Magyar Katolikus Lexikon > K > kapitalizmus


kapitalizmus (a lat. caput, 'fej', capitalis, 'fő' szavakból származó ném. Kapital, 'tőke' szóból): társadalmi és gazdasági rendszer, melynek legfontosabb tényezői a →tőke, a →vállalkozó és a →fogyasztás, közvetlen célja az egyéni →haszon. Előzménye a →feudalizmus, ellentéte a →szocializmus, legfelsőbb foka az imperializmus. - A ~ban a tőke és a termelés eszközei (föld, gyár stb.) magántulajdonban vannak, a munka szervezése, a javak termelése és a jövedelem elosztása magánvállakozások keretében, a →gazdálkodás szempontjai szerint történik. Alapelve a magánérdek érvényesítése, a szabadverseny, melyet minden más emberi megnyivánulással szemben elsődlegesnek tekint. A marxizmus-leninizmus a II. vh. után megkülönböztette az élősdi, a halódó és a rothadó ~t. A ~ felsőbb foka az imperializmus. - Az →Egyház szociális tanítása nem ítéli el önmagában a ~t, mert látja értékeit és pozitív lehetőségeit (személyes vállalkozókedv, kezdeményezőkészség, a tulajdon és a pénz kockáztatása, felelősségvállalás), de figyelmeztet mind a veszedelmeire (a haszon öncélúsága, az →emberi méltóság és a →közjó semmibevétele, visszaélés a hatalommal), mind a ~ban is érvényes erkölcsi felelősségre, különösen a →perszonalizmus, a →szolidaritás és a →szubszidiaritás elveire. Ezek nélkül a ~ alaptévedése megismétlődik bármely más gazd. rendszerben, mint történt a kommunizmusban és a szocializmusban. 88

Új m. lex. II:185. (s.v. élősdiség 2. [polgazd.]); II:188. (halódó ~); IV:34. (36. ~ alapvető ellentmondása; ~ általános válsága; 37. ~ gazdasági alaptörvénye); V:612. (rothadó ~) - CA 42. - LE 28, 30, 34. - Tomka-Goják 1992.