Magyar Katolikus Lexikon > M > Marx


Marx, Karl Heinrich (Trier, Poroszo., 1818. máj. 5.-London, 1883. márc. 14.): a →dialektikus és történelmi materializmus megalapítója. - Apja trieri ügyvéd. A középisk-t Trierben végezte, 1835/36: Bonnban, 1836-tól Berlinben jogot és fil-t tanult, 1841: drált. Az „ifjú hegeliánusok” (→hegelianizmus) befolyása alá került, a doktorátus után azonban elszakadt tőlük. Terve, hogy mtanár, majd prof. legyen Bonnban, meghiúsult. 1842-43: B. Bauerral Kölnben a Rheinische Ztg. szerk-je, a lap ellenzékisége miatt, a porosz korm. nyomására 1843: emigrált, 1844: Párizsban Rugéval megalapította a Deutsch-Französische Jahrbüchert, melynek egyetlen száma jelent meg. Ott találkozott 1844. IX: F. →Engelsszel, aki barátja és munk. lett. Addigi inkább bölcs. érdeklődését Engels fordította a pol. gazd-tan irányába. 1845-től Brüsszelben együtt jelentettek meg több pol. vitairatot, legismertebb 1848: a →Kommunista kiáltvány, a Kommunisták Szöv-ének program-irata. 1848: visszatért Kölnbe, ahol VI. 1: megindította egykori folyóir-át, Neue Rheinische Ztg. c. A lap betiltása után, alig egy év múlva családjával együtt Londonba menekült, ahol jóformán Engels támogatásából élt. 1867-94: teljes energiáját főműve, A Tőke megírásának szentelte, amely a kapitalista termelési folyamat kritikai elemzése (→marxizmus). Fő tétele: a magántulajdonon alapuló kapitalizmus belső ellentmondásai miatt szétbomlik, s osztálynélküli társad-nak adja át a helyét. Az ember egyenjogúsítását, felszabadítását hirdeti, amely gazd. és társad. téren folyik, de kihat az összes tudati szférára is, így a vallás megszűnéséhez vezet. A vallás ui. ~ szemében az elidegenedés legszembetűnőbb formája: „minél inkább Istenre hagyatkozik az ember, annál kevésbé találja meg önmagát”. Cs.I.

Palágyi M.: ~ és tanítása. Bp., 1920. - LThK VI:140. - VIL VIII:88. - Kat. Szle 1983:4. sz. (Veres Tamás: M. hallgat a halálról)