ortodox egyházszervezet: A világméretű Ortodox Egyház egyenrangú és egyenjogú, egymástól független (autokefál) helyi egyházakból áll, amelyek közös ügyeikben együttesen, zsinatilag döntenek. Ennek teol. alapja egyrészt az a krisztusi ige, mely szerint Krisztus, az Egyh. egyedüli és örökkévaló Feje, Egyházával van az idők végezetéig (Mt 29,30); másrészt a K-i kerség, az ortodoxia mindenkor az ap-ok testvéri közösségét tekintette és tekinti mintaképének, amint ez a jeruzsálemi →apostoli zsinaton megnyilvánult (ApCsel 15,4-29). - A helyi autokefál ort. egyh. kánoni egységét a következő, általánosan elfogadott alapelvek biztosítják: a) minden helyi egyház hierarchiájának függetlensége a többiek hierarchiájától; b) a helyi egyh. hierarchiájának esetleges előjogai; c) a független helyi egyh. törvényhozás és bíráskodás joga; d) külön helyi szokások és egyh. szert-ok joga. - Ezzel szemben az autokefál egyh-nak nem szabad: a) új hittételeket alkotni v. az Egyetemes Egyh. tanításából bármit kihagyni; b) igazgatásában eltérni az Egyetemes Egyh. alapkánonjaitól; c) újításokat bevezetni azokba a dolgokba, amelyeket az ap. hagyomány megszentelt és az Egyh. évszázadokon át változatlanul megőrzött; d) megbontani a lelki egységet a többi autokefál egyházzal; e) megsérteni a többi helyi egyh. jogait és szokásait. - Ezek az alapelvek biztosítják az egész Ort. Egyház hittanítási, kánoni (egyházjogi) és eucharisztiai (úrvacsorai) egységét. Önállóvá ort. egyh. akkor válhat, ha legalább 3 püspöke van, mert az ort. kánonjog szerint a pp-szenteléshez legalább 2 felszentelő pp-ök kell. Minden helyi egyh. élén (pátriárkai, metropolitai v. érseki címmel) egy rangidős főpap áll, akinek csak a saját egyhm-je fölött van teljes joghatósága. Az egész helyi egyh-at érintő ügyekben az összes püspökeiből álló zsinat dönt. A pp-ök, érs-ek, metropoliták, pátr-k választási rendje minden helyi egyh-ban más. Van, ahol a választásban csak a főpapok vesznek részt, másutt a papság és a világiak képviselői is. Az egyházfőt mindig a teljes hierarchia (esetleg a papság és a nép is) választja. - Az egyh. hierarchia legmagasabb fokozata tehát (mint az apostolica successio, 'apostoli folytonosság' letéteményese) a pp., aki viselhet érs., metropolitai, exarchai és pátr. címet is (utóbbi csak autokefál egyházfőt illethet meg). - Második hierarchikus fokozat: a presbiter (pap). Ezen belül van a világi (nős) papoknál: protoierej, ikonom, protopresbiter (egyházanként változó sorrendben); szerzetespapoknál (fölfelé vezető sorrendben): hieromonach, igumen, protoszingell és archimandrita. - Harmadik hierarchikus fokozat: a diakonus, aki kaphat protodiakonusi v. archidiakonusi címet is, attól függően, hogy házas-e v. szerzetes. A diakonus a pap v. a pp. mellett segédkezik, istentiszt-et önállóan nem végezhet. - Ort. sajátosság, hogy a papság a pp-ök és a szerzetespapok kivételével házasságban élhet. A pap azonban csak a diakonussá szentelése előtt nősülhet meg, mégpedig egyszer, és csak hajadont vehet feleségül. Pp-ké házas pap is választható, de csak megözvegyülése esetén. Ilyenkor előbb szerz-sé avatják. - A szerz-ek és szerz-nők hagyománya a 2. sz. aszkétákra, szüzekre és remetékre vezethető vissza. A legnevezetesebb ort. kolostorok közé tartozik a 6. sz: alapított Sínai-hegyi (Egyiptom) Szt Katalin ktor, a 10. sz. →Athosz (Görögo.) közösség, az Orosz Egyházban a kijevi →barlangkolostor és a zagorszki (Moszkva közelében) Szentháromság Lavra. Kisebb, de tört. nevezetességű ktorok szinte minden helyi ort. egyh-ban vannak. - Az ~ nagy egységei a →patriarchátusok: 1) Konstantinápolyi Patriarchátus. 