Magyar Katolikus Lexikon > M > Mag


mag (lat. semen): 1. növények szaporító szerve, héjból, ~fehérjéből és csírából áll, fontos élelmiszer és takarmány, fűszer, gyógyszer-alapanyag. Átvitt értelemben valaminek a közepe, lényege; az ember belső, lelki világa (vö. önmaga, →magábaszállás stb. szavaink). - A Szentírásban. Az ÓSz-ben Isten a 3. napon teremtette a ~ot termő növényeket, a kalászosokat és a húsos gyümölcsöket (Ter 1,11-13; →kedd). - Az evang-okban a ~ az Isten igéje (Lk 8,11), melyet a →magvető vet el; és a mennyek országának fiai (Mt 13,24-38). →Jézus példabeszédeiben Isten országának képe (→mustármag), melyet →kertben ültetnek el, s el kell halnia ahhoz, hogy bő termést hozzon (Lk 13,19). Jézus a saját halálára is utalt e képpel: őt is egy kert sírboltjában temették el (Jn 19,41), föltámadása az üdvösség bő termése az ember számára. A ~ Szt Pál ap-nál is a föltámadásra váró testnek a képe (1Kor 15,35-49). - 2. hímivarsejt, átvitt értelemben ivadék (→fogamzás). A Szentírásban az utódok, a köv. nemzedékek képe (Ter 7,3; MTörv 30,19; Zsolt 21,31; 36,26; 111,2; Bölcs 3,16). Ábrahám ~va az →izraeliták (Ter 12,7; 21,12; Zsolt 21,25; 104,6; Róm 9,7); Dávidé a →Messiás (Ter 22,18; Zsolt 17,51; 88,37; Gal 3,16). **

BL:1134.

Mag Béla (Kevermes, Csanád vm., 1910. szept. 22.-Bp., 1983. dec. 30.): plébános. - 1934. VI. 29: Szegeden pappá szent. Szőregen, 1937: Szegeden kp. 1941: Makó-Bogárzó tanya lelkésze, 1949: Nagykamarás plnosa. 1951: esztergomi főegyhm-s, Bpen helynökségi titkár. 1952: Terézváros plnosa, 1957-58: az Alkantarai Szt Péter-tp. ig-ja. - A papi →békemozgalomnak kezdettől fogva tagja, az →Opus Pacis ig-ja is volt. - M: A tiszta nemzet. Nádas Zoltánnal. Bp., 1941. (Actio Catholica 88.) - A ker. házasság egy ffi és egy nő életközössége. Jánosi Józseffel. Uo., 1942. (uaz 93.) 88

Schem. Strig. 1982:362. - M. Kurír 1983:2.