Magyar Katolikus Lexikon > P > Pollack


Pollack Mihály János (Bécs, Alsó-Au., 1773. aug. 30.-Pest, 1855. jan. 5.): építész, a hazai klasszicizmus egyik legnagyobb hatású művésze. - 1792: szabadult fel a Bécs melletti Perchtoldsdorfban, közben a bécsi akad-n J. Hetzendorf von Hohenberg növendéke. 1794-98: féltestvére, Leopoldo P. mellett a milánói dóm építésénél működött közre. Visszatért Pestre, ahol polgárjogot és céhtagságot szerzett. Az 1808: megalakult pesti Szépítő Biz. alapító, majd vez. tagja, a pesti építkezések egyik irányítója, József nádor bizalmát is élvezte. Pesten és vidéken több mint 150 magánépítkezést irányított. 1810-36: főleg pesti házépítéseket, az 1820-as években kastély- és kúriaépítkezéseket is, pl. József főhg. alcsúti kastélya (lebontották), dégi Festetics-kastély, nagylángi Zichy-kastély, tengelici Csapó-kúria. Az 1838. évi nagy árvíz előtti Pest arculatát döntően ~ munkái alakították ki. A kor szokása szerint nemcsak tervezője, hanem kivitelezője is volt épületeinek. ~ készítette Pesten a terézvárosi plébtp. oltárait. - Főbb középületei: 1799-1807: besztercebányai ev. tp., 1799-1808: pesti Deák téri ev. tp. és a vele szomszédos épületek (1811, 1822), 1807: székesfehérvári megyeháza homlokzatterve, 1808-12: pesti Német Színház, 1815: gellérthegyi csillagvizsgáló, 1826-32: régi Pesti Vigadó, 1829: Ludoviceum, 1828-36: szekszárdi megyeháza, 1836-44: Pesten a Nemzeti Múzeum; ~ irányította a pécsi szegyh. homlokzatának és tornyainak átépítését, valamint a Dóm tér kialakítását. **

Pallas XIV:88. - KL IV:25. - ML III:788.