Magyar Katolikus Lexikon > P > pécsi székesegyház


pécsi székesegyház, pécsi dóm, pécsi bazilika: a →pécsi püspökség főtemploma, →basilica minor. Titulusa: Szt Péter apostolfejedelem. - Építésekor a hely kijelölésében meghatározók voltak a Trier-Konstantinápoly útvonal egyik csomópontjában fekvő Sopianae városának temetőjében a 10. sz-ig fennmaradt, 4. sz. óker. emlékek (→pécsi ókeresztény sírkamrák). Ezek közül I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) a kisebb költséggel helyreállítható épületeket a ppség fennhatósága alá rendelte. Bonipert pp. (1009-36) az itt talált épületek egyikét használta szegyh-ként, ill. ismeretlen óker. vértanú v. szt sírja fölött álló emlékkpnát bővíttethetett főtp-má. Ez egyben válasz arra a kérdésre, hogy miért áll a mai ~ egy ókori temető ter-én. - István kir. az építkezést uralkodásának utolsó éveiben utódára, →Orseolo Péterre (ur. 1038-41, 1044-46) bízta (akit a ~ban temettek el). - Az első ~ pusztulását a →Képes Krónikából ismerjük. Eszerint a lengy. földről hazatért hercegek, Géza és László 1064: kibékültek az ifjú Salamon kir-lyal, s a húsvéti ünnepekre Pécsre utaztak. „Ott azután húsvét napján Géza hg. nagy tisztességgel, a maga kezével tette fel a koronát Salamon kir. fejére az ország főembereinek jelenlétében, és úgy vezette be dicsőséggel Szt Péternek, az ap-ok fejedelmének kir. bazilikájába. A köv. éjszaka azonban a jövendő viszály és zűrzavar előjele nyilatkozott meg: hirtelen tűzvész támadt, és elborította az egész egyh-at, mind a palotákat és a többi épületeket, és mindazt, ami hozzájuk tartozott; a szörnyű tűzvész mindent elemésztett.” - A ~ román kori építkezéseiről nem maradtak adatok. Az épület legrégibb téregysége az altp., mely vsz. egy óker. mártír-sírra emelt kpna bővítményeként az 1064-i tűz után épült. A 11. sz. végén és a 12. sz. első felében az altp-ra emelték a szentélyt, majd Ny felé az altp-padlóvonalától 235 cm padozati magasságban a néphajót. - A mai, apszisokkal záruló, háromhajós, kereszthajó nélküli, 4 saroktornyos ~ a 12. sz. vége felé alakult ki. A 12. sz. elején épült a K-i, 2. harmadában a Ny-i toronypár. A hajó 2 főfalában talált gerendaágyak tanúsítják, hogy a ~at eredetileg sík famennyezettel fedték. A lombard eredetre utaló tp-típus hazánkban Pécsett jelent meg először; a típus további példái az 1075 k. épült garamszentbenedeki, 1091: a somogyvári Szt Egyed mon-tp., a győri és egri román kori szegyh-ak, s Lébény, Ják és Zsámbék 13. sz. elején épült mon-tp-a. - A ~ közp. részén, a 3 téregység találkozásában aranyozott-festett faragványokkal ékített Szt Kereszt-oltár állt (1235: említik először), vsz. sírhely fölé emelték. A mellékhajókból nyíló 2 altemplomi lejárat oldalfalait dombormű-faragványok díszítették. Az É-i lejáraton ósz-i témák, a D-i falain Jézus gyermekség-, ill. Sámson tört-e (2004: →Zala György másolatai). A ~ 19. sz. végi Schmidt-féle átépítésekor kibontott kk. faragványok a →Pécsi Dómmúzeum nagy értékei. Az ekkor előkerült kk. falfestészeti emlékek a 12. sz. utolsó harmadában v. a 13. sz. első éveiben, mindenesetre a ~ teljes kiépülése után készültek. - A ~ gyarapításával lehet kapcsolatban, hogy 1184: a pécsi ppség 1500 márka javadalmat kapott a kir. udvartól. A belső díszítésben Kalán