Magyar Katolikus Lexikon > N > Nabu


Nabu (babilóniai nyelven 'beszélő'), Nebo (héb.), Nabo (Vg): akkád istenség. - A Bibliában csak Iz 46,1 említi, de néhány személynévben is fennmaradt (pl. →Nebukadnezár). →Marduk fia, akit a bölcsesség, az ékesszólás, de főképpen az írásművészet isteneként tiszteltek. ~t tartották a mindenség írnokának, akire az istenek a sorsokat tartalmazó táblákat bízták. A Kr. e. 1. évezredben főisten lett, és olyan kozmikus vonásokkal ruházták fel, melyek elsősorban Mardukot jellemezték. Borszippában ~é volt a híres Ezida-tp. R.É.

BL:1298.