Lyonból. - A zsoldosok toborzásának a 16. sz. elején számos városi tanácsúr köszönhette meggazdagodását, ám az ebből adódó drágulás 1513-16: parasztmozgalmakat szított Bern és Luzern környékén. 1523-26: Zürichben, Bernben, Bázelban, Solothurnban, St. Gallenban és Thurgauban a jobbágyság megszüntetését, a terhek csökkentését és pol. részvételt követeltek. Zürichben a tanács 1525: megszüntette a jobbágyságot és elengedte a második termés tizedét, Solothurn és Bázel mérsékelt bizonyos terheket, Bern és Schaffhausen viszont fegyverrel verte le a fölkeléseket. A thurgauiak átmenetileg jogot szereztek, hogy megváltsák magukat. - 6. A katolikus megújulás 1570: Borromei (Szt) Károly milánói érs. első vizitációs útjával, 1580-tól Canisius (Szt) Péter SJ fribourg-i működésével és a kat. helyek kormányzatának erősödő befolyásával vette kezdetét. Ezt támogatta az 1579: létrehozott luzerni állandó nunciatúra, az 1574 u. alapított jezsuita koll-ok és a kapuc. ktorok (1581-től). Milánóban 50 fős papnevelde nyílt (Collegium Helveticum). 1586: a 7 kat. hely csatlakozott az „Arany (1655-től Borromei) Szövetség”-hez. 1572: →Szent Bertalan éjszakája után sok →hugenotta menekült ~ba, s a továbbiakban fontos gazd. szerepet játszottak (1598-1690: a →nantes-i ediktum szabadabb vllásgyakorlást és pol. egyenlőséget biztosított számukra). Bernben és Zürichben jöttek létre a →pietizmus központjai. Az 1582: elrendelt →Gergely-naptárt a reformált ~i kantonok 1701-ig vonakodtak bevezetni. 1597: Appenzellt ref. ill. kat. félkantonokra osztották (Innerrhoden, Ausserrhoden). Valais kanton 1604: választás elé állította kevés ref. lakóját: vagy lemondanak az új hitről, vagy kivándorolnak. Az elűzöttek rövidesen visszatértek, 1619: száműzték a pp-öt, 1627: kiutasították a jezsuitákat. Erre a közép-~iak beavatkoztak és érvényre juttatták az 1604-es határozatokat. A két villmergeni vallásháborúban (1656, 1712) elszenvedett vereségükkel a kat-ok a vegyes területeken elveszítették pol. hatalmukat. - 7. 17-18. század. A városkantonok alkotmányai a 16-17. sz: egyre arisztokratikusabbak lettek. A városkantonok tartományi kormányzó által igazgatott területei és a szöv. egészéhez tartozó alávetett területek (Thurgau, Ticino, Valtelina, Aargau, a Rajna völgye egyes részei) nem voltak önállóak. A →harmincéves háború ~ot Graubünden kivételével megkímélte. A ~i parasztok nagy haszonnal árultak gabonát és állatot a háború sújtotta területeken, ami megemelte a kamatokat. A háború után estek az árak, a kamatterhek azonban megmaradtak. Emiatt 1653: parasztháború tört ki, mely a luzerni Entlebuchból átterjedt Bernre, Aargaura, Solothurnra és Bázelra is. A törvényhozás nem engedett a parasztok követeléseinek. s a rosszul fölfegyverzett fölkelők elbuktak, vezetőiket kivégezték. - A →vesztfáliai békében (1648) ~ jogilag is függetlenné vált a Német Birod-tól. A 17-18. sz: ~ gazd-a (óraművesség, textilipar) felvirágzott, a kantonok egymástól erősen eltérő társad. berendezkedésben éltek. Bernben, Solothurnban, Fribourg-ban és Luzernben patriciuscsaládok, Zürichben, Bázelban és Schaffhausenban a céhek kormányoztak, de az uralkodó családok köre itt is zárt volt. A kis vidéki kantonokban (Uri, Schwyz, Unterwalden, Glarus, Appenzell) formálisan demokrácia