pp. (1188-1218) szerepe feltételezhető, aki Dalmácia és Horváto. kormányzójaként a pusztaszeri monostortp. újjáépítése mellett bizonyára a ~ műv. munkáit is támogatta. - A ~ a kpnáktól eltekintve alaprajzi rendszerében a 19. sz. végéig nem változott. Tehát a mai ~ még az Árpád kori elrendezését őrzi. - A tatárjárás (1241-42) alatt a még falak nélkül álló, védtelenül maradt város könnyű prédája lett a támadóknak, a ~at is felgyújtották. A 13. sz. végén a hatalmaskodó tart-urak csatározásai miatt a ~ ismét károkat szenvedett. 1284: a Dunántúl nagy ter-eit birtokló Kőszegi Henrik bán serege megszállta, 1299: a muszlim Mizse nádor testvére sarcolta Pécset. A küzdelmek során a boltozatlan ~ tetőszerkezete ismét leégett. 1350 k. az épület berendezése is súlyosan károsodott, ekkor a 3 hajót a tűznek jobban ellenálló bordás keresztboltozatokkal látták el. - Kálnói András ppsége alatt (1445-55) keletkezhetett Angeli bíb. rendelete, mely szerint a végrendelet nélkül elhalt pécsi knk-ok vagyona a ~ újraépítésére használtassék fel. A diadalíven fennmaradt felirat szerint a boltozatokat 1505: fejezték be, amikor Demetrius kőfaragó mester megépítette a szentély hálóboltozatát. 1501: egy Jakab nevű bencés szerzetes végzett festési munkákat a hajóban. - A román kori ~ mellett nem voltak kápolnák. Csak a K-i toronypár megépítése után csatlakozott egy kpna a DK-i toronyhoz, mely a Szatmári György pp. (1505-21) által emelt reneszánsz épületbe foglalva a 18. sz. végéig fennmaradt. A tp-testhez csatlakozó kpnák a 15. sz: épültek. A tp-test sarkainál kiálló tornyok lehetőséget kínáltak a kpnák beépítéséhez. A DNy-i torony és a D-i mellékhajó szögletéhez illeszkedik a Corpus Christi-, korábban Szt András-kpna. A tit. megjelenése összefügghet az →Úrnapja ünnep bevezetésével (1264). Pécsett az itáliai egy-eken tanult Széchy Pál pp. (1287-1305) vezette be 1287 k. a várfalakon kívül, a Mecsek D-i lankáin álló Corpus Christi-kpnához vezetett úrnapi körmeneteket, s ennek pusztulása után a tit. a szegyh-hoz épített Szt András-kpnára szállt). - Az ÉNy-i toronynál az É-i oldalon álló kápolna kk. tit-át nem ismerjük, a 18. sz: Szt Imre volt. K-i folytatásában a Szt Vince- (18-19. sz. titulus) és a Ker. Szt János-kpna következett. A 2 K-i toronynál, ill. a mellékhajók szentélyi részénél a 18-19. sz: emeltek sekrestyét, s a D-i oldalon egy kpnát, amellyel a ~ alaprajza a 2 toronypár között 1825: kiegészült. - Hampó Ernuszt Zsigmond pp. (1473-1505) a ~ boltozatainak átépítése után a ppi palotát és a pp-várat gótikus-kora reneszánsz stílusban bőv., és fölépíttette a vár kaputornyát. Janus Pannonius pp. (1459-72) szellemiségének kibontakozását az építészeti-műv. alkotásokban a török megszállás megakadályozta. A ~on a reneszánsz korában építkezést nem folytattak, csak a berendezés gyarapodott, ezek között legnevezetesebb a ~ Corpus Christi-kpnájának ékessége, Szatmári pp. süttői vörös márvány szentségháza, ami 1748-ig a főapszisban állt, majd sekrestye-oltárként használták, 1783: állították jelen helyére. 