Magyar Katolikus Lexikon > F > feudalizmus


feudalizmus (lat. 'hűbériség'): Nyugat- és Közép-Európa politikai-társadalmi rendje a középkorban. - Hasonló formák találhatók szinte mindenütt, de téves a feltételezés, hogy minden nép tört-ében szükségszerűen megjelenő fejlődési fok. - Az ókori róm. műveltség államfogalma a tulajdon és a kormányzás fölött álló érték volt. A ~ban a birtoklás és a kormányzás összeolvadt. A földet birtokló réteg gyakorolta a felségjogokat is. A ~t ált. a germán jog sajátjának tekintik, de valójában a kk. pol-gazd. viszonyaiból fakadt, s benne a korábbi róm. és germán elemek újraértékelődtek. - A róm. birod. hanyatlása után (Kr. u. a 3. sz-tól) az áll. és a törv. fokozatosan sorvadt, velük szemben az ember kezdett érvényesülni. A róm. társad. a személyeket 2 kategóriába: potentes, 'hatalmasok' (nagybirtokos arisztokrácia) és pauperes, 'szegények' (kisbirtokosok, nincstelenek, fölszabadított rabszolgák) sorolta. Az erőszak elharapózása miatt a szegények a hatalmasok oltalma alá húzódtak. Ebből fakadt a 2 csop. tagjainak személyes kapcsolata, melyet patrocinium, fides, amicitiának neveztek; az oltalom alatt állók neve: clientes, suscepti, dediticii divitum. A cs-ok vetélytársat éreztek a patrocinium intézményében, de eredménytelenül támadták, s a Ny-róm. birod. széthullása után a patronátus intézménye irányított. - A frankok és a longobárdok között éltek olyan szabad emberek, akik mások oltalma alatt és szolg-ában éltek. Nevük: ingenui in obsequio regis. A hatalmasok egyik-másika fegyvereseket (buccellarii) tartott a szolg-ában, ami egyébként már a róm. birod-ban is létezett; ugyanez a germánok között a comitatus. - A frank ingenui in obsequio v. pueri in obsequio csop-ban kiemelkedtek a kir. szolg-ban állók, az antrustiones, akikért 3x-os váltságdíjat kértek. Az előkelőknek (optimates) is megvolt a szolgálatukban álló körük, s a puer elnevezés mellett feltűnt a kelta gwas, 'ember, szolga' szóból a vassus is. - A patrocinium létrejöttének megvolt a szóbeli formulája, amit később írásba foglaltak: az oltalom alá lépő tiszteletet és szolgálatot fogadott urának, aki viszonzásul megélhetést és biztonságot adott. - A hatalmasok kezében volt egy másik eszköz is: a föld átadása művelésre tulajdonjogának megtartásával. A földet meghatározatlan időre ingyen v. jelképes ellenszolgáltatásért adták át possidere per beneficium alicuius, 'birtokul valakinek a jótéteményéből'. A föld használatra átadása nem bérbeadás volt tehát, hanem jótétemény. Ezt már a róm. jog is ismerte mint possessio precariat, s ott is időleges, ingyenes, csak az adományozó jóakaratából fakadó birtoklást jelentett. Az Egyh. gyarkolatában is megvolt a föld adományozása in precaria, azaz ált. életre szólóan, minimális ellenszolgáltatásért, per beneficium. - A commendatio és a beneficium 2 intézménye a frankoknál fejlődött ki. Az eredetileg különböző intézmények a 6-8. sz. háborúk miatt a Meroving uralkodók szándékának megfelelően egybeolvadtak. A katonai erő és a tulajdonoshoz hű földművesek gyarapításának szükségéből született a precaria verbo regis rendszere. Kis Pipin és Nagy Károly idején az uralkodó nagylelkűen osztogatta a vazallusoknak a földet. De e vazallusok ekkor már nem védelemre szoruló szegények, hanem a frank arisztokrácia és az udvar tagjai. Nevük vassi dominici és fideles regis. A szolg-ba fogadó hatalmast seniornak mondták. A polgárháborúk kényszerítették a Karoling kir-okat arra, hogy beneficiummal biztosítsák magukat. A kir. vazallusok, hogy vállalt kötelezettségeiknek eleget tehessenek, a kapott földből per beneficium továbbadományoztak, s kialakították a maguk vazallus körét. E vazallusi hálózatnak a Karoling birod-ban nagy szerepe volt. Az uralkodó a birod. minden részében törekedett vazallusokra szert tenni, akik biztosították a katonai szolg-ot, az igazságszolgáltatást és az adószedést. Ebből alakult a feudális állam. - A tart. hivatalnokok, a comites beneficiumai azon a ter-en voltak, ahová joghatóságuk szólt, s ahol a 9. sz: házuk, családjuk, barátaik és híveik éltek. Ugyanezen a ter-en éltek a vazallusaik, kiknek szolgálatai részét képezték hivataluk jövedelmének. - Maga a hivatal (a honor) is beneficium jelleget öltött, mert a kir. a hivatali hatalom szimbólumát ugyanolyan formaságok között adta át, mint ahogy a vazallust a beneficiumba iktatták. 877: Kopasz Károly capitularéja szerint a honor és a beneficium e hasonulása már megtörtént, s a 9. sz: a ppségek és az apátságok is hasonlóvá váltak a beneficiumhoz. - A Karoling uralkodók vazallusi pol-ja nem hozta meg a várt eredményt. Az úr és a vazallus közti kapcsolatok ui. erősebbek voltak a kir. és alattvalói kapcsolatánál, s konfliktus esetén a vazallusok urukkal együtt fordultak szembe a kir-lyal. Ezáltal a beneficiumra épülő vazallus rendszer bomlasztóan hatott az államszervezetre: a kirság fennmaradt, de a hatalom a feudális rendszer csúcsain álló hg-ek kezébe került. A vazallusi-beneficiumos rendszer érvényességéhez hozzátartoztak az ünnepélyes formák.