volt, rendszeres népgyűlések választották a vezetőket és hoztak döntéseket fontos kérdésekben, de valódi súlya csak néhány őslakos családnak volt. - Miközben a 18. sz: ~ városaiban is elterjedtek a felvilágosodás eszméi (fő alakjai Johann Caspar Lavater, Jakob Breitinger és Johann Jakob Bodmer), az államszöv. zilált pol. rendszerében rejlő egyenlőtlenségek egyre több feszültséget okoztak. A 18. sz. népfölkelések többségét vérbe fojtották, csupán 1707: Toggenburgban és 1707-38: Genfben tudtak a polgárok új jogokat kiharcolni, de Genfben fr., berni és piemonti katonai erővel már 1782: visszaállították a régi arisztokrácia uralmát. - 8. 1790-1848. Mindezt csak fölerősítette a fr. forr. hatása, és 1790-től az elnyomott területek és rétegek ~-szerte tiltakozásokat, fölkeléseket és helyi megmozdulásokat szerveztek. 1795: a földesúri terheket megtagadó parasztok vérontás nélkül érvényesítették követeléseiket St. Gallenben. 1798: fr. csapatok szállták meg Svájcot, s IV. 4-ig önállóvá vált az államszövetség valamennyi függő területe. IV. 12: Aarauban kikiáltották a Helvét Közt-ot, melynek fr. típusú alkotmánya teljesen figyelmen kívül hagyta ~ föderalista szerkezetét, ezért az őskantonokkal csak katonai nyomásra lehetett elfogadtatni. Nidwalden a végsőkig kitartott, az áldozatok árváinak a helvét kormány árvaházat nyitott Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827), a ~i népisk. és tanárképzés előfutára vezetésével. Fro. bekebelezte Genfet, Neuchâtelt, Bielt, a Jurát és az elzászi Mulhouse-t. Valtelina, Bormio és Chiavenna már 1797. VI: elszakadt Graubündentől, és a →Cisalpin Köztársasághoz csatlakozott. Graubünden 1799-ig független maradt. Megszűntek az alávetett kapcsolatok és a jobbágyság, fr. mintára egységes büntetőtörvénykv. lépett életbe, eltörölték a kk. jogi előírásokat, sokat javult a népisk. képzés, egységes valutaként bevezették a ~i frankot. A 2. koalíciós háborúban (1799-1802) ~ évszázadok óta először fő hadszíntérré vált, fr. osztrák és orosz csapatok szállták meg. Miután Napóleon 1802. VII: kivonult ~ból, föllángolt a polgárháború. Napóleon magát nyilvánítván kormányzónak, 1803. II. 19: Párizsban föderalista alkotmányt adott ~nak, a ~i Államszöv-nek ettől kezdve egyenrangú tagja St. Gallen, Graubünden, Aargau, Thurgau, Ticino és Vaud kanton. Nidwalden és Obwalden két önálló félkantonná vált. Valais-t önálló szabadállammá emelték, de Fro. 1810: bekebelezte. A kis kantonok (pl. Appenzell, Glarus) visszatértek a régi berendezkedéshez, mások átvették a Helvét Közt. parlamenti demokráciájának egyes intézményeit. A Fro-tól való függés egyre erősödött. Napóleon 16.000 ~i katonát rendelt saját hadseregeihez, és ~ kénytelen volt anyagilag is támogatni a háborúit. Az orosz hadjáratot 9000 ~i katonából csak 700 élte túl. 1813 végén 130.000 orosz és osztrák katona vonult be ~ba. Sándor orosz cár, Ferenc osztrák cs. és III. Frigyes Vilmos porosz kir. átmenetileg Bázelban tartotta főhadiszállását. - Napóleon bukása után Luzernben és Bernben államcsínnyel visszatértek a hatalomba a régi patríciuscsaládok képviselői. Bern, Uri, Schwyz és Graubünden sikertelen kísérletet tett régi függő területeinek visszaszerzésére. A →bécsi kongresszus 1815: lényegében ~ 1798-as határait állította vissza, amiért ~nak örök semlegességi kötelezettséget kellett vállalnia. A Fro. által bekebelezett területek Elzász kivételével önálló kantonként visszakerültek ~hoz. Neuchâtel különleges státuszt kapott, 1857-ig ~i kanton s egyben porosz fejedség. A mai Jura kantont Bernhez csatolták. ~ ekkor (néhány apró későbbi kiigazítástól eltekintve) a mai határai között 22 kantonból állt. A városok ugyan nem tudták a korábbi, totális módon uralni a vidéket, de a parlamentekben aránytalanul magas volt a képviseletük. A Helvét Közt-nak a személyes szabadságjogokat és az ált. népisk. oktatást érintő bizonyos vívmányai megmaradtak. - Az 1830. VII-i fro-i forr. hatására liberális megújulási mozgalom kezdődött ~ban, népszuverenitást és törv. előtti egyenlőséget követeltek. 1831-ig 12 kanton liberalizálta alkotmányát és számolta fel az arisztokráciát ill. a patriciátust, megszűnt a cenzúra. 1832: Bázel két félkantonra vált szét (Schwyz szintén, de ott már 1833: visszaállították az eredeti állapotot.) 1833: viták kezdődtek az USA mintájára szervezendő szövetségi államról. Az 1830-as évek végére fölerősödtek a központosított szövetségi államra törekvő liberális és a hagyományos berendezkedés mellett álló konzervatív kantonok közötti ellentétek. Luzern, Uri, Schwyz, Obwalden, Nidwalden, Zug, Fribourg és Valais önrendelkezésük és területük védelme érdekében különszövetséget (Sonderbund) kötöttek és segítséget kértek Au-tól. Az 1847-i Sonderbund-háborúban a liberálisok győztek, a Sonderbund feloszlott. Az 1848: elfogadott szövetségi alkotmány, mely fő vonalaiban 2005: is érvényben van, megnövelte a közp. hatalom jogosítványait (háború és béke, szövetségkötések, államszerződések, kantonok közti viták rendezése, vám-, posta- és pénzügy). A kétkamarás Szövetségi Gyűlést a választott (200 tagú) Nemzeti Tanács és a kantonok 2-2 (félkantonok 1-1) képviselőjéből álló (46 tagú) Kantonok Tanácsa alkotja. A héttagú szöv. kormány tagjai felváltva látják el az elnöki tisztséget. A szöv. székhelye Bern, hivatalos nyelve a ném., a fr. és az ol., 1937-: a rétoromán is. - 9. 1848-tól napjainkig. 1849: felszámolták a belső és a kantonok közti vámokat. 1850: újra a ~i frank lett a közös fizetőeszköz. 1891 óta 50.000 (2006: 100.000) polgár aláírásgyűjtéssel alkotmánymódosítást kérhet (ún. népi kezdeményezés). A nőknek 1971 óta van szavazójoguk. 1874: a szöv. alkotmány átdolgozásakor bevezették a polg. házasságot és anyakönyvezést, szöv. engedélyhez kötötték az új ppségek alapítását (2001: feloldották), betiltották a jezsuiták mindenfajta tevékenységét (1973: feloldották), betiltották új ktorok létesítését és a megszüntetettek újraindítását (1973: feloldották). 1879: teljes polgárjogot kaptak a zsidók. Egységesítették 1877: a mértékeket, 1883: a kötelmi jogot, 1912: a polg. törvénykv-et, az iskolaügy egységesítését viszont 1882: elutasították. ~ örökös semlegessége révén a 19. sz-tól a pol. menekülteknek, köztük az anarchistáknak (1898: Luigi Luccheni olasz anarchista gyilkolta meg Genfben I. Ferenc József kir. feleségét, →Erzsébet kirnét), valamint nemzetk. szervezeteknek a közp-ja. A solferinói csatában (1859) elesett több mint 300.000 halott láttán Henri Dunant (1828-1910) genfi kereskedő biz-ot alapított, ebből alakult ki a Nemzetk. →Vöröskereszt. A