1054: Konstantinápoly lett az első az autokefál (önálló) egyh-ak pátr. székhelyei között. A →konstantinápolyi pátriárka számára az egyházszervezet alapelvei nem tették lehetővé, hogy a római pápáéhoz hasonló pozíciót építsen magának az ort. egyházfők között, bár erre történtek kísérletek. A konstantinápolyi pátr. tehát primus inter pares (első az egyenlők között). A 6. sz-tól viseli az ökumenikus (egyetemes) címet, de ez gyakorlatilag semmiféle előjogot nem biztosít számára. - A török hódoltság évszázadaiban 5 konstantinápolyi pátr. vértanúságot szenvedett, 6 börtönben v. száműzetésben halt meg. -

2) Alexandriai Patriarchátus (→Alexandria, 2.). Az ap. időktől létezik, a 7. sz. óta végigélte az összes muszlim uralmakat (a 16-20. sz: a török volt a leghosszabb). Jelenleg is joghatósági területének nagy része az →iszlám uralma alatt van. Joghatósága kiterjed az egész afrikai földrészre, melyet (függetlenül attól, hogy nincsenek mindenütt hívei) 14 egyhm-re osztott fel. - 3) Antiochiai Patriarchátus (→Antiochia, 2.): székhelyét, Antiochiát (Töröko.) számos földrengés jelentéktelen helységgé tette. Így a pátr. évszázadok óta Damaszkuszban székel. A 19. sz: eredeti görög jellegét arab jellegre cserélte fel (hívei túlnyomó többségének nemzeti és nyelvi hovatartozását ez jobban kifejezi). Ezzel elejét vette elnéptelenedésének, és lélekszám tekintetében lényegesen jobb helyzetben van, mint az Alexandriai Patriarchátus. - Joghatósági ter-e a tört. múltban Indiáig ért. 1994: 20 egyhm-je volt (12 Szíriában és Libanonban, a többi a Közel-Keleten és Amerikában). Joghatóságát 5 ktor fölött gyakorolja. - 4) A Jeruzsálemi Patriarchátus léte részben a muszlimok, részben a →keresztes hadjáratok miatt többször veszélybe került. Bár a sokféle ker. felekezet (→jeruzsálemi patriarchátus, 2.) között államilag is elismert elsőségét megőrizte, jelenlegi hierarchiája a pátr. és 2 metropolita kivételével csupa címzetes érs-ekből áll; 3 tényleges és 13 történelmi egyhm-je van. Az arab ajkú hívekre tekintettel a korábban kizárólag gör. jellegű hierarchiájához egy arab nemzetiségű pp. is tartozik. A hierarchia a szerz. papsággal együtt alkotja az ún. Szt Sír Testvériséget. A pátr. sokféle okt., karitatív intézményt tart fenn. - Mo-on 4 ort. egyh. szervezet van: 1) magyar esperesség. Vez-je esperes-adminisztrátor, székhelye Bp. Ide tartoznak 9 egyházközség m., ruszin és gör. hívei, főhatósága a moszkvai patriarchátus. - 2) szerb egyhm. Főpásztora ppi vikárius, székhelye: Szentendre. 17 szerb parókia tartozik hozzá, főhatósága a belgrádi patriarchátus. - 3) rumén egyhm. Ppi vikárius áll az élén, székhelye Gyula. Parókiáinak száma 18. Főhatósága a bukaresti patriarchátus. - 4) 2 bolgár egyházközség a bpi parókus vezetése alatt. Főhatósága a szófiai patriarchátus. E szervezetek egymástól nemzeti alapon teljesen elkülönülnek. - Mo-on: 1910: 2.981.163 ort. hívő élt, közülük 61.427 (0,8%) azon a ter-en, mely a →trianoni béke után is Mo-é maradt. 1930: uo. 39.839 (0,5%), 1941: az akkori határokon belül 560.954 (a lakosság 3,8%-a, a mai határokra átszámítva 38.318, 0,4%), 1960: kb. 30 ezer volt az ort-ok száma. Vannak köztük m-ok, ruszinok, gör-ök, szerbek, rum-ek és bolgárok. Ezek különböző egyh. szervezetekhez tartoznak. P.I.

M. stat. zsebkv. 1943:51; 1948:50. - Oriente Cattolico 1962:357. - Berki 1975:159. (lásd még: ortodoxok)