🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > objektum
következő 🡲

objektum (a lat. obiicere, 'elébe vet' szóból): filozófiai, ismeretelméleti fogalom, a megismerő-cselekvő alannyal (→szubjektum) szembenálló →létező, amelyre a megismerés vagy cselekvés irányul. - Alany és tárgy feszültségét különösen az újkori gondolkodás élezte ki, de a probléma a bölcs. kezdetétől fölmerült: vajon a megismerőben születik-e meg a világ, v. az tőlünk függetlenül, „tárgyilag” fennáll. Az →idealizmus látásmódja szerint - és különösen az ún. ismeretkritikai isk-kban - a létezőnek nincs „alanyon kívüli” valósága, v. nincs értelme arról beszélni, hogy lenne. A →materializmus fölfogása szerint a lét egyenlő az „objektív” valósággal, az anyaggal, az ismeret, a tudat annak merő visszatükröződése. A realizmus megközelítésében mind az alany, mind a tárgy a →lét, a valóság része. A létező léte már önmaga számára is adottság, még mielőtt megismerés „tárgya” lenne, a tárgyiság (objektivitás) tehát az alanyt túllépő valóság, sőt a létező épp azért lehet megismerés/alkotás tárgya, mert létisége (entitása) van. Ugyanakkor az alany önmagában is fölfedezi a létet, mégpedig „magánál-lévőség” formájában, és az ismeret-tárgyban is elsősorban éppen a létmozzanatot ragadja meg. A ker. gondolkodók többsége által képviselt realizmus épp ezért nem ismeretkritikai, hanem ismeret-ontológiai fölfogás, azaz visszavezeti a megismerést lételvi gyökereire. Így ez a fölfogás túllépi alany és tárgy merev szembeállítását - mind a →szubjektivizmus, mind az →objektivizmus szélsőségét -, ugyanakkor rámutat alany és tárgy egymásra-irányultságára: a lét belső szerkezetében hordozza, hogy a tárgy alanyra, az alany tárgyra irányul, minden formájában „öntranszcendens”: túl akar lépni önmagán, oda akar fordulni a másik létmozzanathoz. Ennek az öntranszcendálásnak a gyökerei az „önmagában fönnálló”, de mégis egészen „önmagánál” lévő létre, az isteni létre mutatnak vissza (s azon belül a Szentháromság belső „viszonyaira”), amely tehát magában foglalja, de mérhetetlenül fölül is múlja alany és tárgy kettősségét. Cs.I.

LThK VI:1082.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.