- A vazallus (miles) és az úr (dominus senior) közötti kapcsolat a felajánlás és az eskü által jött létre. A fölajánlást a kezek összekulcsolása fejezte ki: a vazallus fedetlen fejjel, fegyvertelenül térdelt az úr előtt, s kezét a kezébe tette. A kérdésre, hogy akar-e az úr embere lenni, a válasz: „akarok”. A vazallus hűségesküt tett az evang-ra, s végül békecsókot váltottak. - Lombardiában a fölajánlást rövid ideig gyakorolták, a kapcsolat az esküvel létrejött. Az úr a beneficium jelképeként átadott egy rögöt a földből, egy kulcsot, egy kesztyűt v. botot. Amit e tárgy jelképezett, azt a 10. sz-tól feudumnak nevezték, s ált. föld volt, de lehetett hivatal, jog, tp., mon., vám. Az egész cselekményt mondták invesztitúrának, és okmányt állítottak ki róla. - A kirság gyengülése tette lehetővé a feudális nagyurak kibontakozását. A feudális úr birtokán minden közjogi tevékenységet magához ragadott: ház, malom, vendégházépítés engedélyezése, igazságszolgáltatás, pénzügyek, saját népe házassági ügyei (a ius primae noctis, 'első éjszaka joga' valójában nem létezett!); pénzt veretett, s kedve szerint háborúzott v. kötött békét. - A vazallusi-beneficiumos rendszer a Karoling birod-ban ált. lett. A normannok vitték át Angliába és Szicíliába, a keresztesek Szíriába és a bizánci birod-ba. A ~ mindenütt megőrizte a kir. szuverenitását, kinek sajátos jogi helyzete lett az alapja az állam újjászerveződésének, amikor visszatért az áll. és a tulajdon róm. fogalma. Az antik világból újjászerveződő Eu. számára nagy jelentősége volt. Szabadon vállalt és hűségesen megtartott kötelezettségeivel és jogaival nevelte az eu. szellemet. - A 19. sz. eleje óta 2 jelentése ismeretes, egy tört-tud. és egy pol-társad-elméleti. - 1. A kk. kutatói a ~on a hűbér(birtok)hoz (feudum) kapcsolódó társad., gazd. és pol. rendszert értették. - 2. A felvilágosodás pol. írói és a fr. forradalmárok viszont a fr. kirság pol. rendszerét, az ancien régime-et nevezték feudálisnak, kialakulásától az 1789-es fr. forr-ig. Ez utóbbi értelmezést vette át Marx, azokat a termelési viszonyokat jelölve vele, melyek az ókori rabszolgatartó társad. után és a modern kapitalizmus kialakulása előtt léteztek. - A tekintetben, hogy a szűkebb értelemben vett ~ (hűbériség, Lehnswesen) létezett-e Mo-on, a m. tört-tudósok véleménye megoszlik. Egy részük szerint Mo-on a hűbériség nem létezett, a 13. sz: kialakuló, hozzá hasonló →familiaritás nem azonosítható a hűbériséggel, más részük szerint a familiaritás a hűbériség hazai (esetleg csökevényes) változatának tekintendő. A marxista történészek a ~ fogalmának tágabb jelentését vallják. Eszerint a ~nak az a lényege, hogy a földbirtok az uralkodó osztály, a földesurak tulajdonában van, és ez az alapja a jobbágyság kizsákmányolásának. E fölfogás szerint Mo-on feudális viszonyok voltak 1848-ig, sőt bizonyos feudális vonások egészen 1945-ig, a nagybirtokrendszer fölszámolásáig kimutathatók. B.A.

Mátyás kir. Emlékkv. I. Bp., 1940. (Mályusz Elemér: A m. társad. a Hunyadiak korában) - Bónis - EC V:1218. - Tőkei Ferenc: Antikvitás és ~. Bp., 1969. - Györffy 1983:614.

feudalizmus