Magyar Katolikus Lexikon > O > Óbuda-Kiscell


Óbuda-Kiscell, 1702-1783: egykori búcsújáróhely az Árpád-völgy és a Mátyás-hegy közötti dombon. - Azért nevezték Kiscellnek, mert kegyszobra a nagy-máriacelli (→Mariazell) szoborhoz érintett másolat (→brandeum). 1702: Zichy László és Zichy Péter gr-ok hozták a szobrot, s fogadalmat tettek, hogy kpnát építenek számára. Ezt késleltette a →spanyol örökösödési háború, melyben I. Lipót kir. (ur. 1657-1705) kívánságára László is hadba vonult, s 1703: hősi halált halt Landauban. Fivére 1724: megépítette a fogadalmi kpnát, melynek pontos helyét nem ismerjük, vsz. a Zichy-kastély közelében volt. Amikor Zichy Péter 1725: meghalt, özvegye, Bercsényi Zsuzsanna visszavonult zsámbéki kastélyába, és magával vitte a kegyszobrot. Ezáltal Zsámbék is búcsújáró hely lett. Barwick Keresztély óbudai plnos azonban Esterházy Imre érs-hez fordult, kinek közbenjárására a kegyszobrot 1733: ünnepélyes körmenettel visszahozták ~be. XII. Kelemen p. (ur. 1730-40) teljes búcsút engedélyzett azoknak, akik IX. 8: a kegykpnához zarándokolnak és szentségekhez járulnak (első alkalommal kb. 2000 hívő részesült benne). -

A trinitáriusok óbudai tp-át és ktorát a Zichy család 1738. III. 20: alapította. 1743. VIII. 17: jelölték ki a telket a szőlők között. 1745. VIII. 12: a ktori rész, 1747. VIII. 28: a tp. alapkövét tették le. A szerz-ek 1748. VI. 27: költöztek be. Zichy Miklós Budakeszi határában telket ajándékozott nekik, hogy a Mária-tölgyfánál tp-ot építhessenek (→Budakeszi-Makkos Mária). 1749. X. 9: neki ajándékozta a régi óbudai rezidenciát.

A tp-ot 1760. IX. 8: sztelték föl, a celli kpnából hozták át az Oltáriszentséget és a kegyszobrot. - A tp. Enzenhoffer János bécsi építőmester tervei szerint épült szentély mögötti kórussal, 2 homlokzati toronnyal. Díszítésében →Bebó Károly óbudai szobrász, Johann Gfahl freskófestő és vsz. Franz Anton →Maulbertsch is részt vett. A főoltár fölött Maulbertsch Szentháromság-képe és az alapító Zichy család címere, mellette Mathai Szt János és Valois Szt Félix volt. A vörösmárvány oltáron a tabernákulum fölött üveglappal elzárt szekrénykében volt a kegyszobor, mellette a trinitáriusok két védőszentje, Alexandriai Szt Katalin és Szt Ágnes 2 angyallal. Az evangélium oldalán a szentélyhez legközelebb az alapító, Zichy Miklós gr. síremléke, Bebó Károly alkotása állt; gazdag szimbolikájával, szobrászati megoldásaival egyedülálló alkotás volt Mo-on. A bejárat felé haladva a mellékoltárok: Szt József, Szt Anna, Avellinói Szt András. Szemben a leckeoldalon: Nepomuki Szt János, Szt Erzsébet, Szt Ivó. A szószék tölgyfából készült, 2 angyal díszítette, hangvetőjén arany sugarak közt földgömb jelezte, hogy Isten igéje a trinitáriusok által az egész földnek szól. A torony aljában vasráccsal elkülönített kpnában de Rojas Szt Simon oltára. - ~t évente kb. 50 ezer zarándok kereste föl. Pünkösd három napján a legtávolabbi vidékekről is jöttek; IX. 8: Kisasszony napján kb. 10 ezer ember járt ide. - 1940: az apszis és az egyik torony aljában elhelyezett kis kpna volt látható, a tp. hajóját ugyanis emeletekre osztották, a boltozatot díszítő festményeket bemeszelték. 2000: még kevesebb látható. - A föloszlatáskor az óbudai konventnek 33 tagja volt: 22 ünn. fogadalmas (21 felszentelt, 1 szentelés előtt álló növendék), 6 egyszerű fogadalmas kispap és 5 ünn. fogadalmas laikus testvér. Újoncokat 1781-től nem vehettek föl, a 6 teológus m. volt, a laikus testvérek 1 kivételével külföldiek. Legtöbbjük mégis azt kérte, hogy a föloszlatás után is Mo-on maradhasson. - II. József (ur. 1780-90) föloszlatási rendeletét 1784. II. 1: hirdették ki a refektóriumban egybegyűlt rtagoknak, akik 5 hónapot kaptak a távozásra, de az éléstár teljes állományát azonnal meg kellett vásárolniuk, s a házipénztár egész készletét nyomban be kellett szolgáltatniuk. A r. vezetőinek (P. Patrik miniszter, P. Lázár vikárius, P. Egyed és P. Paulin tanácstagok) az összes kulcsot át kellett adniuk, megesküdve az élő Istenre, a Szeplőtelen fogantatásra és Isten minden szentjeire, hogy a ktor vagyonából semmit el nem rejtettek, semmit el nem titkoltak. Ezután leltározás, 1784. II. 21: árverés következett. Az összvagyont, beleértve Máriamakkot is, a kor viszonyaihoz képest minimális áron, 89.506 Ft-ban állapították meg. - 1784. IV. 16: a tp. egész berendezése árverésre került. A kegyszobor és két tabernákulum az →Óbudai Szent Péter és Pál főplébánia tp-ába, a szószék Solymárra, Nep. Szt János oltárképe Budaörsre, az orgona Árokszállásra, a tölgyfapadsor a jászberényi tp-ba került. A sekrestyében őrzött ún. kincstár műv-ileg is nagy értékű anyaga (gyöngysor, gyűrű, drágakőszemű rózsafüzér, kehely, cibórium, monstrancia stb.) szétszóródott. Nagyon értékes, szép kidolgozású miseruháik voltak: ezüstvirágokkal áthímzett aranybrokát ornátus, virágos ezüstbrokátból való, arany- és ezüstvirágokkal hímzett selyem- és zöldes virágokkal teleszőtt selyemornátus; kisebb ünnepekre 6 finommunkájú selyemkazula, 6 arany- és ezüstvirágos zöld- és 6 violaszínű kazula, fehérvirágos vörös ornátus, kék ünnepi vörös kazula; 5 kékesszínű kazula, 2 pluviálé, teljes fekete, középrészén arany-ezüst virágdísszel ellátott ornátus, 2 gyapjúszövet fekete ornátus stb. -

A kiscelli kolostort gabonaraktárnak szánták, de már 1784: két század Esterházy-gyalogost szállásoltak el benne. 1786: megvette a hadipénztár, majd elöregedett katonák laktanyája, katonai kórház, végül katonai szerszámraktár lett. Itt élt egy ideig →Verseghy Ferenc OSPPE katonalelkész. Később a kincstár feleslegesnek tartotta a magános hegyen álló kaszárnyaépület őrzését, s eladta a híres műemlékgyűjtő Schmidt Miksának, aki a főv-ra hagyta. **

Fallenbüchl 1940:136. - Ladislaus a S. Stephano OSST: Flores Mariani. (A kiscelli csodákról) Budae, 1777. - 250 é. az Óbudai Szent Péter és Pál főplébtp. Bp., 1999.