1786: reneszánsz, ill. barokk kiegészítésekkel látták el, amelyektől a ~ Schmidt-féle (1882-91) átépítésekor megszabadították. - Oltárai az első említés évével: Szt Kereszt (1235), Szt Gergely (1329), Szt Márton (1347), Szt Miklós (1350), Szt Balázs (1358), Szt Dániel (1365), Szt László kir. (1369), Szt Imre (1370), Szt János ap. és evang. (1371), Szt Fülöp és Jakab ap-ok (1371), Szt Egyed (1376), Szt Demeter (1380), Szt Margit szűz és vt. (1385), Tizenegyezer Szt szűz (1391), Szt Ambrus (1392), Szt György (1393), Szűz Mária (1402), 12 apostol (1407), Szt István vt. (1418), Szt Kozma és Damján (1424), Szt Simon és Júdás ap-ok (1467), Szt Pál megtérése (1482), Szt Jeromos (1483), Szentháromság (1512). - A török megszállás (1543) előtt a ~ a reneszánsz kincsekkel gyarapodott és tökéletes állapotban állt. A török fegyver- és élelmiszerraktárnak, ill. istállónak használta. Később török isk. működött a hajóban, s a Corpus Christi-kpnát Szolimán szultán nevét viselő muszlim istentiszt. helyként rendezték be. - 1631: a DNy-i tornyot villámcsapás rongálta. Az 5 m-nyi meglazult kőanyagot Ahmed aga lebontatta, a tornyot lefedték, tetejére minaretet emeltek. A többi torony tetejéről a kereszteket eltávolították, de magát az épületet nem rongálták meg. A ~ belsejében a 12. sz. faragványokat megcsonkították, de →Evlia Cselebi török utazó ebben az állapotában is elragadtatással vázolja az épület hatalmas méreteit, belső látnivalóit. 1664: Zrínyi Miklós, téli hadjárata alkalmával, sikertelenül ostromolta a várat. A Mecsek lankáira vontatott ágyúival megrongálta az É-i várfalat, s a mögötte álló épületeket. A ~ tetőzete és boltozata is károkat szenvedett. - A tör. utáni első pécsi pp., Radonay Mátyás (1687-1703) panaszleveléből tudjuk, hogy a tör. szultán 1674: a ~ karbantartására 120.000 Ft-ot adományozott. Ezzel szemben a várost fölszabadító katonák kifosztották az oltárok szentségházait, feltörték a márvány síremlékeket, parancsnokuk, Gabriele Vecchi a toronyból az órákat s az épület ólomlemezekkel fedett tetőzetét is leszedte és eladta. - I. Lipót cs. 1703: elrendelte a ~ restaurálását, de a várost 1704: megtámadó rácok ismét kifosztották a ~at. 1708. IX-X: kuruc harcokban a ~ boltozata sérült meg. - Nesselrode pp. a meggyengült boltozatot megerősíttette, az 1720-as évek végén a tetőzetet felújíttatta, az épület kk. szerkezetét a szentély és a hajó találkozásában jelentős mértékben átalakította: megszüntette a 2 altemplomi lejáratot, s középen a Szt Kereszt-oltár helyén új lejáratot tört az altp-ba. A szentélybe vezető lépcsőzet a 3 hajó szélességében emelkedett, amelyet középen az új lejárat, fölötte a kk. tit-sal létesített oltár osztott meg, s így az apszisban álló főoltárra szabad rálátás nyílt. Ezzel a középkori helyett kialakította a barokk térrendszert, a Corpus Christi-kpna is ekkor kapta barokk homlokzatát. A felszerelést elsősorban Bécsből pótolták, míg a berendezési tárgyakat, padokat, oltárokat helyi mesterek készítették. Nesselrode pp. megrendelései közül kiemelkedik az a szobordíszes, domborműves síremlék, amelyet a péterváradi csatában elesett unokaöccsének emlékére 1726: készíttetett a melki apátságnál a Drezdában alkotó Lorenzo Mattiellivel (2004: elhanyagolt állapotban a ~ egyik raktárhelyiségében áll). - A berendezés első jelentősebb megújítását Berényi Zsigmond pp. (1740-48) végezte. 