két vh-ban ~ megőrizte semlegességét, bár nyersanyagban való szegénysége, iparosodottsága és a turizmustól való függése miatt ezek gazd-ilag jelentősen érintették. A szocdem-ek által 1918. XI: kezdeményezett orsz. sztrájkot meghiúsította a polgárság és a parasztság ellenállása, viszont 1919-től a képviselői helyeket a pártokra szavazók arányában osztották el szöv. szinten is, ami megszüntette a szabadelvű többséget. Az 1919-i versaille-i szerződésben feloldották É-Savoyának 1815: ~ javára megállapított semlegességét; a fr. határterületen Genf gazd. védelmére létrehozott szabad zónák körül vita alakult ki. Genf lett a székhelye az 1920: alakult →Népszövetségnek (melynek ~ alapító tagja, de katonai semlegességét megőrizte), majd 1945: az →Egyesült Nemzetek Szervezetének (~ nem lépett be, de a kult. és gazd. intézmények munkájában részt vesz). A gazd. világválság ~ban főként a mezőgazd-ot és az exportágazatokat érintette (az óra- és gépipar kivitele pl. 59, a selyemiparé 84%-kal esett vissza). 1936 elején közel 125.000 volt a munkanélküliek száma. A II. vh-ban ~ megőrizte semlegességét, 1942: viszont lezárta határait a menekültek előtt. A háború után közreműködött a nemzetk. segélyezésben. 1959 óta ~ot (radikális demokrata-kerdem-szocdem-néppárti) nagykoalíció kormányozza. 1960 óta tagja az Eu. Szabadkeresk. Társulásnak. 1963: belépett az →Európa Tanácsba. 1979: Jura lett az államszöv. 23. kantonja. Az eu. integrációs folyamathoz való csatlakozást s ezzel a semlegesség feladását a 20. sz. végén több népszavazás elutasította. 2002: ~ belépett az ENSZ-be. -

II. Egyháztörténete. 1. Ősegyház és középkor. A kerség első nyomai a római korba nyúlnak vissza, amikor ~ területe Maxima Sequanorum, Alpes Graiae et Paeninae, Raetia prima és Liguria prov-khoz tartozott. Ókori ppi székhelyek voltak Augusta Raurica (Bázel), Chur, Cumana (Como), Genf, Octodurum (Sion) és Vindonissa (Windisch)/Aventicum. Ny-on fennmaradtak ker. közösségek, amikor a területet a már ker. burgundokhoz csatolták és 534: a frankokhoz került. Az egyh. közp. először Agaunum (Saint-Maurice) a Szt Mór vt-ról szóló hagyománnyal és az 515: Zsigmond kir. által alapított ktorral, később a Luxeuil-ből 450 k. betelepített jurai Romainmotier és Münster-Granfelden ktora is. A ker. élet folyamatos volt Raetiában és az Alpoktól D-re is, ahol fennmaradt a római népesség. A K-i területeken azonban az alemann bevándorlás „második evangelizálást” tett szükségessé. A germán és kelta népesség rendszeres térítése ~ban a 6. sz: kezdődött, s az ír szerz-ek (Szt Kolumbán, Szt Gál és kísérőik) és ktor-alapításainak köszönhetően (pl. 700 k. Disentis, 720 k. →Sankt Gallen, 740 k. Pfäfers, 878 e. Säckingen, 934: →Einsiedeln) földerősödött. A 7. sz: megszilárdult a kk. egyházszervezet Bázel, Chur, Como, Konstanz, Lausanne, Genf és Sion ppi székhelyekkel, és ~ területe a birod. egyh. része lett. Vidéken olyan plébániai szervezet jött létre, melyben a kegyúri központok körül nagy plébániák alakultak, melyeket később kisebb egységekre felosztottak. A ktorok, főleg St. Gallen és →Reichenau, messzire kisugárzó vall., kult. és gazd. központok voltak; számuk Ny-on gyorsabban nőtt, mint K-en. A →clunyi reformot mintegy 25 konvent vette át, a →hirsaui és St. Blasien-i