Úrnapja (lat. Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini): az →Eucharisztia ünnepe a →Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön. – A 13. sz. elején az →albigensek és a →valdiak vitatni kezdték Krisztus reális jelenlétét az Euch-ban. Ugyanebben az időben, 1209-: Lüttichi Szt Julianna látomásokban kapott felszólítást az Euch. külön ünneppel való ünneplésére. Julianna 1229: beszélt gyóntatójának látomásairól, tanácsot kért teol-októl, többek között Jacobus Pantelonistól, a későbbi IV. Orbán p-tól. – Az ~t 17 évig csak Lüttichben ülték meg. Első officiumát Julianna ösztönzésére Johannes ágostonos knk. írta prózában. 1246: Róbert lüttichi pp. az egész egyhm. számára kötelezővé tette az ünnepet. Halála után az ünnep elenyészett, csak a Szt Márton knk-ok tartották meg. Hugo a S. Caro OP bíb., p. legátus tudomást szerezve az ünnepről, egész legátusi ter-én elrendelte, de nem lett maradandó hatása. 1258: Julianna halálakor ismét csak a Szt Márton knk-ok ülték meg. – 1261: amikor J. Pantaleonis p. lett, egy Éva nevű reklúza sürgette Henrik lüttichi pp-öt, hogy kérje a p-tól az ünnep ált. elrendelését. 1264: IV. Orbán a →bolsenai mise hatására adta ki a Transiturus bullát, melyben ált-sá tette ~ ünnepét. Céljaként az Euch. melletti ünnepélyes hitvallást jelölte meg. Az ünnep officiumát az épp Orvietóban tartózkodó Aquinói Szt Tamással íratta meg, aki munkájában fölhasználta a ciszt-eknél már használatos himnuszokat is. Marescotti Szt Jácinta (1585–1640) ~ nyolcadában nyilvános szentségimádást kezdeményezett.–

IV. Orbán halála után az ünnep ismét háttérbe szorult, csak Germánia néhány egyhm-jében és Mo-on (1271) fogadták be. V. Kelemen a vienne-i zsin-on 1311–12: ismét felhívta a figyelmet az ~ra, s ettől kezdve az ünnep gyorsan elterjedt az egész Egyh-ban, s évszázadokon át az egyh. év legnagyobb ünnepei közé tartozott. →úrnapi körmenet **

KL IV: 423. – Radó II:1281. – Schütz 1993:401.