1748: a főapszist kitöltő, hatalmas új márvány főoltárt emeltetett, az oltárt és kolonnádos felépítményét Krail János műhelyében készítették Pozsonyban. Az oltár nagy szobrait (Krisztus és Szt Péter a kulcsokkal, Szt Márton, Szt Adalbert) a Donner-műhelyhez közelálló Bohumil Gottfried Fritschnek tulajdonítják. - Klimó György pp. (1751-77) a pécsi Späth-műhellyel heiligenkreuzi és pozsonyi előképek szerint készíttette el a knk. stallumokat, a szentély és a sekrestye berendezését, melynek imazsámolyait Johann Baumgartner (P. Norbert) festményei díszítették (4 ma is a nagysekrestyében áll). Terveit (átépítés, a Corpus Christi-kpna kifestése, korszerűsítés) azonban halála miatt nem tudta valóra váltani. - Esterházy Pál László pp. (1780-99) ajándékozta a ~ számára Szt Faustinus vt. csontereklyéjét (a B. Mór-kpna oltárában) és a Cornelis Floris németalföldi isk-jából származtatott alabástrom epitáfiumot (a Mária-kpna kincstári múz-ában: →Pécsi Bazilika Kincstára). - 1777: helyezték el Johann Martin Fischer mellékapszisbeli Szt István- és Ker. Szt János-oltárait, 1781: a hajó főpilléreinél a Szt Sebestyén- és Szt Mihály-oltárokat, Sartori műveit. 1786: festette →Dorfmeister István a Corpus Christi-kpna mennyezet- és falképeit. - Az 1807: kezdődött →Pollack Mihály-féle átépítés a tornyokat és a homlokzatokat érintette. A D-i frontot a Szt András (2004: Boldog Mór)-kpna beépítésével alakították egységes felületté. A csaknem 2 évtizedig tartó építkezés közben lebontották a kk. vár kaputornyát és a környezetében álló várfalakat, így alakult ki a Dóm tér. - Scitovszky János pp. (1839-49) a hajópilléreknél álló mellékoltárokat márványoltárokra cseréltette, Leopold →Kupelwieser, Johann →Ender, Peter Geiger bécsi művészek, valamint Zichy Mihály és Boros János új oltárképeket festettek. 1848: Mór pp. b-gá avatása alkalmából a D-i oldalon épült új kpnát az ő tiszt-ére szentelték. Ekkor festette Székely Bertalan B. Mór pp. egészalakos képét a kpna oltárára. - Az Árpád-kori ~ lebontása. 1882: neves mesterek, művészek kiváló alkotásai semmisültek meg v. szóródtak szét, amikor Pollack Mihály homlokzatait és vele együtt a kk. ~ falainak jórészét statikai álproblémák hamis indokával lebontották. Dulánszky Nándor pp. (1877-96) a kk. állapot megőrzéséért kiálló kápt. és a szakértői vizsgálatok eredményeivel szemben, ill. Trefort Ágoston, vallás- és közokt-ügyi min. megnyerésével 1881: megalkottatta a műemléki törv-t, mely szerint a műemlékek restaurációjának elmulasztása esetén az épület az állam tulajdonába megy át. Dulánszky ezzel magateremtette mesterséges kényszerhelyzetet mutathatott fel az építkezés miatt ellenálló kápt-nal és a zúgolódó közvéleménnyel szemben. - 1882: Friedrich Schmidt, az Eu-hírű dómépítő az addig fennálló egyetlen Árpád-kori szegyh-unk teljes átépítésére vállalkozott. A kk. épületből csak a hajó főfalai, a tornyok 2/3-a, a szentély apszisainak alsó harmada, az altp. és a kpnák maradtak meg. 1891. VI. 22: az újjáépített ~at I. Ferenc József kir. jelenlétében szentelték föl. Az esemény alkalmával megszólalt a dóm 6 harangja, köztük a nagyobb ünnepkor hallható, 70 mázsás, 2 m átm. Szt Péter-harang. - A ~ külső képe tömegében a 4 tornyú román épületet idézi. A homlokzatok tagoló elemeit a kk. formakincséből válogatta a tervező. A D-i front fehér mészkő árkádíveit törpegaléria zárja, pillérein →Kiss György apostolszobrai. A D-i