marxizmus: Karl Marx és követői filozófiai-szociológiai tanítása, amely a munkásosztály politikai mozgalmának eszmei alapjait kívánja nyújtani (→dialektikus és történelmi materializmus). - Bár a legkülönbözőbb irányzatok alakultak ki ~ néven, közös jellemzőjük, hogy céljuk az osztálynélküli társad. megvalósítása (→kommunizmus). - I. A ~ mint világnézet. A ~ a →felvilágosodás és az újkori humanizmusok sorába illeszkedik. Kiindulópontja, hogy az ember az osztálytársad-akban elidegenedett önmagától, elvesztette a term-tel és embertársaival megélt összhangot, amely az ősi társad-akat jellemezte. A cél: az önmagunkhoz való visszatérés, ez azonban nem az egyedi lét síkján történik (→individualizmus), hanem a társadalmiasulás révén, nem annyira tudati tényezők, hanem a forr. cselekvés segítségével, akár erőszak alkalmazásával is. Az osztálynélküli társadalomban az ember eljut az önazonosságra, sőt újra kibékül a természettel is, a kommunizmus humanizmus és naturalizmus egybecsengése. Az egyoldalú →kollektivizmussal járó veszélyeket látva az újabb marxista irányzatok nagyobb teret szentelnek az ember „mindenoldalú kibontakozása”, a személyes érdekek, a demokrácia gondolatának. - II. A ~ és a vallás. A ~ világnézetében számos kritikus egyfajta →gnózist lát, amely arra épül, hogy az emberiség tört-ében valamilyen „bukás” következett be a kezdet kezdetén, és ezért minden törekvésünknek arra kell összpontosulnia, hogy ennek következményeit kiküszöböljük. Kérdéses az is, hogy a magántulajdon megszüntetésével eltűnik-e minden elidegenedés és megvalósul-e ember és term. összhangja. A ~ sok tekintetben pótvallás, ami abban is megmutatkozik, hogy eszménye, a társadalmiasult ember, lényegében Krisztus titokzatos testének szekularizált változata. Próféciát, mitikus elemet takar az is, hogy milyen lesz a jövő társad-ának arculata. Ugyanakkor a ~ képviselői ellenszenvvel közeledtek a vallások felé, azokban a régebbi társad-ak eszmei támaszát, az elidegenedés kifejeződését látták. A létező szocializmus orsz-ainak tört-e meggyőzte a ~ teoretikusait arról, hogy a vallásban, főleg a kerségben olyan erőtartalékok rejtőznek, amelyek pozitívan hathatnak az erkölcsi értékek, a közösségi érzés meggyökereztetése irányában. Cs.I.

LThK VI:142.