🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Farel
következő 🡲

Farel, Guillaume (Gap, Fro., 1489.-Neuchatel, Svájc, 1565. szept. 13.): Nyugat-Svájc reformátora. - 1509-21: Párizsban tanult, majd Meaux-ban →Faber Stapulensis tanítványa lett. 1523: Bázelbe menekült. Luther tanait magáévá téve →Ökolampadiushoz csatlakozott, és megismerte →Zwingli tanítását. Mivel →Erasmussal éles vitát kezdett, kiutasították Bázelből. Megfordult Mömpelgardban, Metzben és Strassburgban, majd Bernben állapodott meg, ahonnan a környék városaiban terjesztette a reformációt. 1534: Genfbe telepedett át, győzelemre vitte a reformációt és 1536: Kálvinnal együtt szabta meg a város vallási rendjét. 1538: elűzték, Neuchatelba menekült, s haláláig kormányozta a ref. híveket. Mint népszónok és szenvedélyes hitújító ragadta magával a népet. **

LThK 1931. III:957. - NCE V:835.

Farel, Guillaume

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.