bejáratot a Patrona Hungariae és magyar sztek domborműve koronázza. A Ny-i homlokzat architektúrája a D-iéhez hasonló, a 3 hajós bazilikális felépítés jól megfigyelhető rajta. A homlokzatok az É-itáliai romantika formarendjére, a sárga homokkő burkolatú tornyok a 12-13. sz. ném. katedrálisokra emlékeztetnek. - A ~ belsejében a főhajó legfőbb látványa és lit. közp-ja a cibóriumos főoltár, ill. a vele egybeépített népoltár. A hosszházat megosztó pillérköteges diadalív után a hajóban látott pilléres ívrendszer az apszisokig folytatódik. A hajókat a hildesheimi Szt Mihály-tp. mintájára kazettás síkmennyezet fedi. Az énekkarzat felőli nézet lényegében a kk. ~ belső térélményét nyújtja. - Az altemplomi lejáratok domborműveit az eredeti faragványok alapján Zala György készítette. - A ~ festészeti alkotásainak kivitelezésére Friedrich Schmidt a müncheni és bécsi akad. festészet mestereit, Karl Andreä, Moritz von Beckerath, Gustav Bamberger festőket választotta, ami kiváltotta a hazai képzőművészek tiltakozását. A kpnák tit-ával kapcsolatos témák, ill. az altp. apszisok falképeinek festését ezért →Székely Bertalanra és →Lotz Károlyra bízták. A főhajó falaira az ÓSz, a szentélybe az ÚSz tört-eit bemutató kazein-szekkó képek kerültek. A mellékhajók falképein Szt Pál, a szentélyi szakaszban Szt Péter élete, a főhajó kazettás mennyezetén ap-ok és sztek mellképei. - A 20. sz-ra a ~ Pécs jelképévé vált. A vh-kban nem károsodott, de Kiss György apostolszobrait az időjárás megrongálta. Antal Károly új szobrait 1968: helyezték a homlokzatra. Jelentős restaurálási munkákat Cserháti József pp. (1961-89) végeztetett. - II. János Pál p. 1991. I. 9: basilica minor rangra emelte, VIII: meglátogatta a ~at. - 1994. V. 4: nyílt meg a Mária-kpnában berendezett kincstári kiállítás és múz. Mayer Mihály mpp. 2000. XII. 30: fölszentelte a ~ D-i bejáratának előcsarnokát lezáró, külső bronzkaput, melyen →Rétfalvi Sándor az egyházalapítás 2000. és az államalapítás 1000. évford-jának jelképeit helyezte el. A régi belső kapu 22 bronz képmezőből álló, ó- és úsz-i jeleneteket ábrázoló dombormű-együttes. - Orgonái. A Corpus Christi-kpna org-ját (2/11 m/r) 1891: az →Angster gyár építette (op. 150.), 1937: uaz (op. 1134.), 1973: Stach Mihály átépítette. - A Mór-kpna org-ját (2/8 m/r) 1891: az Angster gyár építette (op. 149.), 1934: átépítette (op. 1097.) - A nagyorgonát (4/71 m/r) 1887: az Angster gyár építette (op. 100.), 1911: uaz (op. 700 b.), 1972: Stach Mihály átépítette, az orgonaházat Jiratkó Albin pécsi szobrász faragványai díszítik. - Harangjait 1804: 100 cm átm. Franciscus →Millner, 1819: (3894 kg) Petrus →Weinbert, 1949: (1000, 500 kg) →Szlezák Ráfáel öntötte. Boros László

Gerecze Péter: ~. Bp., 1893. - Bossányi Árpád: Regesta supplicationum. A pápai kérvénykönyvek magyar vonatkozású okmányai 1342-94. I. köt. 409. sz. Uo., 1916-18. - Gosztonyi Gyula: A pécsi Szt Péter szegyh. eredete. Pécs, 1939. - Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egy. Tud-os Közleményei. Bp., 1964. (Csemeginé Tompos Erzsébet: A ~ Schmidt-féle újjáépítése) - Baranyai Helytörténetírás 1981. (Boros László: A ~ Pollack-féle átépítésének tört.) Pécs, 1982. (Baranyai levtári füzetek 24.) - Patay 1982. - Boros László: A ~ a 18. sz-ban. Bp., 1985.