konvent Schaffhausenban (Mindenszentek apátság), Muriban, Rheinauban és Einsiedelnben hatott, ahol nagy zarándokhely alakult ki. A 12. sz: a ciszterciek sokfelé eljutottak; a városokban, melyek a késő kk-ban új település- és társad. formaként jöttek létre, →koldulórendek telepedtek le. Számos helyen nyitottak házat →beginák, melyek később klauzúrás ktorok lettek és a domonkos regulát vették át. A misztika irod. emlékei a tössi (E. Stagel), oetenbachi és St. Katharinental-i domonkos apácák ktoraiból maradtak fenn, melyeknek nővérei kapcsolatban álltak többek között →Suso Henrikkel és →Tauler Jánossal. Flüei Szt Miklóst, aki 1467-től szülőhelye, Ranft közelében remeteként élt, már életében nagy tisztelet övezte, pol-ilag is nagy befolyása volt. - A →nyugati egyházszakadás ~ot is megosztotta (→bázeli zsinat). Bázelben az 1460: megnyitott egyetemmel létrejött a →humanizmus egyik központja. -

2. A 16-18. sz. a reformáció története ~ban, lásd az I. 5-7. pont alatt. - 3. 19-20. század. Az 1798-i forr. és a közélet azt követő átalakítása megszüntette az egyh. kiváltságokat és a tizedet. Egyh. intézmények súlyos bevételektől estek el, a ppségek egy része megszűnt. 1823/46: létrehozták a St. Gallen-i ppséget, és módosították a bázeli ppség határait. Chur ppsége elvesztette külf. területeit, a lausanne-i ppség székhelyét Freiburgba tették át, neve azóta Lausanne-Genf-Freiburg. Ticino 1888: a bázeli ppség alá tartozó ap. adminisztratúra lett, 1971: Lugano exempt ppségként önállósult. - 1790-1874: több hullámban számoltak fel mintegy 50 ktort, közülük 4 (Mariastein, Muri, Wettingen, Rathausen) tudta az életét újrakezdeni külf-ön. - A rendi élet 1850 utáni megújulását új női tanító és betegápoló kongr-k (köztük a baldeggi apácák, az Ingenbohli Nővérek [→Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek] és a →Szent Keresztről nevezett Menzingeni Tanítónővérek) elindulása és gyors növekedése jellemezte. - A 19. sz: a kat. kantonok lakossága többször is elleneszegült a társad. megújulásnak. A Sonderbund-háborút 1847: közvetlenül az robbantotta ki, hogy a jezsuitákat meghívták a luzerni felsőoktatásba. A konzervatívok veresége után az új szöv. állam kat. népessége pol-ilag, gazd-ilag és kulturálisan a vesztesek oldalán maradt. Az →ultramontán befolyás és a →szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetése (1854) valamint a Quanta cura enc. (1864) kat. oldalon erősítette a modernizáció-ellenes magatartást. A kultúrharc során, mely az I. Vat. Zsin. (1869-70) után fölerősödött, a genfi vezetés 1872: betiltotta Mermillod pp. működését, Lachat bázeli pp. kiközösítette a tévedhetetlenség dogmáját elutasító papokat, mire a kanton vezetése megfosztotta hivatalától. A tiltakozó plnosokat fölmentették, nagyrészt ki is utasították ~ból. Az állam 1873: fölszámolta a nunciatúrát, önállósultak az →ókatolikusok. Társad. szerepük megőrzése érdekében a kat-ok egyes-eket (1857: Pius Egyes., 1863: ~i Ppi Konf., 1912: Katolikus Népszövetség [1903-54: tíz össz~i →katolikus nagygyűlést szervezett], 1912: ~i Kat. Nőszöv.), sajtóorgánumokat, iskolákat, szoc. intézményeket és pártokat (1912: a Kat. Konzervatív Néppártot [1971-: Kerdem. Néppárt]) alapítottak; kifelé meglehetősen zárt „katolikus szubtársadalom” alakult ki, mely 1889: a freiburgi egy-mel intellektuális közp-hoz jutott. Az iparosítás és a népességnövekedés okozta belső vándorlás miatt gyorsan nőttek a kat. diaszpóra közösségei, pléb-kat kellett alapítani, számos új tp-ot építeni. A szervezetek világnézeti zártsága és stabilitása erősítette a kat-okat, akik így át tudták vészelni a pol., gazd. és kulturális elnyomást. 