🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Engels
következő 🡲

Engels, Friedrich (Barmen, Poroszo., 1820. nov. 28.-London, 1895. aug. 5.): a →dialektikus és történelmi materializmus egyik alapítója. - Kálvinista (pietista) családban született. Textilgyáros atyja kívánságára 1837: otthagyta az elberfeldi gimn-ot és kereskedő Barmenben, Brémában, majd Manchesterben, tud. ter-en autodidakta. 1841-42: katona Berlinben. Itt előbb a Fiatal No., majd a radikális hegeli balszárny híve, kapcsolatba lépett Bruno Bauerral és Max Stirnerrel. 1842 őszén találkozott először Karl Marxszal. 1842-44: Manchesterben megismerte az ang. proletariátus nyomorát. Marxhoz társult 1844 őszén Párizsban, majd 1845-48: Brüsszelben, s együtt alapították a Kommunisták Szöv-ét. 1848-49: részt vett a forr-ban, a Neue Rheinische Ztg. munk., az elberfeldi fölkelés résztvevője, a Willich-féle szabadcsapatban harcolt. 1850-ig újra Londonban élt, majd Ermennel céget hozott létre Manchesterben, 1870: székhelyét Londonba helyezte át. Tevékenyen részt vett az I. Internacionálé megalapításában és vezetőségében. 1893: végigutazta No-ot, Au-Mo-ot és Svájcot. Nyelőcsőrákban halt meg, hamvait Eastbourne-nél a tengerbe szórták. - 1839-42: Friedrich Oswald álnéven írt társad-kritikai esszékkel jelentkezett. Átélte a felsőbb rétegek pietizmusa és a munkások nyomora közti ellentétet, s nagy befolyással volt rá David F. Strauss, Ludwig Feuerbach és Bruno Bauer valláskritikája. 1842: jelent meg Schelling és a kinyilatkoztatás c. műve, melyben az értelem lázad a hit ellen. 1844: a Vázlatok a nemzetgazdaság kritikájához c. írásában az ipari proletariátus jelentőségét hangsúlyozta és a magántulajdont jelölte meg mint legfőbb rosszat. 1845: A munkásosztály helyzete Angliában c. művében jelentős nemzetgazd. anyagot nyújt a marxi irányvonalnak. Marxszal együtt írta 1845: A szent családot; 1846: A német ideológiát; 1848: A kommunista párt kiáltványát; önálló műve 1847: A kommunizmus alapelvei, mely katekizmus kívánt lenni. A német parasztháborúban (1870) azon tételét, hogy a vallásos eszmék a gazd. fejlődés függvényei, konkrét tört. eseten keresztül próbálta igazolni. 1873-83: A term. dialektikája c. könyvén dolgozott. Ez a munka Marx halálával megszakadt és csak 1927: adták ki. 1885: jelentette meg Marx Tőkéjének 2., 1894: 3. köt-ét a marxi hagyatékból. Harcostársával ellentétben műveiből csak hozzávetőlegesen hámozható ki, mi ~ egyéni álláspontja a marxizmuson belül. Nevével szoktak fémjelezni néhány fontos hangsúly-elhelyezést (házasság-kritika, az állam "elhalására" vonatkozó elképzelés). Mindenesetre ~nél erősebb a termtud. érdeklődés, mint Marxnál, merített Darwin, Morgan kutatásaiból. Egyéni "találmányának" tekinthető a természet dialektikája, ti. hogy minden fejlődés motorja egy az egész term-et átfogó elv. Ami a marxi tanításban közp. szerepet játszó forradalom kérdését illeti, óvott a puccs-akcióktól és a folyamatos forr. program mellett állt ki, ugyanakkor a ném. szociáldemokráciát és a parlamentarizmust merőben formális megoldásnak tekintette. Ez a kettősség érteti meg, miért tekinthette mind a revizionizmus, mind a leninizmus szellemi atyjának. Marx halála után túljutott azon a nézeten, hogy alap és fölépítmény között csupán mechanikus kölcsönhatás állna fönn, és elismerte, hogy a tudatnak fontos szerepe van a tört-ben - még ha ezt másodlagosnak is ítélte, megmaradt az ember materialisztikus értékelésénél. Esztétikai észrevételeire épült a létező szocializmus orsz-aiban a 20. sz. közepén a szocialista realizmus irányzata. - Fm: A kommunizmus alapelvei. Ford. Garami Ernő. Bp., 1918. - Anti-Dühring. Ford. Kemény György. Uo., 1946. - A term. dialektikája. Ford. Gáspár Endre. Uo., 1948. - Forr. és ellenforr. Fro-ban 1848. Ford. és bev. Keszi Imre. Uo., 1948. - Feuerbach és a klasszikus ném. fil. felbomlása. Uo., 1949. - Marx-E. vál. művei. 1-2. köt. Uo., 1949. - Életr. vázlatok. Ford. Szalontai Sándorné. Uo., 1972. - A család, a magántulajdon és az állam eredete. Uo., 1982. - A komm. párt kiáltványa. K. Marxszal. Uo., 1983. Cs.I.

Garami Ernő: Marx és E. élete. Bp., 1918. - Varjas Sándor: Marx és E. életrajza. Uo., 1919. - Lajtor László: 2 történeti portré. E. F. - Lincoln Ábrahám. Uo., 1935. - Lenin, V. I.: Marx Károly - E. F. 4. kiad. Uo., 1949. - Czobel Ernő: ~ pol. tevékenységének főbb szakaszai. Uo., 1954. - LThK III:880.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.