Magyar Katolikus Lexikon > A > Athosz


Athosz: ortodox szerzetes-köztársaság a mai Görögország Ajíon Órosz félszigetén. Nevét az ~ hegyről kapta. - Első szerz-ei remeték voltak, akik a nehezen megközelíthetó hegyoldalak barlangjaiban éltek. A 9. sz. vége felé az öregebbekből tanács alakult, mely irányította a szerz-ek életét. 962: Trapezoszi Athanásziosz megalapította a Nagy Lavrát, és átvéve a →studiták reguláját, meghonosította a →koinobiták életformáját. Az alapítás cs. elismerést nyert, s a remeték tiltakozása ellenére még a 10. sz: újabb nagy koinobita ktorok alakultak. A cs-ságtól kapott támogatással a 11. sz: az ~i szerz-ség első virágkorát élte, s nagy tekintélyt szerzett a szerz. közt-nak, melynek egyre nagyobb volt a vonzása. 1046: IX. Konsztantinosz Monomakhosz alkotmányt adott, és ~t Szt Hegynek nevezte el. 1050 u. a fegyelem hanyatlani kezdett, a szerz-ek elszegényedtek. A ktorok többsége 1274: megtagadta a Lyonban létrejött uniót. - A 2. virágkor II. Andronikosz trónra lépésével kezdődött (1282), s közel 100 é. tartott. 1350 k. az ~i ktorok voltak a bizánci misztika (→hészükhiazmus) körüli vita közp-jai. A győzelem Gregoriosz Palamasz apát nevéhez fűződött, s ennek következtében egész sor ~i szerz. került ppi székekbe. - A 14. sz. végén új korszak kezdetét jelentette a idiorhythmia bevezetése, mely a szigorú koinobitizmussal szemben az egyes szerz-eknek magántulajdont, s a közösségtől független, kényelmesebb életformát biztosított. Következménye az apátok jogkörének csökkenése lett, szerepüket legtöbbször a ktori tanács vette át. Az idioritmikus életforma hamarosan ált-sá vált, s a fegyelem és a lelkiség hanyatlását hozta magával. - Ellenhatásaként a 16. sz: az eredeti szigorra vágyó szerz-ek szkitaikat, faluszerű telepeket hoztak létre, melyekben többnyire hármasával egyszerű kunyhókban laktak. A török hódítás, melynek Tesszalonika 1438: áldozatul esett, a szerz. közt. belső életét alig érintette, sőt tagjai a szultánok és helytartóik, később az orosz cár kegyeit is élvezték. 1743: Vatopedi ktorában megalapították az Athoniász főisk-t, hogy ~ az egész ortodoxia lelki-szellemi közp-ja legyen, de a szerz-ek ellenállása miatt az isk. nem tudott kibontakozni. - 1783: fogalmazták meg azt az alkotmányt, mely ma is érvényben van. Eszerint ~ demokratikus közt., közigazg. testülete a Szt Közösség, székhelye Karie, ahova a ktorok egy-egy képviselőt küldenek. A Szt Közösségnek felügyeleti joga van a Szt Hegy valamennyi ktora felett, s jóváhagyja saját szabályzatukat. Végrehajtó szerve a 4 tagú Szt Felügyelőség. - ~ jogi helyzetét az 1924. évi Alkotmányozó Charta újra szabályozta s ezt a gör. kormány 1926: törvényerőre emelte. Ősi törv. tiltja nők belépését (eredetileg nőstény állatokét is) a közt. területére. - Ma ~on 20 ktor van, ebből 8 idioritmon (i), 12 szigorú, ún. kinovion (k). 1974: a ktorok hierarchikus rendje és szerz-einek száma: 1. Lavra (i, 351), 2. Vatopediu (i, 70), 3. Iviron (i, 64), 4. Khilandariu (i, 61), 5. Dionisziu (k, 36), 6. Kutlumusziu (k, 45), 7. Pantokrátorosz (i, 76), 8. Xiropotamu (i, 27), 9. Zográfu (k, 10), 10. Dochiariu (i, 14), 11. Karakallu (k, 35), 12. Philotheu (i, 54), 13. Szimonosz Petrasz (k, 70), 14. Pavlú (k, 98), 15. Sztavronikita (k, 33), 16. Xenophontosz (k, 37), 17. Grigoriu (k,38), 18. Eszphigmenu (k, 48), 19. Panteleimonosz (k, 18), 20. Konsztamonitu (k, 15). - 1900 k. 7500, 1950: 1500, 1974: 1200 szerz. élt az ~i ktorokban, melyek különböző autokefál ort. egyh-akhoz tartoznak. Oro. ktora a Pantokrátorosz, melynek 1900: közel 500, és a Panteleimonosz, melynek 1900: 1000-nél több szerz-e volt. - A ktorok kvtáraiban fölbecsülhetetlen értékű kz-os és nyomtatott anyag halmozódott föl. A közt. ma már nem oly elszigetelt, mint korábban, de szerz-ei ragaszkodnak az aszketikus élethez. Többségük remeteként dolgozik és imádkozik, vannak szemlélődők is köztük. A szerz-eknek kb. fele él a ktorokban, a többiek sziklába vájt cellákban v. szkitaikban, néhányan egészen elvonulva, hegyi barlangokban. I.E.

Földr. közlem. Bp., 1891. (Havass Rezső: Az ~-hegy és ktorai); Bp., 1892. (Veress Endre: Kiegészítő adatok „Az ~-hegy és ktorai” c. közleményhez) - Dölger, F.: Mönchsland ~. München, 1943. - LThK I:1008. - Huber P: ~. Zürich, 1969. - Rapcsányi László: ~. A Szt Hegy és lakói. Bp., 1979.