🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bél
következő 🡲

Bél (héb., akkád belu, 'úr'): babiloni istenség, vsz. Mardukkal azonos (vö. Iz 46,1; Jer 50,2; 51,44; Dán 14).

Bél, v. Bihar vm. (Beliu, Ro.): plébánia a v. nagyváradi egyhm. tenkei esp. ker-ében. - Plnosa 1332: Ábrahám, 1552: esp. székhely. Lakói ref-ok lettek. 1744: alapították újra. Mai Árpádházi Szt Erzsébet tp-át 1818: építették. Kegyura 1880: a nagyváradi pp. Anyanyelve 1910: rum., m. - Filiái 1917: Bántolmács, Barzafalva, Bélárkos, Bélegregy, Bélhagymás, Bélkalocsa, Bélkaroly, Bélkirálymező, Bélkismaros, Bélmárkaszék, Bélmocsolya, Bélörvényes, Bélrogoz, Benyefalva, Boklya, Csontaháza, Felsőszakács, Havaspoklos, Hévízkáránd, Kislaka, Nagykapus, Nermegy, Olcsa, Pusztahodos, Pusztaszuszág, Sajád, Tagadómedgyes, Tönköd. - Plébánosai: Györffy Orbán, 1746: Tusnádi Benedek, 1750. Petscher Ferenc, 1755: Ottmayer József, 1759: Máday János, 1762: Bednári János, 1766: Handerla György, 1769: Roznauer Mihály, 1772-75: Vagner Antal, 1779: Szaur Pál, 1779: Laufenbach Ignác, 1782: Rozmányi Ádám, 1784: Mikussy János, 1805: Baray Péter, 1813: Láboss János, 1826: Hamvay Károly, 1879: Szabó László, 1894: Dóczy János. - 1960 u. Bélfenéyr v. Tenke látja el. - Lakói 1840: 307 r.k., össz. 307; 1896: 450 r.k., 550 g.k., 580 g.kel., 4 ev., 50 ref., 78 izr., össz. 1712; 1910: 555 r.k., 596 g.k., 775 g.kel., 11 ev., 164 ref., 1 unit., 96 izr., össz. 2198. **

Bunyitay III:451. - Gerecze II:209. - Schem. Mv. 1896:287; 1931:44. - Schem. Mv. 2003:248.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.