Magyar Katolikus Lexikon > O > Orseolo


Orseolo Péter (1011-1046 ősze): magyar király (ur. 1038-1041; 1044-1046). - O. Ottó velencei doge és I. Szt István kir. egyik nővérének fia. Szt István jelölte trónutódjának, miután az ellene lázadó →Vazul fiait, az Árpád-ház másik ágát kizárta az örökösödésből. Ő volt a legközelebbi rokonok közül az, akitől a ker. államszervezet fenntartását remélte, ~ azonban a trónra lépve önző, lelkiismeretlen zsarnoknak mutatkozott, aki alattvalóit ellenségek módjára kezelte. A m-okat kiszorítva, németeket és olaszokat helyezett az őrhelyekre, erődítményekbe. Kicsapongó életet élt, csatlósai erőszakoskodásai büntetlenül maradtak. Hamar rossz viszonyba került →Gizella kirnéval, Szt István özvegyével is, megfosztva őt a ráhagyott birtokoktól és vagyontól, sőt el is záratta. A pp-ök közül is kettőt elmozdított az egyh. jog megsértésével, és másokat nevezett ki helyükre. - 1041. IX: fölkelés tört ki, mire ~ III. Henrik ném. cs-hoz menekült. Az utána megválasztott Aba Sámuel szerencsétlen uralkodása adott ürügyet visszatérésére, és ~ 1044. VI: most már a ném. cs. seregeivel vonult be Mo-ra. VII. 5: a →ménfői csatában legyőzték Aba Sámuel seregét, Aba Hevesbe menekült, ahol meggyilkolták. 1045. V. 26: Székesfehérváron III. Henrik Mo-ot hűbérül adta ~nek, aki még elviselhetetlenebb lett németjeivel és olaszaival, mert teljesen az idegenek pártfogásában bízva uralkodott. Ez okozta, hogy a főurak most már az elűzött Árpád-házi hg-eket, Leventét és Endrét hívták be Mo. függetlenségének helyreállítására. Orsz. forrongás tört ki, s a menekülő ~ előtt Székesfehérvár városa bezárta kapuit. A Ny-i határ felé a cs-hoz próbált futni, az ellene fordult seregek körülzárták, és még a hg-ek megérkezése előtt egy udvarházba szorították. Itt még 3 napig védte magát, de aztán rátörtek és megvakították. Sebeibe belehalt. - ~ alapította az óbudai Szt Péter prépságot. Túróczi szerint Pécsett temették el. D.D.

Századok 1869:141. (Podharadczky József: ~ m. kir. csakugyan III. Urseolus Péter Otto velencei doge fia volt); 1897:291 (Karácsonyi János: ~ kir. és az óbudai prépság); 1911:497. (Gombos F. Albin: Tört-ünk első sz-aiból. Észrevételek az „Ostarrichi” 976-iki K-i határvonalához, az 1030-iki ném-m. háborúskodáshoz és ~ uralkodásához) - Pauler II:672. - Fest Aladár: Pietro Orseolo secondo re d'Ungheria. Bp., 1923. (Biblioteca della Mattia Corvino 2.) - Végh 1990. - Királyok kv-e 1997.