1920-50: ~ vallási-kulturális virágkora, melynek csúcspontja 1947: az orsz. védőszentjének, Flüei Miklósnak a szenttéávatása volt. A ref. és a kat. egyh. azóta minden kantonban azonos elbánásban részesül. Az első össz-~i kat. segélyszervezetként 1901: jött létre a Caritaszentrale, 1961: az ifj. szervezetek missziós évének folytatásaként a Fastenopfer der Schweizer Katholiken ('Svájci Katolikusok nagyböjti felajánlása'). 1950 u. a kat-ok társad. szerepe megerősödött, ökumenikus párbeszéd kezdődött a prot-ok és a kat-ok között, aminek eredményeként 1967: közösen szabályozták a vegyes házasságokat, 1971: kölcsönösen elismerték egymás keresztségét. A nyitás miatt uakkor gyengült a hagyományosan konzervatív kat. intézmények vonzereje. A II. Vat. Zsin. (1962-65) után nagy erőfeszítések történtek a liturgia és hitoktatás, a felnőttképzés (képzési közp-ok, tanf-ok), a lelkipásztori tevékenység megújítása érdekében. A prot. egyházak kantononként önállóak, összefogó szervük 1920-: a ~i Evangéliumi Egyházszöv. Az 1948: alakult →Egyházak Világtanácsának Genfben van a székhelye. - 4. Egyház és állam. A ~i kat. egyh. jogi helyzetét alapjában az 1999-i szöv. alkotmány határozza meg, mely biztosítja a vall. és lelkiismereti szabadságot, a felekezetek közötti békét, s megkívánja az áll. hozzájárulást új ppségek alapításához (15. és 72. cikkely). A házasságjogot szövetségi szinten szabályozták. A büntetőjog megtorolja a lelkiismereti és vallásszabadságnak, a halottak nyugalmának megzavarását, a faji és vallási diszkriminációt. - A 26 szuverén kanton teljesen maga szabályozza a helyi egyházak jogviszonyait, emiatt az eltérő tört. és felekezeti adottságoknak megfelelően különböző szabályozások léteznek. Genf (1907) és Neuchâtel (1941) kantonban formálisan, de nem mindenre kiterjedően szétválasztották az egyházat és az államot, és az egyházakat a magánjogi szférába utalták. A többi kantonban az egyházakat a jog elismeri. Össz-~i szinten és Zürich kantonban 1980, 1987: és 1995: népszavazáson utasították el az egyh. és az állam szétválasztását. A legtöbb kanton egyházközségi szervezeteket hozott létre, mely az elsődlegesen kat. kantonokban a pléb-k mellett létezik. Az elsődlegesen ref. kantonokban a helyi egyh. és gyülekezetei az eredetileg egységes államszöv-ből kivált és önállósult képződmények, melyek állami kötődése szoros (Bern, Zürich, Vaud) vagy lazább. Az eredetileg vegyes vallású kantonokban (Glarus, Graubünden, Aargau, St. Gallen, Thurgau) az állam párhuzamos szervezetek létrehozásával biztósítja az egyenlő elbánást a két felekezettel szemben. - A vall. alapjogokat alkotmányosan garantálják, az ált. iskoláztatási, honvédelmi és polg. kötelezettségek azonban korlátozzák ezeket. A kantonok betervezhetik a hitoktatást a tantervbe, vallásokt-ra vagy vall. tevékenységre azonban nem kényszeríthetnek. A katonai szolgálatot lelkiismereti okokra hivatkozva fegyver nélküli katonai v. polgári szolgálattal is teljesíteni lehet. - Az egyhközs-eknek joguk van megadóztatni a természetes személyeket, 20 kantonban jogi személyeket is. Az egyhközs-ből való kilépéssel megszűnik az adókötelezettség. - A 16. sz. óta fennálló nunciatúrát a ~i kormány 1873: egyoldalúan fölszámolta. 