Magyar Katolikus Lexikon > M > Marduk


Marduk, Merodak: Bábel városának istene. - Vsz. a Bábel és Eridu közti pol. kapcsolatokból következően a föld alatti ősvizek Eriduban tisztelt ura, Enki fiának tekintették. Amikor az amoriták Kr. e. 1830 k. megalapították az 1. babilóniai dinasztiát, amely →Hammurápi idejében csaknem egész Mezopotámiára kiterjesztette uralmát, ~ a birod. istene lett. Hammurápi törvénykv-ének prológusa szerint Anu és Enlil ~ot az összes halandó fölött örök uralommal ajándékozta meg, és neki ítélte az ég istenei között az 1. helyet. A teremtésről szóló tanítóköltemény (Enuma elis) ezt így okolja meg: ~ volt az egyetlen az istenek között, aki föl merte venni a harcot Tiámattal, a →káosz megtestesítőjével, és győzött. A főhatalommal együtt ~ a bélu, 'úr' címet is megkapta; ezért sokszor egyszerűen →Bélnek nevezték (vö. Iz 46,1; Jer 50,2; 51,44; Bír 6,40; Dán 14,1-22). - Legfőbb tp-a Bábelben az E-szag-ila, 'fölemelt fejű ház' volt; ehhez tartozott a híres torony, az E-temen-an-ki, 'ház, amely az égnek és a földnek alapja' (→bábeli torony) és a K-i oldalánál lévő kapu, amelyet befalaztak, csak a 6. hónapban nyitottak ki néhány napra, hogy a ~ és →Nabu tiszt-ére tartott körmenet átvonulhasson rajta (vö. Ez 44,1-3: analóg eset). ~ legnagyobb ünnepe az újév volt, amelyet tavasszal (Niszán hónapban) ültek meg. Fénypontját a körmenet jelentette (Bár 6,3), amely a városon kívül eső ünnepi csarnokig vezetett. Az Enuma elist recitálva ünnepelték ~nak mint a mindenség teremtőjének és kir-ának trónralépését, és hitték, hogy ~ ezen a napon az elkövetkező évre eldöntötte az emberek és az istenek sorsát. Az újév régebben vegetációs ünnep volt. Ez a jellege a szakrális házasságban, vagyis ~nak menyasszonyával, Szarpánituval való egybekelésében élt tovább, amelyet képeik egyesítése v. a kir. egybekelése egy papnővel jelképezett. Ez az esküvő volt a föltétele annak, hogy fennmaradjon és viruljon az élet a földön. - Iz 46,1; Jer 50,2; 51,44 tanúsítja, hogy ~ mennyire összefonódott Bábellel. Dán 14,1-22 és Bár 6 (vö. 6,40), ahol a szerzők szarkasztikusan ~ tehetetlenségét mutatják be, a sajátosan zsidó bálványellenesség megnyilatkozása. →Evil-Merodach, →Merodach-Baladan **

BL:1159.