1920: ismét fölállította, miután humanitárius okokból 1915-től már volt a Szentszéknek félhivatalos képviselete, de ~nak a Szentszéknél nincs rendes követe. - Lausanne-Genf-Fribourg, Lugano és Sion pp-ét a pápa szabadon nevezi ki; Chur (a Szentszék által javasolt 3 jelölt közül), Bázel és St. Gallen pp-ét a szegyh. kápt. választja (St. Gallenban az ún. Kath. Kollegium kihúzhat 3 kevésbé tetsző jelöltet a javasoltak közül); Bázelban, ahol formálisan még ismerik a pp-eskü intézményét, ez a kanton képviselőinek joga. - Bázel, Bern, Fribourg (kat.), Genf, Lausanne, Neuchâtel, Zürich teol. fakultásai az állami egy. részét képezik. A churi és luzerni teol. fakultás ügyeibe az állam meghatározott jogosítványokkal beleszólhat. - 5. A mai egyház és teológia. ~ 6, közvetlenül a Szentszék alá tartozó ppségre van felosztva, melyek határai nagyjából az állami határokat követik; a Svájci Püspöki Konferencia székhelye Fribourg. A szerzetesrendek és kongr-k többnyire az egykori kat. vagy vegyes kantonokban telepedtek le. St. Maurice és Einsiedeln apátsága saját területével szintén a Sztszék alá tartozik. A legnagyobb egyh. segélyszervezetek a Caritas (1998: 129 mill. frankot közvetített) és a Fastenopfer der Schweizer Katholiken (1998: 26. mill. frank). A kat. szöv-ek szerveznek bizonyos zarándoklatokat, lelki napokat, tanf-okat, és saját újságot adnak ki. 2000 k. a Kat. Nőszövetségnek 250.000, a Sportszöv-nek 60.000, a Fiatalok a Vártán és a Kék Gyűrű ifj. szervezeteknek 35.000 tagja volt. Egész ~ban v. az egyes nyelvterületeken a liturgiát egységesen szabályozzák, szerve a Zürichi Lit. Int., valamint az ökumenikus együttműködést a szeretetszolgálatban és a társadalompol-ban, felelős vez-je a ~i Ppi Konf. Az egyház államhoz fűződő kapcsolatait, a hitoktatást és az egyházak pénzügyeit a ppségek és az állam egyházzal foglalkozó testületei önállóan alakítják. A missziót elsősorban szerz. intézmények látják el. - Teol. fakultása van a fribourg-i és a luganói egy-nek, valamint a luzerni főisk-nak kat. részről, a bázeli, berni, genfi, lausanne-i, neuchâteli és zürichi egy-nek ev. részről; Churban és az einsiedelni kolostorban teol. főisk. működik. - Fontosabb teol. folyóiratok ~ban: Orientierung (Zürich), Freiburger Zeitschrift für Philosophie u. Theologie (Fribourg, 1886-), Schweizerische Kirchenzeitung (Luzern, 1833-), Reformierte Presse (Zürich, 1996-), Theologische Zeitschrift (Bázel, ev., 1945-), Internationale Kirchliche Zeitschrift (Bern, ókat., 1911-); kiadók: Exodus (Luzern), Kanisius, Paulus (mindkettő Fribourg), Theologischer Verlag Zürich (ev.). - III. Statisztika. ~ lakossága: 1798: 1.600.000, 1837: 2.200.000 (2,5% külföldi), 1860: 2.510.000, 1870: 2.650.000, 1900: 3.300.000 (11,6% külf.), 1997: 7.096.000 (19,4% külf.; 46,2% r.k., 40% prot., többnyire ref., 2,2% muszlim, 0,3% izr., 7% felekezeten kívüli). **

LThK 1993. IX:338. - Larousse III:655. - Földünk 2000:274. - AP 2005:1134.